Mintha tanulva a pazarló és környezetszennyező ipari megoldásainkból, a XXI. században már minden szuperkönnyű és szupererős, lebomló műanyagból, 3D nyomtatóval készült volna, Augustine puskájától kezdve a számítógépeken át egészen az Aether űrhajóig. Összességében azonban nagy csalódás volt számomra Az éjféli égbolt. Ráadásul nem először fordult elő, hogy keserű szájízzel kapcsoltam ki a világméretű koronavírus-járvány, és az otthoni karantén miatt jelenleg egyértelműen piacvezető Netflixet. George Clooney filmje igazából csak még jobban megerősített abban, hogy a mennyiség sajnos mégsem csap át egy ponton túl minőségbe. A Netflixen továbbra is nagyítóval kell keresni a kimagasló színvonalú alkotásokat a sok közepes, olykor pedig egyenesen csapnivaló film és sorozat tengerében. Én viszont ebbe már pont úgy kezdek belefáradni, ahogy a filmbéli Augustine az életben maradt űrhajósok rádiós keresgélésébe. Ítélet: 5/10 Kiknek ajánljuk? Fanatikus George Clooney-rajongókon és a lassan építkezős sci-fik szerelmesein kívül jó szívvel igazából senkinek sem.
George Clooney újra megmutatja, mi fán terem egy klasszikus science-fiction. George Clooney bebizonyította már, hogy még a sci-fi filmekben is mennyire otthonosan tud mozogni, elég csak a Brad Bird-féle Holnapoliszra gondolni (az egyébként Oscar-díjas Alfonso Cuarón rendezte Gravitációt direkt nem sorolom ide, hiszen az attól még nem lesz science-fiction, hogy az űrben játszódik). Pontosan emiatt sokunk tűkön ülve várta, mit fog kihozni Lily Brooks-Dalton bestselleréből, Az éjféli égboltból - hiszen itt a kamera mindkét oldalán helyet foglalt. Az eredmény pedig egy szívvel-lélekkel készített, néhol megindító, néhol pattanásig feszült pillanatokkal dúsított mozi lett, amit bárcsak a nagyvásznon láthattunk volna a látványa miatt. Az éjféli égbolt (eredeti angol címén The Midnight Sky) egy több szálon futó, majd a végére összeérő történetet mutat be, aminek központi figurája a Clooney által játszott Augustine. Ő már fiatal éveiben azon dolgozott, hogy az univerzum számtalan bolygója közül találjanak legalább egyet, amin továbbvihetik az életet, hiszen a Föld évről-évre lakhatatlanná válik.
Forrás: Netflix A film hivatalos előzetese megannyi izgalmas pillanatot vetített előre – akkor persze még nem sejthettem, hogy a készítők belepréselték a trailerbe Az éjféli égbolt összes izgalmas pillanatát. Főhősünk egy Augustine Lofthouse nevű, magányos tudós, őt alakítja George Clooney. Augustine az Északi-sarkon, egy elszigetelt kutatóállomáson fürkészi a csillagokat, hátha talál még lakható bolygót az emberiség számára. Még akkor is csak a műszereit vizsgálja, amikor az összes kollégáját villámgyorsan evakuálják egy, a Földet sújtó rejtélyes katasztrófa miatt. Kiderül ráadásul, hogy egy Sully nevű asztronauta (akit a Zsivány Egyes ben is vagány űrjárót alakító Felicity Jones játszik) vezetésével az Aether űrhajó épp hazafelé tart a K-23-ról, ami a Jupiter egyik olyan holdja, ahol az emberi élet számára is adottak a feltételek. A NASA földi kiszolgáló személyzete azonban már nem tud válaszolni az űrhajónak, egyedül Augustine lenne képes rá a még működő számítógépével és kommunikációs berendezéseivel.
Értem ezt úgy, hogy simán benne van a pakliban, hogy teljesen megöljük a Földet, hiszen elég szétnézni a nagyvilágban történt események között, ezért tartom kimagaslónak, ahogyan Clooney elénk vetíti a lehetséges jövőnket. A történet néhol leül picit, de sok idő nem jut unatkozni, mert mindig történik valami vagy Clooneyval és a gyerekkel, vagy pedig az űrállomáson. Mindkét helyszín korrektül jelenik meg a filmben és nagyon szerethetően a karakterek. A film lezárása pedig roppantmód elgondolkodtató. Részemről erre is suhan a 8/10, bár egy kicsit rezeg a léc, de a vetített jövőkép kiegyenesíti a dolgot. Bliss (2021) Ebben az elképesztő történetben a frissen elvált Greget ismerhetjük meg, akit kirúgnak a munkahelyéről is. Ekkor találkozik az utcán élő Isabellel, akivel összeköttetésben állnak, a világuk pedig komputer szimuláción alapul. Mostanság nagyon nem néztem sok filmet, majd két év masszív pihenést követően a Bliss sztorija olyannyira megfogott, hogy úgy voltam vele, még ha totál baromság is, egy próbát megér.
