Hosszú betegség után elhunyt Pap Vera, a Vígszínház vezető színésznője, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. Pap Verát a Vígszínház saját halottjának tekinti. "Amikor felmegy a függöny, akkor ki kell állni, és játszani kell, nincs mese! Olyankor kint kell hagynom az öltözőben az összes nyomoromat, az összes fájdalmamat, és tennem kell a dolgom a színpadon. A legnehezebb helyzetekben is ott kell lennem, minden porcikámmal jelen kell lennem" – nyilatkozta egy 2014-es interjúban. "Minden porcikámmal jelen kell lennem" Forrás: MTI/Friedmann Endre Pap Vera 1956. január 27-én született Budapesten Pap János és Richter Mária gyermekeként. Színházi affinitása már az óvodában is megmutatkozott, mégis kalandos úton jutott el a színészi pályára. Bohóc akart lenni Kiskorában bohóc akart lenni, annyira lenyűgözte a cirkuszban a bohóc száma. Édesapja azonban nem engedte, hogy artistaképzőbe menjen, így a vegyipari technikumba felvételizett. Végül egy apró baleset miatt maradt le a kollégiumról: "A Jóisten közbeszólt, és nem kellett vegyésznek tanulnom.
Péntek este 22 órakor búcsúznak a Vígszínházban Pap Vera Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művésztől a társulat tagjai, a színésznő pályatársai, barátai és tisztelői. A Vígszínház vezető színésznője 59 évesen, méltósággal és türelemmel viselt hosszú betegség után hunyt el április 9-én. "Szeretnénk méltóképpen megemlékezni Veráról, akiről megszámlálhatatlan varázslatos emléket őrzünk mindannyian – nézők, vígszínházi és nem-vígszínházi tagok, az egész magyar színházi szakma" – olvasható a Vígszínház honlapján. 36 éven keresztül dolgozott a színházban A Vígszínházban közösen búcsúzhatnak a művésztől a közönség és a társulat tagjai. Barátok, kollégák segítségével idézik fel Pap Vera páratlan személyiségét, színházi és filmes szerepeit. "Emlékezzünk együtt arra a művészre, arra az emberre, aki olyan sok örömet szerzett nekünk, és aki egész életével bizonyította, hogy nincs szebb, mint a másik embernek adás képessége" – írják a színház honlapján. A búcsúztatóra is itt, a regisztrálhatnak Pap Vera tisztelői.
Pap Vera munkájáért 1987-ben Jászai Mari-díjat kapott, emellett háromszor jutalmazták Ajtay Andor-díjjal (1988, 1998, 2004), 1990-ben a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 1991-ben az Országos Színházi Találkozón a legjobb női alakítás díját vehette át, ugyancsak ezzel a díjjal ismerték el 2011-ben a 11. Pécsi Országos Színházi Találkozón. 2001-ben érdemes művész lett, 2009-ben kiváló művész címet kapott. 2008-ban Harsányi Zsolt-emlékdíjjal, 2009-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűvel ismerték el kiváló munkáját. A színésznő 2013-ban Kossuth-díjat kapott "a nehéz női sorsot megjelenítő szerepek hiteles színpadi és filmes megformálásáért, a humoros, groteszk és drámai szerepekben egyaránt emlékezetes, maradandó művészi élményt nyújtó színészi játékáért". Pap Vera betegsége alatt szinte megszakítás nélkül játszott, február 8-án lépett utoljára színpadra. A színésznőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Vígszínház is saját halottjának tekinti.
"Pap Vera csodálatos színésznő és rendkívüli kolléga volt" - emlékezett a csütörtökön elhunyt színművészre pályatársa és barátja, Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója. Halála pótolhatatlan veszteség az egész magyar színházi élet, de különösen a Vígszínház számára, ahol már főiskolás korában is játszott - hangsúlyozta Eszenyi Enikő. Mint felidézte, Pap Vera a színművészeti főiskolán Horvai István és Kapás Dezső osztályába járt, Várkonyi Zoltán meghívta harmadévben a Vígszínházba, Az üvegcipő főszerepére, amelyet Kapás Dezső rendezett. Diploma után, 1979-ben a Vígszínházhoz szerződött és azóta, 36 éve megszakítás nélkül a társulat tagja volt. Pap Vera különleges, sokoldalú tehetség volt eredeti humorral és hihetetlen drámai erővel. Ehhez olyan különleges mozgáskultúra párosult, ami színésznőknél ritkaság. "Vera lehetett volna bohóc és artista is, bármit meg tudott csinálni" - fogalmazott Eszenyi Enikő, akinek Pap Vera az egyik legfontosabb ember volt az életében. "Nagyon jó barátnőm volt, nagyon sok időt töltöttünk együtt színpadon és színpadon kívül is" - emlékezett a művész.
Színházi szerepei mellett több, mint 40 filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást. Az Angi Vera után számos filmes szerepet kapott, játszott a Csapd le csacsi!, A névtelen vár, a Dögkeselyű, az Uramisten vagy éppen a Roncsfilm című alkotásokban is. Színházi pályafutása alatt a magyar és az egyetemes drámairodalom számtalan szerepét eljátszotta, otthonosan mozogva a klasszikus, az abszurd vagy éppen a kortárs drámák világában. Emlékezetes Az éjjeli menedékhely Natasája, Caragiale Farsangj ának groteszk remeklése, a Száz év magány ban Pilar figurája. Színházi szerepei közül kiemelkedik továbbá a Kurázsi mama és gyermekei Yvette-je, az Amphitryon Charisa, a Körmagyar önfeladó, de igazából melegszívű utcalánya és az Augusztus Oklahomában Violet Westonja. Az új Nemzeti Színház nyitó előadásán, 2002-ben Éva szerepét játszotta Madách Imre Az ember tragédiája című darabjában. Betegsége alatt is szinte folyamatosan játszott, 2015. február 8-án lépett utoljára színpadra. "Amikor felmegy a függöny, akkor ki kell állni és játszani kell, nincs mese!