Kutatásai szerint Kelet- és Nyugat-Európa folklórjában vízválasztó, hogy a tavaszi évkezdő szokások Szent György-naphoz vagy május elsejéhez kötődnek-e. Németország keleti részén, a szláv nyelvterületen és Magyarországon ez a határnap Szent György napja. Az ókori Rómában Paliliát ünnepelték, mely pásztorünnep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is (Róheim 1925: 263–280). Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Medvesalján a gazdák csipkegallyat vágtak, és az ólajtóba keresztbe fektetett gallyon át hajtották ki az állatokat, hogy a boszorkány meg ne rontsa őket. A legelőre menet pedig ezzel a gallyal ütögették, hogy sok tejet adjanak.
Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: "Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van" (Vasas–Salamon 1986: 149). Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. 146 A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Medvesalján a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal.
Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyíkot nem bántották, hanem a torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Máshol azt tartották, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet, vagy a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. – Moldvában úgy hitték, hogy aki Szent György előtt egy kígyót agyoncsap, annak megnő az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét. – A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes. Időjősló ez a nap – A Szent György-napi dörgés jó bortermést ígér. – A Szent György nap előtti mennydörgésről azt tartották, hogy az bő termést jelent abban az esztendőben. – Ahonnan a mennydörgés hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. – A Szent György-napi eső is a bő termés ígéretét hordta magában a hagyományban. – Szent György nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet, azaz a várva várt tavasz ekkor már mindenképpen beköszönt.
A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: "Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van" (Vasas–Salamon 1986: 149). Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. {7-146. } A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Medvesalján a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást, szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, miközben mondogatták: "Mind szedem…", vagy "Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem".
Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van" (Vasas–Salamon 1986: 149). Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. 146 A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Medvesalján a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával. Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, miközben mondogatták: "Mind szedem…", vagy "Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem". Egy leírás leírás szerint: "Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája" A friss harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér.
Szent Mihály napja az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály nap volt számukra a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. Egyes helyeken e reggel a templom körül gyülekeztek a pásztorok. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket. Fotó: A hagyomány szerint ezen a napon hajtják be a legelőről az állatokat a téli szálláshelyre Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is. A pásztorok Csíkban még ma is ekkor térnek vissza a havasokról a jószággal. A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat a gazdának, s kapják meg a bérüket. Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor kellemes meleg ősz várható.
ScanoMed rákszűrés - Az izotópos vizsgálatokról általában ScanoMed rákszűrés - Csont és ízületi szcintigráfia Csont-izotópvizsgálat (csontszcintigráfia, csontscan) Csont-izotópvizsgálat A csontizotóp vizsgálat (csontszcintigráfia, csontscan) a csontrendszerben zajló kóros folyamatok kimutatására alkalmas képalkotó eljárás. A vizsgálathoz használt izotópos kontrasztanyag (általában technécium, Tc-99) rádióaktív nyomjelzőként bejut a csontokba, s ahol a csont anyagcseréje – például egy daganatos góc miatt – gyorsabb a normálisnál, ott felhalmozódik. A halmozó gócok ábrázolódnak a képeken. A vizsgálattal a teljes csontrendszer állapota megítélhető. A vizsgálat a beteg részéről nem igényel előkészületet, lehet előtte enni és inni is. Csontizotóp Vizsgálat Eredménye Mit Jelent | Hogyan Végzik A Csontizotóp Vizsgálatot És Mikor Indokolt Ez Vastagbéldaganatos Betegeknél? | Rákgyógyítás. Az izotópot intravénás injekcióban adják be, ezt 2-3 órás várakozási idő követi, amíg a kontrasztanyag bejut a csontokba. Ez idő alatt legalább egy liter folyadékot meg kell inni, de a beteg szabadon mozoghat. A felvételek készítése 15-30 percet vesz igénybe, mozdulatlanul kell feküdni, amíg az izotóp sugárzását érzékelő úgynevezett gamma kamera végigpásztázza a testet.
45-os nyomás 1×12, 1×10, 2×8. 3. EGER IDŐJÁRÁSA 1966-BAN Az időjárás előrejelzése sok... nunk kapni, hogy 1. a hirtelen beálló időjárási változások előrejelzése mi- lyen mértékben... A hőmérséklet járás tehát igazolta a "nyugodt Nap évét". (Ebben. 18*... A maximumot 15-én, a minimumot 30-án jelezték, ami országos jelenség volt. Az időjárás, 1921. január-december (25. évfolyam, 1-12... - REAL-J Rácz B. : Időjárás és méhészet a Nagy Alföld közepén 1920. október, novem ber, december, 1921.... dec. 2—dec. 6.. □ 32. 4" 1-3 jan. 1—jan. 5.. 7-8 9-3 febr. 5—febr. 9.. 0-6. "T i*i... A decemberi hőmérséklet egy-két nap leszámításával végtől végig a rendes... egyetemi tanár, a bécsi központi meteo rológiai intézet... Az időjárás 1966/67. év telén - Erdészeti lapok - OSzK A viszonylag nagy, 7%-os területfoglalású gesztenyés tette lehetővé az országos normát... ki a bécsi Hochschule für Bodenkullur. Napos időjárás 7. Versailles a szagok tekintetében is egyedülálló volt az európai kastélyok körében, ugyanis 1768-ig csak 9, a királyi család tagjai számára fenntartott toalett volt a palotában.
A csont-izotópvizsgálat radioaktív, gamma-sugárzást kibocsátó izotópokkal végzett képalkotó vizsgálat, a nukleáris medicina része. Az izotópvizsgálatok során valamely szerv vagy szervrendszer anyagcseréjére, bizonyos anyagok szervezeten belüli eloszlására kapunk választ. Az izotópvizsgálatok elve, hogy az anyagcserében részt vevő vizsgált anyagot, vegyületet egy sugárzó izotóppal mint nyomkövetővel összekötve a sugárzás kibocsátásának helye mutatja meg, hogy a szervezeten belül hol halmozódik fel. Mikor végzik el a vizsgálatot? A vizsgálatot olyan esetekben végzik el, amikor a csontok kóros anyagcsere-folyamatait kell megítélni. Elsősorban elsődleges és másodlagos ( áttétes) csontdaganatok kimutatásában, követésében, a kezelés eredményességének lemérésében, egy csontdaganat jó- vagy rosszindulatú jellegének megítélésében fontos vizsgálat. Használatos még csontok gyulladásos folyamatai, anyagcsere-betegségei esetén, ízületi protézisek kilazulásának gyanújakor, ízületi gyulladások aktivitásának megítélésére is.