Hozzászólások hozzászólás
1936. augusztus 9-én délután fél 4-kor Csik Ferenc világbajnoki győzelmének hírét a rádióhallgatók azonnal kivitték az utcára, s szinte percek alatt terjedt el a városban az örömhír. Futárok száguldottak a híradással, hogy ne maradjon Keszthelyen egyetlen ember se ki a közös örömből. "Keszthelyen pedig ezen a napon mindenkinek jókedve volt. Az olimpiai dicsőség fényének ragyogása ma lobogott fel igazán a Balaton fővárosában. Ezen a napon mindenki úgy érezte, hogy egy kis része van Csik Ferenc olimpiai bajnokságában. Az ő hazaérkezésével fellángolt Keszthelyen az egymás iránti szeretet, megértés, megbecsülés, – a hála és a büszkeség olimpiai fáklyája is. Csik Ferenc-mellszobor – Köztérkép. " – írta az egyik tudósító Keszthelyről, 1936. augusztus 30-án. Nem sokkal azután, hogy Csik Ferenc (1913-1945) az 1936-os berlini nyári olimpián bajnok lett 100 méteren. Pedig nem adatott könnyű élet neki: édesapját csecsemőként elvesztette, a nagybátyja fogadta örökbe. Kaposváron született, de édesanyja és a három testvér a nagybácsihoz költözött Keszthelyre, 1924-ben, ahol édesanyja egy trafikot vezetett.
Remeg az órát tartó kéz, izgatottan suttognak a szájak. Csik ott kapaszkodik a vaskorlátban. Csapzott haját simítja hátra. Fejét a vízbe mártja, ajkán valami elrántott, kimerülést jelző izgalom rángatózik… S a versenybíróságból hirtelen kiválik ifj. Horthy Miklós, Csikhez rohan, lehajlik hozzá és megcsókolja. Bárány István is odarohan, csaknem a vízbe esik, amint csókját a magyar fiú arcára nyomja. Fischer átúszik nagy ellenfeléhez és csókkal köszönti győzelmét. " A végeredmény: 1. Csik Ferenc 57, 6 mp, 2. Jusza [Yusa] 57, 9, 3. Csik ferenc 19360. Arai 58, 0 Csiket 57. 6 mp. -es győzelme után kiemelik a vizböl. Forrás: Pesti Hírlap 1936. 183. szám / Arcanum adatbázis Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár Csik kimerülten csak annyit tudott mondani a tudósítóknak, miután kijött a vízből, hogy ő a világ legboldogabb embere. Sportszerűségére jellemző, hogy augusztus 22-én visszavágót adott a két japánnak, akiket Budapesten is legyőzött. Amikor már volt ideje, hogy gondolatait rendszerezze, hosszú írást közölt a Magyar Cserkészben, és a fizikai adottságok mellett a lelki adottságokat is kiemelte mint sikerének egyik kulcsát.
A keszthelyi Panheonban a városhoz kötődő nevezetes személyiségek emlékére létrejött alkotásokat helyeztek el. Itt találtam Csík Ferenc úszó olimpiai bajnok domborművét – sajnos, nagyon rossz látási viszonyok között. Másrészt ez az az, aminek kapcsán belekeveredtem a Csík Ferenc emlékét őrző alkotások történetébe, vagyis az előző műlap is ennek kapcsán született (azaz ld. a kapcsolt lapot). Csík Ferenc (1913–1945) született Kaposváron, 1924-től élt, tanult, sportolt Keszthelyen, ahol végül végső nyughelye is van. Csik ferenc 1936 chevy. Ez az alkotás is 1936-ban készült. Keletkezésének körülményei nem ismertek, de sajnos a szélén amúgy jól látható szignót sem tudom azonosítani. Ott helyben, de sajnos a fotók alapján sem látszik igazán: zöld mázzal fedett kerámia-alkotás, a bajnok portréját mutatja. Avatására a millecentenáriumi ünnepségekhez kötődően került sor. [1] Különböző személyek neve merül fel az avatás kapcsán. "Cséby Géza, a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója" [1], "Gelencsér József egyetemi főtitkár" [4].
1936 szept. 8-án, tizenötezer ünneplő ember jelenlétében felavatják a szobrot és sor kerül a tölgyfacsemete elültetésére is, amiben részt vesz a bajnok édesanyja is. [1] [2] [4] A szobor tiszavirág életű. Az 1936. október 20-i cikk arról számol be, hogy a gipszet fedő bronz-réteg megsérült, az alkotást lebontják. Közelebbi terv egy műkő változat "kifaragása", a távoli pedig bronzba-öntése. [3] Ehhez a szoborhoz közvetlenül ennyi kapcsolódik. A leírás mégsem képzelhető el a folytatás nélkül. Ami biztos, a műkőből készült változat elkészült, felállításáról azonban konkrét hír /egyelőre/ nincs. Végzetéről igen. Csík Ferenc rövid élettörténete követhető a forrásoknál. 1945. március 29-én a magyarországi egyik utolsó légitámadás során életét veszti. Érthetetlen módon ezt követően szobrát (1945! Dr. Csik Ferenc-mellszobor – Köztérkép. ) "végleg eltávolították" [1] – más forrás szerint ledöntik. Az ünnepelt olimpiai bajnok teste halála után közös sírba kerül. Felmerült egy méltó síremlék gondolata, de a család mást tervez. [5] Két év múlva exhumálják és Keszthelyen temetik el.