Kérdés: Be vagyok jelentve a munkahelyemre és 25 év alatti vagyok, főnöknek szóltam havonta szeretném igénybe venni az SZJA visszatérítést, de azt mondták nem tudják elintézni, pedig jár nekem. Mi a teendő? Válasz: Jogszabály szerint jár önnek a visszatérítés összege. 25 év alatti szja mentesség kalkulátor. A kedvezmény érvényesítését nem kell kérnie, azt a munkáltató a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe kell, hogy vegye. Csak akkor kell nyilatkoznia, ha nem kéri a kedvezmény figyelembevételét, vagy ha csak a kedvezmény egy részének a figyelembevételét kéri.
A 25 év alattiak csaknem fele hosszú távú céljaira fogja félretenni az szja-mentességből szerzett többletet – tájékoztatta az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb felméréséről pénteken az MTI-t. A közlemény szerint a megkérdezettek több mint negyede a váratlan helyzetekre félretett megtakarításait gyarapítaná az összeggel. A felmérés szerint oktatásra, képzésekre és tanfolyamokra 16 százalék, míg önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra 13 százalék költene. Nyugdíjpénztári megtakarítást nem csak az adójóváírás miatt érdemes indítani – hívták fel rá a figyelmet. A korán befizetett összegek jóval magasabb hozamot fialhatnak nyugdíjaskorig, továbbá minél hamarabb nyit valaki számlát, annál hamarabb lehet szükség esetén az első 10 év hozamát adó- és járulékmentesen felvenni – tették hozzá. 25 év alatti SZJA visszatérítés | www.jogomvan.hu. Bízom abban, hogy az adókedvezmények pozitív hatást fognak gyakorolni az önkéntes pénztári piacra. Az elmúlt csaknem kétéves időszak jól példázta, hogy milyen fontos a tudatos tervezés az egészség, az öngondoskodás és az anyagi helyzet terén – mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke a közleményben.
Idén január elsejétől a 25 év alatti munkavállalók jövedelmét nem terheli 15 százalékos személyi jövedelemadó, ami érezhetően növelte a diákmunkára jelentkezők számát: többek között ennek az intézkedésnek is köszönhető, hogy az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet közel 65 százalékkal több jelöltet regisztrált az első negyedévben, mint egy évvel korábban. Az év első három hónapjában átlagosan bruttó 1450 forintot fizettek a diákmunkáért. Az SZJA-levonás eltörlése önmagában tehát közel 220 forinttal emelte a diákok órabérét. 25 év alatti szja kalkulátor. Az év első hónapjaiban mind a fizikai diákmunkák, mind a kevésbé komplex irodai adminisztrációs tevékenységek esetén 1400-1500 forint között alakult a diákok átlagos órabérének szintje. Az olyan állások esetében, amelyeknél valamilyen speciális tudásra (például ritkább idegen nyelvek ismeretére) van szükség, az órabérek ennél magasabb régióban, 1700-1800 forint körül mozogtak. Jelenleg az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet keretében foglalkoztatott diákok 32 százaléka az adminisztráció/asszisztencia területén dolgozik, 31 százalékuk gyakornoki tevékenységet végez a tanulmányaihoz kapcsolódó álláshelyen.
A vállalatok ugyanis a tehetséges gyakornokokat azzal is igyekeznek megtartani, hogy a juttatásaikat általában a saját munkavállalók bérével együtt emelik. Ez különösen az olyan hiányszakmák esetében, mint az IT vagy a mérnöki területek esetében kiemelt törekvés. A vállalatok ezen a területen igyekeznek biztosra menni, és a nyári időszakra tervezett gyakornoki állásokat a legjobb elérhető jelöltekkel már most igyekeznek betölteni. A KSH adatai szerint a 15-24 éves korosztályból f oglalkoztatottak száma 2022 februárjában 270 ezer volt, közel 6 ezerrel több mint egy évvel korábban. Népszerűbbé tette a diákmunkát a fiatalok SZJA-mentessége - https://mabisz.hu/szemle. Ez ebben a körben 27, 5 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. A nyári hónapokra ennek a létszámnak a további növekedésére számíthatunk. A Trenkwalder által megkérdezett diákok a diákmunkához kapcsolódó motivációk között az anyagi függetlenség megteremtése mellett csaknem ugyanolyan fontos szempontnak tartják, hogy már a tanulmányaik során munkatapasztalatot szerezzenek: előbbi 70, utóbbi 51 százalékuk számára jelent fontos motivációt.
