Védett tartalom, csak terminálról érhető el. 1. Dr. Szigeti Lajos: A marxista személyiségkoncepció és a testi nevelés 11-29 1. 1 A mozgásos játék, a testnevelés és a sport szerepe a személyiségfejlesztésben 17-27 Jegyzet és irodalom 28-29 2. Vass Miklós: A gyermek mozgásfejlődése 30-57 2. 1 Méhen belüli fejlődés 32 2. 2 Az újszülött mozgásai 32-34 2. 3 A csecsemő mdzgásai 34-37 2. 4 A kisgyermek mozgásai 37-40 2. 5 Az óvodáskorú gyermek mozgása 41-45 2. 6 A kisiskolás gyermek mozgása 46-49 Az alsótagozatos kor 2. 7 Felsőtagozatos kor 50-53 2. 8 Az életkori sajátosságokból levonható didaktikai következtetések 53-56 2. 8. 1 Kisiskolás kor 54-55 2. 2 Felsőtagozatos korosztály 55-56 3. Nádori László: Motoros képességek 58-113 3. 2 A motoros képességek fogalma, rendszere 59-70 3. 2. 1 Kondicionális képességek 60-64 3. 2 Koordinációs képességek 64-69 3. 1 Koordinációs képességek és mozgáskészségek kapcsolata 67-69 3. 2 Mozgáskészség 69 3. 3 A motoros képességek kölcsönhatása 69-70 3. 3 Motoros képességek fejlesztése 71-113 3.
A gyerekek általában szívesen mozognak. Ha csak a mozgásos népi vagy testnevelési játékokra gondolunk, láthatjuk a sokszínűségüket. Ezek a játékok gyakoriak a bölcsődékben, óvodákban, de az iskolás korosztály számára is élvezetes és változatos játék- és mozgáslehetőséget jelent. A tanórák során gyakran alkalmazzuk őket az elfáradás megelőzése, feszültségoldás, motiváció céljából is. A mozgás jótékony hatását az élet teljes hosszában élvezhetjük. A mozgásfejlesztést célzó feladatok (1-17. videó) a terápiás kutyával való közös játékká válnak, mely motiválóan hat azokra a kliensekre is, akik kevésbé szeretnek vagy éppen kevésbé tudnak mozogni. Tekintse meg az alábbi videókat! Válasszon ki közülük legalább kettőt! A motoros képességek fejlesztésén belül mely részterület fejlesztésére alkalmazná az adott feladatot? Milyen egyéb képességterület fejlesztésére alkalmas még az adott feladat? Javaslat: a feladatot javasoljuk csoportmunkában végezni. A csoportok osszák fel maguk között a videókat!
A mozgásfejlődés fogalmával először R oth foglalkozott, szerinte: "motorikus fejlődés vizsgálatához a térben é s időben megfigyelhető emberi mozgások szabá lyozási és funkciófolyamatai tartoznak" a mozgás ener getikai fel tételeinek tekintetében. Meinel megha tározása alapján - a mozgásfejlődés a kondicioná lis és koordinációs képességek fejlődése az e mber élete során. Nádori ezt a gondolatot kiegészítve a ne met és az életkort is összefüggésbe hozt a az előbbiekkel. Majd Farmosi megállapította, hogy a mozgásfe jlődés magában foglalja az alábbiaka t: a kúszás, mászás, járás, futás, ütés, rúgás egyéni fejlődésé t és a kondicionális és koordinációs képességek kia lakulását, fejlődését. A speciálisan emberi mozgásmintázatok nem tapasztalati úton vagy tanuláss al jönnek létre, hanem az evolúció genetika i információiként. Legtöbbjük már a születé stől kezdve jelen van az újszülöttnél, és legtöbbjük akt iválható. Ezeket az egyszerű ember i mozgásokat elemi mozgásmintáknak nevezzük. Ide ta rtozik a felülés, kúszás, járás elemi formái, amelyekből később a humánspecifikus mozgások: az akar atlagos ülés, kúszás, mászás, járás alakulnak ki.
Ide tartozik a felülés, kúszás, járás elem i formái, amely ekből később a hu mánspecifikus m ozgások: az ak aratlagos ülés, kúsz ás, m ászás, járás alakulnak k i. Az elem i mozgásminták tö bb szempontból is különböz nek a reflexek től. Struktúrá jukban és szerepükben. A m ozgásm inták esetében az ingerre ado tt válasz nem egy etlen mozgásválasz, han em fol yamatosan ism étlődő m ozgássor. Speciális ingerr e van szük ség, csak úgy, mi nt a reflex esetében. Az onban a reflextől eltérő szerep miatt a m ozgásm inta később a tipikus fe jlődésmenet k orai szakasz ában olyan önmagától bek övetk ező mozgásforma v áltódhat ki, amivel prognosztik us információkat a dha t a mozg ásfejlődés állapotáról, folyam atáról. Ez diagnosztikus sz empontból jelentő s, hiszen m egmutatja milyen a csecsemő m ozgása különböz ő szempontok alapján. Továbbá, jelzi a tipikus fejlőd ésmenettől v aló eltérést, előfordul ását, és hogy milyen vesz élyeket hordoz a m ozgásm inták kialakulásában. Az e lem i mozgásminták Katona sz erint két nag yobb csoportba soro lhatók.
