Nyomtatott kiads: [Szentendre]: Interpopulart, 1995 URL: URN:
– Az alapkérdés az, hogy ezeket a kisebb-nagyobb bűnöket vajon ki kell-e mondanunk vagy jobb elhallgatni őket. Bármelyiket is választjuk, mindig vannak következmények. Ha elhallgatjuk őket, akkor akár egy daganat, elkezdenek nőni bennünk, és megbetegszünk vagy megbetegítünk másokat, ha viszont kimondjuk őket, iszonyatos fájdalmat okozhatunk a sebek felszakításával. Ebben a történetben valahol mindenki egy vergődő vadkacsa, aminek meglőtték a szárnyát – mondja a rendező. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Ibsen a vadkacsa elemzés. Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Hatásos, jól felépített alakítások. Gyermeki tisztaság sugárzik a Hedviget játszó Simkó Katalinból, aki sorsával cáfolja, hogy "nem kell félni, nem fog fájni". Apafigurájában könyörtelen Máté Gábor, elesett Haumann Péter. Fontos mondatokat tolmácsol Relling doktor kosztümjében Bezerédi Zoltán. Khell Zsolt hűvösen kongó díszlete növeli a feszültséget. Nem csak a pisztoly sül el a padláson, az előadásból nem hiányzik a robbanás sem. A vadkacsa "katonás" rendben zajlik, jó előadás váratlan politikai áthallásokkal. Henrik Ibsen: A vadkacsa › Katona József Színház, Budapest › Rendező: Ascher Tamás › Főszereplők: Fekete Ernő, Fullajtár Andrea, Keresztes Tamás, Máté Gábor, Haumann Péter. › Következő előadások: február 27., március 3. Ibsen a vadkacsa tétel. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Ekkor írott darabjai többnyire izlandi sagákból és a norvég folklórból vették tárgyukat. 1857-ben a fővárosi Norvég Színház dramaturgja lett, de a szegényes kulturális környezet, színházának csődje depresszióba sodorták, csupán néhány versre futotta erejéből. A későbbi nagy művek szempontjából mégis hasznos volt ez a néhány év: itt szembesült a polgári élet hazugságaival, az érzelmek torzulásával, amelyek néhány év múlva fő témái lesznek, s itt találkozott élete nagy szerelmével, Suzannah Thoresennel, akit 1858-ban feleségül vett. Fájni fog | 24.hu. Ibsen 1863 körül Ibsen érzelmi és drámaírói válságát egy tőle szokatlan verses darabbal, A szerelem komédiája cíművel oldotta fel. A Norvég Színház csődje után 1864-ben hátat fordított a hazai színpadoknak, s ösztöndíjjal Rómába utazott. Életének következő 27 évét jórészt külföldön, Rómában, Drezdában és Münchenben töltötte. Ez volt legtermékenyebb korszaka, az önkéntes száműzetésben végre rátalált saját hangjára és témáira. Elkészült két hatalmas drámai költeménye, a Brand, majd a Peer Gynt, 1869-ben vígjátékot írt A fiatalok szövetsége címmel, 1873-ban történelmi drámát, A császár és a Galileus t. 1879-ben elkészült a Babaház, amelyet Nóra címen ismer a magyar közönség.
Jelenet az előadásból A klasszikus drámai szerepek közül Relling doktor képviseli a rezonőrt. Lényegében Ibsen szócsöve, bár az általa képviselt világszemlélet mellett a többieknek is van valamiféle igazságuk. Nem áltatja magát, a helyzetet tisztán látja. Pontosan tudja, hogy az "erőszakos világboldogítás" csak tragédiához vezethet. "észen kellemesen lehetne élni, ha az ilyen tolakodó világboldogítók békén hagynának bennünket, szegény ördögöket, és nem akarnák számon kérni rajtunk az eszményeket" (5. felvonás, záró rész). Relling betegeit is ennek szellemében kezeli. Alapelve: "Az átlagember boldogtalanná válik, ha öncsalásából kizökkentjük. Hogy kerül a Tesla a mentőautó tetejére? - Hírnavigátor. " Az alkoholista Molvikkal elhiteti, hogy démon szállta meg. Hjalmart megnyugtatja és táplálja önbizalmát. Ő biztatja, hogy találmánya majd forradalmasítani fogja a fényképészetet. Az eszmények fontosságát természetesen elismeri, hiszen ezek nélkül élni értelmetlen. De az eszmények és a valóság áthidalhatatlan szakadékát is ismeri, ezért nem kárhoztatja az esendő embert, ha csupán az ábrándozásig jut.