A skizofrénia egy krónikus és súlyos mentális rendellenesség, amely befolyásolja az egyén gondolkodását, érzését és viselkedését. Úgy tűnik, hogy a skizofréniában szenvedők elvesztették kapcsolatukat valós életükkel, mert nehezen tudnak különbséget tenni a valóság és a saját gondolataik között. Sok esetben a skizofrénia olyan lassan fejlődik ki, hogy az ember évekig nem tudja, hogy betegsége van. Más esetekben azonban a rendellenesség hirtelen támadhat és gyorsan fejlődhet. A skizofréniában szenvedőknek gyakran hallucinációik vannak, olyan hangokat hallanak, amelyek nincsenek ott. Mi okozza a skizofréniát? Amit tudunk, nem tudjuk és gyanítjuk - Egészség + gyógyszer 2022. Vannak, akik még azt is gondolják, hogy mások olvasnak a gondolataikban, irányítják gondolkodásukat, vagy megtervezik a dolgokat – különösen rosszindulatú velük szemben. Tehát mi lehet a skizofrénia oka? Nem ismert, hogy mi okozza a skizofréniát, de a kutatók úgy vélik, hogy a genetika, az agy szerkezete és kémiája, valamint a környezet hozzájárul a betegség kialakulásához. 1. Genetika Az orvosok nem gondolják, hogy egyetlen gén is hordozza ezt a betegséget az emberben.
A skizofréniában szenvedő emberek immunrendszeri zavarokat mutatnak a betegség korai és késői szakaszában. Ezeknek a biológiai rendszereknek a megzavarása paranoiás ötleteket, társadalmi visszavonást és egyéb viselkedési problémákat okozhat. Ezek viszont további stresszt és további biológiai zavarokat okoznak. Idővel a paranoiás ötletek tévhitek lehetnek és rögzítettek, jelezhetik a skizofréniát, különösen más tünetek jelenlétében. Bár sok előrelépés történt a skizofrénia lehetséges okainak felismerésében, a legtöbb bizonyíték a populáció szintű tanulmányokból származik, amelyek egy adott személyre vonatkoznak vagy nem alkalmazhatók. Mi okozza a skizofréniát google. További kutatások szükségesek a skizofrénia különböző útjainak meghatározásához.
Ugyanez az áttekintés azt is megjegyezte, hogy a férfiak magas szintű rendezetlenséget és több negatív tünetet tapasztaltak (például csökkent a beszéd, a mozgás és az expresszivitás). Közben a nők magasabbak voltak szorongás és többdepressziós tünetek. Tehát, bár férfi vagy nő lehet, hogy nem növeli a skizofrénia kialakulásának kockázatát, változást hozhat abban, hogy a skizofrénia hogyan jelenik meg Önnek. Kiváltók A környezeti vagy életmódbeli tényezők szintén hozzájárulhatnak a skizofrénia kialakulásához. Itt vannak a deets. Anyaghasználat Bizonyos gyógyszerek - mint gyom, LSD, kokain vagy amfetaminok - esetleg kiválthatja a skizofrénia tüneteit, vagy kockázati tényező lehet azok számára, akiknek már van fokozott hajlam a rendellenességhez. 3 dolog, ami valakinél skizofréniát okozhat. Emlékszel azokra a neurotranszmitterekre, amelyeket említettünk? A gyógyszerek komolyan f * ck velük. Különben miért késztetnék arra, hogy megpróbáljon vitatkozni a hűtőszekrénnyel? Van rá esély is nyakal növeli a skizofrénia kockázatát. (PSA: Ez fordítva is működik - a skizofréniában szenvedők a nagyobb a kockázat alkohol vagy kábítószer-fogyasztás aránya az általános népességhez viszonyítva. )
Ún. pszichoedukáció ( melyet pszichiáter és/vagy klinikai szakpszichológus tart) segíti mind a beteget, mind a hozzátartozókat egy kielégítő állapot fenntartásában. Ennek során a szakemberek hasznos információkat nyújtanak a betegségről és azzal való együttélés megkönnyítésével kapcsolatban. Ajánlott irodalom: – PEPS: Pszichoedukációs program a szkizofréniáról I-V. rész. Kiadja: Aanofi Aventis. Mi okozza a skizofréniát 3. – Kim T. Mueser, Susan Gingerich: Skizofrénia a családban. Gyakorlati tanácsok betegeknek, hozzátartozóknak és segítőknek- a teljesebb életért. A fent említett szakirodalmakhoz kezelőorvosa, vagy kórházban dolgozó szakpszichológusa révén juthat hozzá. A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Pergel-Száraz Cintia pszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége lelki problémái leküzdésében, forduljon bizalommal szakembereinkhez.
