Hogy könnyebben megértsük a verset, érdemes végigvenni, mi is történik benne pontosan, azaz mi a ballada cselekménye prózában. 1-2. versszak: A drégelyi várat rommá lőtte és elfoglalta a török sereg, mely éppen győzelmét ünnepli a völgyben. A várral szemben levő hegyormon áll egy harci kopja, melynek tövében két fiatal fiú térdel, akik túlélték az ostromot. Kezükben lanttal úgy térdelnek ott, mintha a kopja feszület lenne. 3-4. versszak: A török sereg vezére, Ali megkérdezi egyik emberét, miért nem jön a Szondi két dalnoka, hogy megénekelje a győzelmét. A szolga azt válaszolja, hogy a két fiatalember a "gyaur basa" sírjánál térdel, zokog és lantját pengeti. Sulinet Tudásbázis. 5. versszak: Visszatérünk Szondi sírjához, és hallunk egy részletet a két apród énekéből, akik előadják, hogyan hozta el Márton, az oroszi pap Ali üzenetét Szondinak. Ali azt üzente, adja meg magát Szondi, különben kő kövön nem marad Drégelyben. Ám ha Szondi feladja a várat, a szultán megkegyelmez neki. 6. versszak: Most megszólal a török, akit Ali küldött, hogy kísérje hozzá a két apródot.
kifogytok-e már Dícséretiből az otromba gyaurnak? Eb a hite kölykei! vesszeje vár És börtöne kész Ali úrnak. " Apadjon el a szem, mely célba vevé, Száradjon el a kar, mely őt lefejezte; Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé, Ki miatt lőn ily kora veszte! Arany János: Szondi két apródja (elemzés) - Oldal 8 a 9-ből - Műelemzés Blog. A vers műfaja ballada, történelmi témát dolgoz fel. Keretes mű: az egyik történeten belül egy másik történetszál is van, és a kerettörténet összefügg a benne elbeszélt másik történettel. A cím témajelölő, ez a téma pedig a hazához való hűség kérdése, amelyet Arany a törökellenes harcok korának egyik mozzanatán keresztül fogalmaz meg. Szondi és katonái mindhalálig védték a drégelyi várat, s Szondi apródjai ezt a hősi erőfeszítést éneklik meg urukat dicsőítő énekükben. A Szondi két apródja többszólamú ballada, melynek megértéséhez és elemzéséhez fontos elkülöníteni a versben megszólaló figurákat és szövegeiket (narrátor, Ali, török szolga, két apród). Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
"Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs, Mit csak terem a nagy szultán birodalma, Jó illatu fûszer, és drága kenõcs... Ali gyõzelem-ünnepe van ma! " Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, És pattog a bomba, és röpked a gránát; Minden tüzes ördög népet, falat ont: Töri Drégel sziklai várát. "Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt, Immár födi vállát bíborszinü kaftán, Szél zendül az erdõn, - ott leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán! " A vár piacára ezüstöt, aranyt, Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat; Harcos paripái nyihognak alant: Szügyeikben tõrt keze forgat. "Aztán - no, hisz úgy volt! aztán elesett! Zászlós kopiával hõs Ali temette; Itt nyugszik a halmon, - rövid az eset -; Zengjétek Alit ma helyette! " Két dalnoka is volt, két árva fiú: Öltözteti cifrán bársonyba puhába: Nem hagyta cselédit - ezért öli bú - Vele halni meg, ócska ruhába'! "S küldött Alihoz... Arany János: Szondi két apródja (elemzés) - Műelemzés Blog. Ali dús, Ali jó; Lány-arcotok' a nap meg nem süti nála; Sátrában alusztok, a széltül is ó: Fiaim, hozzá köt a hála! "
A vár - pontosabban annak ma látható romjai - a Börzsöny hegységben, Drégelypalánk és Nagyoroszi között egy 444 méter magas andezit kupon található. Felépítésére a tatárjárás után, a IV. Béla király elrendelte várépítések során, a területet birtokló Hont-Pázmány nemzetség idején került sor. Első okleveles említése 1285-ben történt, ekkortájt Hont fia Demeter és családja lakta. A 14. században Csák Máté bitorolta, 1321 után királyi várnagy parancsnoksága alatt állt. Stratégiai jelentősége a török hódítás korában kezdődött. A mohácsi csatavesztés után, 1543-ban, az ide menekült esztergomi érsek, Várdai Pál Szondy Györgyöt nevezte ki az érseki uradalom intézőjévé és egyben a vár parancsnokává is. A vár szükséges megerősítése az 1546-os országgyűlési határozat ellenére sem történt meg, sőt 1549-ben egy villámcsapás felgyújtotta a lőporraktárát jelentős károkat okozva az erődítményben. Szondi két apródja tartalom 2. 1551-ben a török újra megkezdte hódító hadjáratát és Ali budai pasa, Veszprém bevétele után, a Hont-vármegyei várak ellen fordult, melyek közül Drégely vára ez idő tájt nagyon gyenge volt.