Hild Viktor ( Kecskemét, 1855. november 28. [2] – Szolnok, 1929. április 14. ) [3] magyar újságíró, régész, Hild József építész fivérének, Károlynak unokája. Életpályája [ szerkesztés] Hild Károly (1825–1877) [4] köz- és váltóügyvéd, 1848–49. évi honvédszázados és kecskeméti Pethes Mária (1840–1922) [5] fia. A Pesti Királyi Tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat, majd 1882 és 1887 között a Kolozsvár című lap munkatársaként dolgozott. 1887-ben megalapította a Jászság című lapot Jászapátiban. Behatóan foglalkozott ettől fogva a Jászság kulturális, etnográfiai és egyéb értékeivel. Felvetette, hogy létesüljön egy Jászsággal foglalkozó múzeum Szolnokon. A Magyar Nemzeti Múzeum támogatásával ásatásokat végzett, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű volt a jászalsószentgyörgyi, ahol a szarmata jazig korból származó, fagerenda-szerkezettel bélelt sírkamrát fedezett fel. Az ő javaslatára vásárolta meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a tószegi Laposhalom területét, ahol fontos bronzkori telep maradt fenn.
A gazdag gyűjtemény lehetővé tette, hogy a könyvtár 1991-ben videoklubot hozzon létre. Az intézmény 1992-ben vette fel Hild Viktor régész, hírlapíró, levéltáros nevét, akinek hagyatékából jött létre Szolnokon az első közkönyvtár és múzeum. 1993-ban már csak 8 fiókkönyvtár maradt a központi könyvtár irányítása alatt, mivel a város egyik szakközépiskolájában helyet kapó könyvtárat átadták az iskolának, ahol működött. 1993. június 11-én került sor a Városi Könyvtár fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott nagyszabású ünnepségnek. Az 1998-ban a könyvtár alapterülete 20 m 2 -rel nőtt, ruhatárral bővült a tér. Az 1999-ben történt összevonások következtében közművelődési és könyvtári feladatokat ellátó intézmények kerülnek egy irányítás alá. Az egykori iskolaépületben, a Zöldházban kapott helyet a Hild Viktor Könyvtár és Közművelődési Intézmény. 2000. október 17-én nyitotta meg kapuit a bibliotéka az új helyén. 2013-ban pedig a megyei könyvtár is Szolnok Megyei Jogú Város fenntartása alá került.
Hild Viktor Városi Könyvtár albuma 2000-2002. [Kézirat] Szolnok, 2002. Town Library, Szolnok
8 m Szandaszőlősi Fiókkönyvtár Szolnok, Simon Ferenc utca 32 1. 45 km Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Repülőműszaki Intézet Könyvtára Szolnok Szolnok, Kilián György utca 1. 5. 283 km Tiszamenti Vegyiművek Részvénytársaság Műszaki Könyvtár Szolnok, Tószegi út, Tiszamenti Vegyiművek 5. 296 km Tószegi Könyvtári Védegylet Tószeg, Rákóczi u. 35 5. 721 km PAE Könyvtár és Információs Központ Gazdálkodási Szakkönyvtár Szolnok, Mártírok útja 8-10 5. 997 km Területi Művelődési Intézmények Egyesülete Korona Könyvtára Szolnok, Szapáry utca 23. 6. 038 km Verseghy Ferenc Library and Cultural Institution Szolnok, Kossuth tér 2 6. 038 km Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény Szolnok, Kossuth tér 2 6. 069 km Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára Szolnok, Mária út 19. 569 km Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei Intézete. Orvosi Könyvtár Szolnok, Ady Endre út 35. 932 km Hild Viktor Városi Könyvtár Szolnok Balogh Béla utca Szolnok, Balogh Béla utca 14.
2022. április 11., hétfő 16:30 Helyszín: Hild Viktor Könyvtár és Közösségi Tér /5000 Szolnok, Karczag László út 2. / Szervező: Hild Viktor Könyvtár és Közösségi Tér Közös versfelolvasás Helyszín: Felnőtt könyvtár Rendezvénynaptár Programok feltöltése Hírek és információk Koncertek, fesztiválok, színházi előadások, kiállítások és képzések 20 oldalon! Találj programot a Szolnokon és vonzáskörzetében 3000 példányban megjelenő Publicum ingyenes szolnoki programajánló magazin online változatában!
30-19. 00, Szo. : 8. 00-12. 30. Megosztom Látnivaló kereső Szolnok Partnereink Facebook