A zsidókérdés azonban mélyen gyökerezik a magyar társadalomban: "kiazsidó? " Bolgár György is időről időre szembesül vele az ATV képernyőjén, a Klubrádió telefonja mellett: "mert ugyebár Bolgár úr, maga zsidó?! " A jeruzsálemi Jad Vasemben tett közelmúltbeli látogatásukon a Fidesz küldöttség prominensei azon polemizáltak a magyar holokauszt tablói között, hogy Franco tábornok anyja zsidó volt-e, vagy sem. Na nem antiszemitizmusosdiból, csak úgy, "jó tudni". Hát ez a "jó tudni" a zsidókérdés lényege. A zsidóság kényelmetlen dolog, ugyanis az (többnyire) nem személyes döntés kérdése, hanem adottság, Heinrich Heine valahogy úgy fogalmazott: "a zsidóság se nem vallás, se nem nemzetiség, hanem pech". Az "emberek" márpedig pártállástól, rasszizmustól függetlenül számontartják, hogy "kiazsidó", hiába is tagadnánk. Az ellenzéki párt erre építi a "nemzeti konzultációt": Ami az "embereket" foglalkoztatja, arról beszélni kell, akkor fognak ránk szavazni. Lássuk be, logikus. Márpedig nincs könnyű dolguk, hiszen a zsidókérdés felvetése a "túloldalon" azonnal antiszemitázó hisztériát ébreszt.
[2] Az adatvédelmi biztos is elmarasztalta a rádiót, mert a törvényben előírt határidőn belül nem adott helyreigazítást. [3] Az ügyben indított rágalmazási perben végül 2010-ben a bíróság kétmillió forint kártérítésre kötelezte a műsorvezetőt és a kereskedelmi rádiót. [4] Írói tevékenysége [ szerkesztés] 1979-től rendszeresen jelennek meg írásai az Élet és Irodalomban, 1974-től kezdve pedig a Magvető és a Szépirodalmi Kiadónál verses- illetve novelláskötetei. Utána is több könyvet írt a New York Times -ról szóló könyvtől kezdve, a kisebbfajta vihart kavart [5] titokzatos könyvön a Vágy on [6] keresztül a Valami bűzlik című regényig illetve egy New York-i verseskötetig. A Népszava publicistája, rendszeresen ír politikai és közéleti jellegű írásokat. Irodalmi művei [ szerkesztés] A másodperc rései (versek, 1974, Magvető) Levéltitkok (versek, 1981, Szépirodalmi) Néhanapló (novellák, 1983, Szépirodalmi) A tett halála. Okoskodás több fejezetben (regény); Kozmosz Könyvek, Bp., 1987 Férfi és női dolgok könyve (elbeszélés-ciklus, 1987, Szépirodalmi) A New York Times sztori; Fortuna, Bp., 1994 Bolgár György–Fazekas Erzsébet: Csodák pedig vannak.
[7] A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje ( 2002) Szabad Sajtó-díj Bossányi Katalin-díj (2019) Munkásságának paródiái Vulgár György: Izéljük meg! (Félkész regény) – szerzők: Dián Tamás–Belinszki Zoltán; Samat Press Kiadó, 2003 Jegyzetek Források Bolgár György adatlapja a Klubrádió weboldalán Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 97688285 OSZK: 000000010828 NEKTÁR: 134713 PIM: PIM48161 LCCN: n88061300 ISNI: 0000 0000 7837 0563 SUDOC: 050221043 NKCS: jo20191019830 BNF: cb13519898k This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
Következő hó elején szavamat betartva kirándultam Nagycsalomjára, hol Bolgár Gábort egy kis gazdasági házban káposztataposással foglalkozva találtam; a taposás végeztével Bolgár Gábor barátom szülői lakházába vezetett, és szüleivel együtt nagy szívességgel fogadott. Az éjet egy szobában töltöttük, de nem aludtunk, folyvást a múltakat emlegettük, s eközben jövőnk is szóba jövén, Gábor barátomat arra biztattam, hogy mulasztását tanulmányainak magánúton lehető folytatásával pótolja, és ő baráti jó tanácsomat követve, természet adta szép eszét csakhamar értékesítette, mert családjának egy előkelő barátjával bemutatván magát Hont vármegye azidőbeni főispánjánál, előbb tiszteletbeli aljegyző, nemsokára szolgabíró és végre 1861-ben alispán lett". (2000:22-23) Mint látjuk, Bolgár Gábor kitűnő férfiúvá vált, amihez az apai szigor és a jó barát segítsége is hozzájárult. Köztudott, hogy Komjáthy Anzelm is kiváló ember, becsületes hazafi, tehetséges szakember volt. Fia, Jenő később így írt róla Atyámnak című versében: "S kis körnek égett nagy tüzed;/ Föléd került nem egy királyfi;/ Tied maradt a becsület.