Jellemző rá a kihagyásos szerkesztés, az elhallgatás. A balladára jellemző a metonimikus történetalakítás, az események időrendben követik egymást. Ugyanakkor a műben metaforikus összefüggésekis megfigyelhetők. Metaforaként értelmezhetőek a különböző helyszínek, valamint a történet szereplői. A balladai expozíciót emelkedett hangú elbeszélői szólam vázolja fel. Az elbeszélő pontosan megjelöli a balladai cselekmény kezdetének idejét, utal az előzményekre, és három térbeli pontra irányítja a figyelmet. Az idő a vár végső ostroma utáni este, az előzményekre a várrom utal. A három jelképes helyszín közül kettő – a várrom és Szondi sírja – egymással szemközti hegycsúcson helyezkedik el. A harmadik a völgyben, ahol a törökök győzelmi ünnepet ülnek. A három térbeli ponthoz két idősík kapcsolódik, Drégely romjához a múlt. a sírhoz és a völgyhöz a jelen. Az alaphelyzetet követően a narrátor elhallgat és a szereplőknek adja át a szót. Előbb Ali basa és szolgájának párbeszéde, majd a szolga és az apródok párhuzamos szólama hangzik fel.
"Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant Zászlós kopiával a gyaur basa sírján: Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, És pengeti, pengeti, sírván:" …S hogy feljöve Márton, az oroszi pap, Kevély üzenettel a bősz Ali küldte: Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! Meg nem marad itt anyaszülte. "Szép úrfiak! immár e puszta halom, E kopja tövén nincs mér' zengeni többet: Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet. –" Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni. "Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs, Mit csak terem a nagy szultán birodalma, Jó illatu fűszer, és drága kenőcs… Ali győzelem-ünnepe van ma! " Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, És pattog a bomba, és röpked a gránát; Minden tüzes ördög népet, falat ont: Töri Drégel sziklai várát. "Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt, Immár födi vállát bíborszinü kaftán, Szél zendül az erdőn, – ott leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán! "
Aztán a saját bőrükön tapasztalják meg az erősödő antiszemitizmust és a SZAF programjainak közvetett és közvetlen hatásait, Bengelsdorf rabbi pedig Philip anyjának a húgát veszi feleségül, akivel ennek következtében megromlik a család kapcsolata. A hosszú, összetett mondatok és gondolatok ellenére a könyv nagyon olvasmányos. A történetvezetés lineáris, bár mindvégig érezni, hogy a mesélő egy bizonyos fokú érettséggel és élettapasztalattal a háta mögött tekint vissza az akkori eseményekre, bizonyos értelemben a mindentudó narrátor bőrébe bújva. Philip roth összeesküvés amerika ellen v. Philip Roth tulajdonképpen felidézi életének ezt az időszakát, és a történetet úgy meséli el, ahogyan azt a hétéves Philip megélte, közben reflektál olyan dolgokra is, amelyeket csak később, felnőttként érthetett meg. A környezet megteremtése hibátlan: az egyén szintjéről a szűkebb és a tágabb értelemben vett családon, majd a közösségen át az országot átfogó társadalmi szintig mindent nagyon pontosan rögzít, ilyen értelemben a regény nagyszerű társadalom- és korrajz is.