A bérbeadás önálló tevékenységnek minősül az szja-törvény alkalmazásában, és mint a fentiekből is látható, a bérbeadásból származó jövedelem nem része a kedvezménynek – szögezte le szakértőnk. Hozzon ki többet az Adózónából! Index - Gazdaság - A 25 év alattiak fele félreteszi az szja-mentességből szerzett többletet. Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Irinyi János magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója 1817. május 18-án született Albison. Kémiai tanulmányait a bécsi Politechnikumban folytatta. Itt fejlesztette ki a zajtalan és robbanásmentes gyufát, hosszas kísérletezés után és 1836-ban szabadalmaztatta. Ezután eladta találmányát és az érte kapott pénzből külföldre ment tanulmányútra, Berlinbe és Hoffenheimbe. A kémia elméletéről írt könyvet 1838-ban Berlinben, amely kifejezetten a savakkal foglalkozott. Publikált a szikes talajok javításáról. Az első gyufagyár alapítása is az ő nevéhez fűződik 1839-ben Pesten. 1848-49-es szabadságharcban Kossuth megbízta őt a puskaporgyártás és ágyúöntés irányításával. Börtönben ült a szabadságharc bukása után. Szabadulása után csak a tudománynak élt. Ő volt az új személetű kémia első hazai hirdetője. A gyufát Irinyi János fedezte fel? – Tényleg!. 1895. december 17-én halt meg Vértesen.
Magyar köztudat szerint Irinyi János hazánkfia 1836-ban, Bécsben találta fel a foszforos gyufát. Azt mondják, találmánya egy sikertelen előadási kísérletnek következménye. Előadás után azonnal beszerezte a szükséges anyagokat s másnap bemutatta a kész gyufát. Némelyek szerint találmányát néhány fillérért engedte át annak a szatócsnak, akitől a gyufa előállításához szükséges anyagokat vásárolta; mások szerint Rőmer István 80 forintot fizetett a találmányért. Szinte gyerekként találta fel a gyufát Irinyi János | 24.hu. Bármelyik állítás legyen igaz, csak azt bizonyíthatja, hogy Irinyi találmányának világra szóló értékét nem ismerte fel. Tudjuk, hogy Rőmer István, Preshel János és Pollák A. M. vetették meg Ausztria hatalmas gyufaiparnak alapját: de arról semmit sem tudunk, hogy Rőmer értékesítette-e vállalatuk fejlesztése érdekében Irinyi találmányát, vagy azt csak azért vette meg, hogy egy versenyvállalat keletkezését megakadályozza. Ellenben bizonyos, hogy Irinyi 1840 után 1848-ig, Pesten megpróbálta találmányának ipari és kereskedelmi értékesítését, de nem nagy szerencsével.
Emiatt állandó volt ellene a panasz, és több város be is tiltotta az árusítását. De álljunk meg egy kicsit és tekintsünk vissza a gyufára. A XVIII. század végéig csak a már az ősember által is ismert fapálcák és kovakövek összedörzsölésével történő tűzcsiholás terjedt el az egész világon, de az 1800-as évek elején előtérbe került a fehér foszfor, s 1805-ben Párizsban megjelent egy újfajta tűzszerszám, a mártógyufa. Ennek fejét kénsavba kellett mártani ahhoz, hogy meggyulladjon. Nyilván nem ez volt a legjobb megoldás, így tovább folytak a kísérletek a tökéletesség felé haladva. S később megszületett a dörzsgyufa, mely dörzsölésre könnyen felrobbanó anyagot tartalmazott. Ezek a gyufák már jóval használhatóbbak voltak, azonban rengeteg veszélyes anyagot tartalmaztak, emiatt hatalmas lánggal és dörrenéssel gyúltak. A cündhölclitől az Első Pesti Gyújtófák Gyáráig – Irinyi János portréja | PestBuda. Nos, ezt a problémát oldotta meg Irinyi János. Ő találta fel ugyanis a zajtalanul gyúló foszforos gyufát 1836-ban, egyik professzora, az erdélyi származású Meissner Pál kísérlete kapcsán.