A bróm az egyetlen nemfém, amely szobahőmérsékleten folyékony. (Alkimista-hp) A bróm az egyetlen nemfém elem a periódusos rendszerben, amely szobahőmérséklet közelében folyékony. A bróm egy halogén, amely vörösesbarna folyadékként fordul elő, mint a Br2 diatóma molekula. Olvadáspontja 265, 8 K (-7, 2 ° C, 19 ° F), míg forráspontja 332, 0 K (58, 8 ° C, 137, 8 ° F). SOS! - Periódusos rendszerről kéne vázlatot írni.. A bróm folyékony, mert külső elektronjai távol vannak a magjától. Tehát a brómatomokat könnyen befolyásolják az intermolekuláris erők, így az elem szobahőmérsékleten inkább folyékony, mint szilárd. Folyékony elemek 25 ° C-40 ° C-on Enyhén melegebb hőmérsékleten négy további elem folyadék, így a szokásos hőmérsékleten folyadéknak számító elemek száma összesen hatra emelkedik. Az olvadáspont növelésének sorrendjében ezek az elemek a következők: Higany (234, 32 K) Bróm (265, 8 K) Francium (~ 300 K) Cézium (301, 59 K) Gallium (303, 3 K) Rubidium (312, 46 K) Higany, a francium, a cézium, a gallium és a rubídium fémek. A bróm nemfém (halogén).
Jellemzői a periódusos Periódusos oszlik időszakok (7 vonal vízszintes elrendezésű), ami viszont vannak osztva a kis és nagy. Az időszak egy alkálifém, és a végén egy nem-fémes elem tulajdonságait. Függőlegesen Mengyelejev táblázat csoportokra osztjuk (8 oszlop). Mindegyikük a periódusos álló két alcsoportra - nevezetesen, a fő és az oldalsó. Sok vita után a javaslat deionizált Mendeleeva és kollégái W. Ramsay, úgy döntöttek, hogy vezessenek be egy úgynevezett zéró-csoport. Ez magában foglalja a semleges gázok (neon, hélium, argon, radon, xenon, kripton). El Mexicano: A kémiai elemek periódusos rendszere – spanyolul!. 1911-ben, tudós Soddy javasolták, hogy helyezze a periódusos rendszer elemeinek és észrevehetetlenek, az úgynevezett izotópok - az egyéni sejteket izoláltunk. Annak ellenére, hogy a hűség és a pontosság, a periódusos rendszer, a tudományos közösség nem akarja beismerni ezt a felfedezést. Sok nagy tudós nevetségessé a tevékenység D. Mendeleeva, és úgy vélte, hogy lehetetlen megjósolni a tulajdonságait olyan elem, amely még nem nyitották meg.
I. fé 10 Kémiai kötések stabilis: s2p6(d10) 11 ionrács ionos kötés atomrács fémrács fémes kötés molekularács másodlagos kötőerők kovalens kötés 12-09-29 12 Ionos kötés ellentétes töltések között kialakuló elektrosztatikus kölcsönhatás – csak vegyületekben értelmezése a Bohr-féle atommodell alapján kationok és anionok képződése ionizációs energia, elektron affinitás 13 Ionos kötés 14 Kovalens kötés Le nem zárt héjak elektronjai "kollektivizálódnak" Elektronfelhők átlapolódnak H2 Schrődinger 15 Kovalens kötés 16 17 18 Datív kötés 12-09-29 19 Fémes kötés un. delokalizált elektronfelhő és a fématomok között nincs elegendő elektron, hogy minden szomszéddal kötés (nemesgáz konfiguráció) jöjjön létre a fématom-törzsek szoros illeszkedése 20 Fémes kötésű kristályok Fémrácsban azonos mérető atomok - gömbilleszkedés szabályos és hatszöges legszorosabb illeszkedés - 12es koordináció négyzetes szoros illeszkedés - 8 (+6) koordináció lapközepes köbös elemi cella 12-09-29 tetragonális térközepes elemi cella Általános kémia 2011/2012.
Van még itt néhány további nemfém, amelyeket rövidesen megnevezek. Ám először arról szeretnék beszélni, hogy a fémes elemek jellemzően a periódusos rendszer bal oldalán találhatók. Térjünk vissza a pirosra színezett területre, látható, hogy ezek a fémek mind a bal oldalon vannak. A zölddel jelölt nemfémek pedig a periódusos rendszer jobb oldalán vannak. A két csoportot elválasztó vonal pedig – mindjárt berajzolom – egyfajta cikk-cakk vonal. Lássuk, sikerül-e megrajzolni. A határvonal valahogy így néz ki. Cikk-cakk vonalban lefelé haladunk. A vonal mentén elhelyezkedő elemek közül néhánynak a tulajdonságai átmenetet képeznek a fémes és a nemfémes jellegek között, ezeket félfémeknek nevezzük. Menjünk tovább, és beszéljünk most a félfémekről. A félfémek, ahogyan a nevük is mutatja, hasonlítanak a fémekhez is, de a tulajdonságaik átmenetet képeznek a fémek és a nemfémek között. A félfémek közé tartozik például a bór, a szilícium, a germánium, az arzén, az antimon, a tellúr, és esetenként az asztáciumot is ide sorolják.
Megfigyelhető, hogy a 4. periódusban (mely a káliummal kezdődik) először a 4s pálya töltődik fel, majd ezt követően a 3d és végül a 4p. A 3d és a 4s atompályák pályaenergiái közel esnek egymáshoz. Az atomok atompályái pedig úgy töltődnek fel elektronokkal, hogy az atom energiája a legkisebb legyen. A kálium- és a kalciumatom kedvezőbb energiaszintet ér el, ha a 4s pályái előbb töltődnek fel elektronnal, mint a 3d pályák. Hasonló energetikai indokai vannak a 6. periódusban az f pályák feltöltődési sorrendjeinek is. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A periódusos rendszer, Bevezetés az általános kémiába Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine -ben,