Ilyen értelemben a történet nagyon realiszitkus. Szinte már fájóan ironikus, hogy Roth politikai-társadalmi látképe egy olyan (elképzelt! ) időszakról, amikor a populista politika képes már-már a polgárháború szélére taszítani az országot, éppen 2020-ban jelenik meg (újra) magyarul – 2020-ban, az amerikai elnökválasztás évében, amikor a BLM égisze alatt zajló tüntetések helyenként súlyos zavargásokba torkollnak, és a káoszt mindkét fél megpróbálja a maga javára fordítani. Mindeközben bizonyára vannak olyanok, akik pont úgy éreznek, mint a Roth család Lindbergh Amerikájában 1940-42 között. Philip roth összeesküvés amerika ellen de. Ilyen kontextusban nagyon találó Salman Rushdie véleménye a könyvről, amely a magyar kiadás borítójára került: " Philip Roth végül aféle próféta lett, korunk Kasszandrája, aki figyelmeztetett minket, hogy mire számíthatunk, és akárcsak Kasszandrát, őt sem vették komolyan. " Philip Roth regényében összemosódik a fikció és a valóság. A regénybeli szereplők mind valós történelmi személyiségek, ahogyan a helyszínek is valósak.
A Lindbergh-bébi elrablása volt az egyik első olyan bűnügy, amit a média közvetítésével napi szinten követtek amerikaiak milliói. Még Al Capone is felajánlotta a segítségét a nyomozásba egyébként a kívánatosnál sokkal jobban belefolyó Lindbergh-nek, végül azonban hiába fizették ki a váltságdíjat, a kisfiút megölték. Összeesküvés Amerika ellen - Egy kis alternatív történelem mindig jól jön. De hogy ki, az a mai napig kétséges, mert sokan, többek között az elnök felesége, Eleanor Roosevelt is kifejezték kétségeiket, hogy a valódi gyilkost találták-e meg, és ítélték halálra. Azhy Robertson, Zoe Kazan, Morgan Spector, Winona Ryder Fotó: HBO Ezek maradtak fenn elsősorban Lindbergh-gel kapcsolatban, az már sokkal kevésbé, hogy a világháborút megelőző időszakban erős antikommunizmusa miatt szimpatizált a náci rezsimmel, és még a háború kitörésekor is távolmaradásra intette Amerikát. (Pearl Harbor után viszont a Csendes-óceánon teljesített katonai szolgálatot, természetesen a légierőnél. ) Lindberghet lenyűgözte a náci Németország, ahol ki is tüntették, és olyanokat nyilatkozott, hogy a zsidók az okai a világháborúnak, Amerika pedig jobban tenné, ha hagyná, hogy a németek a maguk módján intézzék el ezt a dolgot.
Philip, az egyén többnyire csak szemlélője az eseményeknek, aztán néma, néha riadt elszenvedője a következményeknek; az összetartó család, a munkásosztály, a newarki zsidó közösség mind-mind fontos alkotóelemei a történetnek, és valamennyiről hiteles képet fest. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a teljes olvasmányélményhez elengedhetetlen némi történelmi ismeret. Philip Roth: Összeesküvés Amerika ellen - ekultura.hu. Lindbergh-ről például tudni kell, hogy faji-, vallási- és eugenikával kapcsolatos nézetei miatt többen is náci szimpatizánsnak tartották; Wheeler szenátor (a regényben alelnök) határozottan ellenezte a háborúba való belépést, Henry Ford pedig (a regényben belügyminiszter) kifejezetten antiszemita nézeteket vallott. Roth csupán összehozta ezeket az embereket egy ernyő alá, és úgy teremtett miliőt számukra, hogy kidomboríthatta bizonyos vélt vagy valós tulajdonságaikat. Az események ilyetén való alakulása következtében a zsidók joggal érezhették a '40-es évek elején, hogy otthonuk egyre kevésbé biztonságos, hogy sötét felhők gyülekeznek, hogy az államhatalom egyre inkább megteremti azt a környezetet, amelyben őket másodrendű polgároknak tekintik, kiközösítik, elüldözik, meghurcolják.