Így jutott el a mai is használatos biztonsági gyufa õséhez. Még ebben az évben szabadalmaztatta új találmányát, azonban elegendõ tõke hiányában nem tudta elkezdeni annak gyártását. Így hát találmányát 60 forintért eladta Rómer István bécsi gyógyszerészmesternek, aki elkezdte annak tömeges gyártását, s tekintélyes vagyonra tett szert. Eközben Irinyi a kapott összegbõl berlini egyetemi, majd hohenheimi gazdasági akadémiai tanumányait fedezte. Hazatérve 1840-ben létrehozta saját gyárát "Elsõ Pesti Gyújtófák Gyára" néven, mely a város több pontján mûködött. Az Irinyi-féle biztonsági gyufa A gyufagyártás folyamata abból állt, hogy a kérgüktõl megfosztott fatörzseket 60 cm hosszú rönkök alakjában leháncsolták, majd vékony szalagokra szelték. Ezután a gyufaszálak hosszának megfelelõ méretûre vágták azokat, majd egy darabológép segítségével kis pálcikákká alakították. A nyers szálakat foszforsav, illetõleg foszforsavas ammónium vizes oldatával impregnálták, esetleg anilinfestékfürdõben megszínezték, majd meleg légáramban forgó dobokban megszárították azokat.
A tűz "megszelídítése" korszakalkotó lépés volt az emberiség történetében, ehhez viszont elengedhetetlen volt a tűzgyújtás képességének elsajátítása. Az első gyufa egy hegyezett pálca volt, amit addig kellett egy száraz fában kialakított mélyedésben forgatni, míg felforrósodott, és lángra lobbantotta a hozzá érintett száraz füvet. Egyszerűnek hangzik, de komoly gyakorlatot igényel. Az ókorban aztán megismerték a vasat, ekkor már kovakővel csiholtak szikrát, később hegyi kristályból vagy üvegből csiszolt lencséket is használtak, amelyekkel a Nap sugarait fókuszálták egy pontra. Egészen a XVIII. század végéig nem is történt előrelépés, ekkor azonban elkezdték tűzgyújtásra használni a már régóta ismert foszfort: ez az anyag a levegőn vagy enyhe dörzsölés hatására könnyen gyulladt. Így alakult ki lassan a ma is ismert gyufa, aminek magyar neve a német gyújtófa fordítása és rövidítése. Sav és robbanás Párizsban, 1805-ben dobták piacra az úgynevezett mártógyufát. Ennek lényege, hogy a fej kálimklorátot tartalmazott, ami kénsavba mártva meggyulladt – a boltokban egy üvegcse kénsav kíséretében árulták.
"Gyufásdoboznyi" a gyufa történetéről Irinyi tévesen vonult be a köztudatba a gyufa feltalálójaként, kétségtelen azonban, hogy jelentősen előrevitte a gyufagyártásra vonatkozó addigi ismereteket. Vizsgáljuk meg tehát, mi az, amit már előzőleg is tudtak, és miben állt Irinyi javaslatának újszerűsége! Szigorúan véve a gyufának nincs is feltalálója, de számos tudós nevét jegyzik, aki a tűzgyújtószerszámok ügyét előmozdította. 1680-ban, az ír származású gróf, Robert Boyle, a tudományos kémia egyik megalapítója, fehérfoszfort alkalmazott kénfejjel ellátott faforgács meggyújtására /2/. Olaszországban 1779-ben, Peil javasolta a "torinói gyertyák" bevezetését, egy évvel később pedig Franciaországban is elterjedt az ún. foszforos gyertya. Mindkettő lényegében Boyle gyújtójának elvét elevenítette fel azáltal, hogy a foszfort papírcsík vagy viaszos bél egyik végére vitték, és üvegcsőbe forrasztották. Felhasználáskor az üvegcsövecskét ugyanúgy nyitották fel, mint napjaink injekciós ampulláit. A foszfor a levegővel érintkezve öngyulladás révén a papírt is meggyújtotta: kényelmesen lehetett (mondjuk "a konyhába befordulva") rágyújtani a pipára.