Barta Tamás - Siess haza, vár a mama! (12) (Barta Tamás - Siess haza, vár a mama! ) magyar zenés dokumentumfilm, 85 perc, 2019 Helyár: 650 Ft Rendező: Hajdú Eszter Szereplők: A film Barta Tamásról az LGT legendás szólógitárosáról szól, aki talán a legjobb magyar rock-gitáros volt, Budapesten született 1948-ban, az USA-ba disszidált 1974-ben majd Los Angelesben halt meg 1982-ben. A Siess haza vár a mama c. dokumentumfilm Hajdú Eszter rendezésében a Miradouro Kft gyártásban készült. A filmet a Magyar Nemzeti Filmalap /MNF/ támogatta. A film producere Mester Sándor. Előzetes Vetítések 2020. augusztus 06. - 17:00 2020. Barta Tamás – Siess haza, vár a mama! (2019) - Vimeo On Demand premier | Mozipremierek.hu. augusztus 07. augusztus 08. augusztus 09. - 17:00 Jegyfoglalás Vissza a többi filmhez
Akkor "kommunista rock and roll-zenekarként" hirdették őket. Barta beleszeretett Amerikába, s nem is tért haza. A kapcsolatok teljesen megszakadtak vele, az itthoniak már csak a tragédiáról értesültek. Laux József örömmel fogadta, hogy viszonylag sokan gyűltek össze az emléktábla avatására. Hangsúlyozta, hogy Tamás nagyon jó zenész, jó barát is volt. Akik tudják, mi történt vele Amerikában, biztos előjönnek egy könyvvel. Az utókorra hagyta hangszerével kapcsolatos fanatizmusát, állandóan gyakorolt, s elsőként hozta Budapestre az amerikai zene ízét. Somló is hangsúlyozta: beleszeretett a napfényes Kaliforniába, s nem akart szenet cipelni a bérház harmadik emeletére. Barta Tamás (Somló Tamás, Zséda, Zorall, Kovács Kati, Irigy Hónaljmirigy, Keresztes Ildikó, 100 Folk Celsius, Presser Gábor, Hevesi Tamás, Bang Bang, Zalatnay Sarolta, Tóth Andi, Kisesti, Darvas Iván) - Zeneszöveg.hu. Barta Tamás a Hungária együttesben vált szélesebb körben ismertté. Az alakuló LGT tagjai nemcsak a Hungária révén ismerték a zenei ízlését, tisztában voltak gitártudásával, amikor őt választották – említette Laux. Barta, aki idén lenne 62 éves, nemcsak gitárosként, hanem zeneszerzőként is erőssége volt a Locomotívnak: tizenévesen kapcsolódott a hazai rockéletbe.
Ekkor Radics és barátai a hegyekbe indultak. Bár sok adatuk nem volt a titkosrendőröknek, annyit kiderítettek, hogy a kiránduláson szóba került 1956 is. Egy másik alkalommal azt a hangszalagot próbálták megszerezni, amelyen állítólag Radics Béla mesélt politikai vicceket. Szerencsére ez nem sikerült nekik Szőnyei szerint, pedig voltak besúgóik, informátoraik a gitáros környezetében. Fiatalok gyülekeznek az Ifjúsági Parkban a 70-es évek elején Szőnyei szerint ugyanakkor Radics pályának megtörésében nem lehet kizárólag a politikai rendőrséget hibáztatni. Barta tamas siraj az. Nem csak politikailag nem tűnt szalonképesnek a "gazdagok ellen fellépő" gitáros. Így például nehéz eldönteni, hogy a lemezgyárral való konfliktus mennyire ártott neki. Nem kapott lehetőséget egyik zenekara sem a tévészereplésre, sőt a rádióba és a sajtóba sem kerültek be. Saját jogon egy-két kislemezt tudott kiadni a Taurus zenekar, amelyben Radics volt a meghatározó ember. A zene ugyanis, amelyet a hatvanas évek végétől játszott, nyilvánvalóan nem felelt meg a hivatalos hanglemezkiadó elvárásainak.
MÁSOLTA ANGYALFFIY ANDRÁS 1842. A következő terem az ötvösművek terme, mely szerény gyűjteményt tartalmaz, de a falakon régi képek és másolatok találhatók. Itt láthatók Vitéz János püspök és Janus Pannonius költő arcképei is, melyeket Bubics Zsigmond festett. Egy kisebb teremben található a román néprajzi gyűjtemény is. Barta tamas - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Hímzések, cserépedények, festmények vannak itt elhelyezve, de megtalálható a király és Miklós régens gipszplakettje is. A magyar népművészeti szobában van egy tulipános láda teljes felszereléssel, rajta a felirattal: Sebes Susanna Asszonyé 1781. A nagyterem dísze a hatalmas, márvány keresztelőkút 1515-ből, de ebben a teremben található a képtár is. Itt állott évekig a Vármegyeházból átköltöztetett hatalmas Feszty Árpád kép, a Zsolt menyegzője, melyet a város a millenniumra festetett, és amit 1928-ban a magyarországi Biharvármegye székvárosába, Berettyóújfaluba vittek. Akkoriban a képtárban a magyar történelem nagyjainak képei voltak kiállítva. Búcsúzzunk el a múzeumtól, de előbb említsünk meg még két érdekességet.
Az előcsarnok falai mentén láthatók Nagyvárad 900 éves múltjának tanúi, a váradi első székesegyház faragott kövei és szobortöredékei. Ugyanitt található az értékes márványlap, melyre a főbb adakozók neveit vésték fel. Olvashatjuk ezen Schlauch Lőrinc, Bunyitay Vince, Bölöni Sándor és a Des Echerolles-Kuspér család nevét, de megtaláljuk a Nagyváradi Takarékpénztár és Nagyvárad törvényhatóság nevét is. Az első termet teljes egészében Bölöni Sándor könyvtára foglalja el. Az ajtó fölött az adományozó országgyűlési képviselõ arcképe látható, 1890-ből. A második terem az ősrégészeti tár. Itt található a sok kő, vas, bronzkori, valamint népvándorlás kori lelet. Ugyanitt látható a hatalmas mamutfog, amelyet Nagyváradon találtak, és ugyanitt található az 1896. szeptember 7-én talált ártándi avarkori lelet. A következõ teremben Nagyvárad legrégebbi térképének "hű másolatát" találjuk. SZABADOS NAGY-VÁRAD VÁROSA', HOSTÁTJAI' ÉS VÁRÁNAK FEKVÉSE 1598-BAN. AZ OSTROMLÓ TÖRÖK ÉS TATÁR TÁBORRAL EGYÜTT. SZABADOS NAGY-VÁRAD VÁROSA' PRAETORÁLIS HÁZÁNÁL LEVŐ ORTELIUS REDIVIVUSBÓL MÁSOLT PÉLDÁNY SZERINT.
A Nagyvárad 1929-es, sajnos meglehetősen hiányos évfolyamát lapozgatva, három nagyon érdekes cikket találtam. Kezdjük mindjárt a Honigberger Lajos által jegyzett Nagyvárad értékes régiségei között című írással, ami nem más, mint egy séta krónikája a nagyváradi múzeumban. Amint azt sokan tudják, addig, amíg a gyűjtemények nem foglalhatták el helyüket a Barokk palotában, a volt római katolikus püspöki palotában, ezek az eredetileg is Múzeumnak álmodott épületben voltak elhelyezve. A Schlauch tér (ma Petőfi Sándor park) mellett, egy szép kis park közepén állt a csinos kis épület, ahova az akkori cikkíró elkalauzolta olvasóit és ahova most én is elkalauzolom a ma olvasóját. Persze, a nagyvárosok múzeumaival sem nagyságban, sem pedig gazdagságban nem lehet összehasonlítani a váradi múzeumot. Szegényesnek azért akkoriban sem volt nevezhető az anyag, de az 1916-ban Esztergomba szállított Ipolyi Arnold-gyűjtemény hiányát alaposan megsínylette a múzeum. Az említett gyűjtemény ugyan a nagyváradi I. számú egyházmegye tulajdona volt, az illetékesek mégis elszállíttatták azt.
Az érdekes leírásból megtudjuk, hogy Várad nyomdászatának megalapítása az 1565. évre esik. Akkoriban Magyarországon már tíz nyomda működött, a váradi volt a tizenegyedik. Buda, Zeng, Zágráb, Szeben, Fiume, Brassó, Sárvár, Kolozsvár, Magyaróvár és Debrecen után, amikor Hoffhalter Rafael városunkba jön és itt felállítja nyomdáját, végre itt is beindul a könyvnyomtatás. Az első itt nyomtatott könyv egy protestáns pap fordítása, mégpedig Melius Péter Jób könyvének héber nyelvből való fordítása. A cikk írásának idején "ebből négy teljes és két hibás példány van meg, melyeknek értéke felbecsülhetetlen". A következő könyv, amit Hoffhalter kiadott, Szegedi énekeskönyve, amiből egyetlen példány van meg a "wolfenbütteli herceg könyvtárában". A könyv váradi történetének folytatásában érdekes, mi több, híres emberek nevével találkozunk és érdekes dokumentumokról, nyomtatványokról is szó esik majd. Farkas László Nagyvárad Megjelent a Reggeli Újság 2017. október 30-i számában