A Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány bemutatkozása: 1999. szeptember 23-án került bejegyzésre, 1279 számon. Közhasznú, természetvédelmi tevékenységének célja első sorban védett madarak állatorvosi gyógykezelése, állatkórházi ellátása, gyógyulásuk után a szabad természetbe való visszahelyezése. Az alapítvány célja továbbá e tevékenységekkel kapcsolatos tudományos kutatás végzése, a tevékenység bemutatása és oktatása, a feladatok ellátására intézmény, elsősorban madárkórház létrehozása és üzemeltetése. Az Elhagyott állatokért Első Sárréti Regionális Állatvédő Egyesület bemutatkozása: Az Elhagyott állatokért Első Sárréti Regionális Állatvédő Egyesület 2004. január 5-én alakult állatbarátok összefogásával Püspökladányban. Sajnos, mint ahogy más településeken is tapasztalható, itt is nagyon sok a kóbor, gazdátlan kutya, cica. Állatvédő szervezetek - Címlista - Háziállat Magazin. Fő célunk egy állatmenhely létrehozása volt. Az egyesület 2007 júniusától ezt meg is valósíthatta: Püspökladány határában vásároltunk egy 2000 m2-es földet (rajta egy 3*4-es házzal, fúrott kúttal).
Évekkel ezelőtt évente 4, 5 -5 ezer tonna tollat dolgoztak fel a hazai üzemek. Ma a tollat az állatokon hagyják, így a piacon ezer, ezerkétszáz tonna libatollal kevesebb van. - Az öt-hatszáz fő lúdtartónak, tollüzemnek és konfekcionáló munkásnak az elmaradt éves árbevétel, amit eredménynek lehet nevezni az 8, 5-10 milliárd forint évente – magyarázza Varga Ferenc, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt, vezérigazgatója. Hajdú Biharban és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében tartják az ország fehér lúd állományának 40 százalékát, ez másfél millió darabot jelent. Libatollszedéssel összesen kétezren foglalkoztak. Sok helyen ez volt az egyedüli jövedelemforrás. - Olyan 100 -150 ezer forint körül lehetett keresni az meg nagyon jó pénz volt abban az időben. Ennyit keresett egy szedő egy hónapban, most marad a közhasznú munka, sok helyen más lehetőség nincs – panaszolja Vadász Attila. Állatvédők hajdú bihar megye varosai. A szomszédban egyébként tartanak három libát. A brigádvezető gyakran megnézi őket, és közben reménykedik, hogy a tollszedés csak szünetel és nem szűnt meg végleg.
Arany János: Toldi estéje (minikönyv) (Babits-Magyar Amerikai Kiadó Rt., 1990) - 1847-54 Szerkesztő Kiadó: Babits-Magyar Amerikai Kiadó Rt. Kiadás helye: Szekszárd Kiadás éve: 1990 Kötés típusa: Bársony Oldalszám: 101 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 7 cm x 5 cm ISBN: 963-7805-25-7 Megjegyzés: Számozatlan kiadás. Nyomda: A kiadó házinyomdája A könyv pontos mérete: 53 x 74 mm. A terjedelem szabta korlátok miatt az eredeti műben szereplő, a szerző által írt jegyzetek, megjegyzések, magyarázatok kiadásunkból hiányoznak. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet: "Első ének, Tholdira királynak egyszer lőn haragja... Három esztendeig nem ment bé udvarba. ' Ilosvai. 1. Őszbe csavarodott a természet feje, Dérré vált a harmat, hull a fák... Tovább Arany János Arany János műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Arany János könyvek, művek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
Lassú, nehéz esők jönnek, és megcsapkodják a földet, s ha a hűs felhők elfogynak, a sárban barmok tocsognak. Nézd, ez az ősz. De jön a tél. Hulló tollától a föld fehér. Hártyás a víz, ez már a jég. Kék füst száll, csöndes a vidék. Vacog a fák kormos ága ~ Sulyok Gizella ~....................................... Szél rázza az ősz gubancát tüske tépi kopott rongyát Bíbor hull a horpadt tájra vacog a fák kormos ága Lúdbőröznek szürke vizek fázik a dal indul délnek Rőt szakállú hegy fejére hósipkát fúj tél tündére Tél előtt ~ Vasvári István ~....................................... Ködöt fúva jön a tél, kocog hegyek tetején; ezüst csillan lábnyomán, csupa zengés lesz a táj. Halld csak erdő, suttogó, késő dértől ragyogó, rókát, medvét pártfogó, nemsokára hull a hó. Füttyös széltől lengenek jegenyék és tölgyesek, minden bokor perdülő; nótát zümmög az idő. Mesevilág ~ Szalai Borbála ~....................................... Fehér lett a kert, az udvar, fehér lett a nagyvilág! Mesebeli kristályoktól mesések a kerti fák.
Ha azonban Petőfi nagy tájleíró verseit tekintjük viszonyítási pontnak, és ilyen szemlélettel újraolvassuk a Tisza, az Alföld korabeli leírását, valóban megdöbbentő a változások mértéke. Azért a naplemente látványa csak megmaradt, gondolhatnánk, ugyanolyan, mint akkoriban volt. Igaz, a fiatal forradalmár, a lánglelkű költő kiűzött királyt lát még a láthatár mögé bukó napkorongban is, hiszen az ember ugyan azt nézi, ami a szeme előtt van, de azt látja bele a képbe, ami a gondolatai között éppen formálódik… "Mint kiűzött király országa széléről, Visszapillant a nap a föld pereméről, Visszanéz még egyszer Mérges tekintettel, S mire elér a szeme a tulsó határra, Leesik fejéről véres koronája. " De mi ez a talányos leírás, mit jelent az, hogy a nap visszapillant a föld pereméről? Egy különleges fényszórási jelenség okozza, hogy a látóhatár szélére érve a napkorong sokszor szinte ellaposodik, mintha megállna pár percre a süllyedése, és utána nagyon hirtelen tűnik el a horizont alatt. Arany János, amikor az öreg Toldi vitézről szóló történetét kezdi, ugyanezt a jelenséget írja le, de mennyire más lelkülettel.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem