Juhász László Ami biztosan érdekelné
Ez – talán emiatt is – az eddigi legrosszabb eredményt hozta: 6, 6 százalékos volt a válaszadási arány, mivel összesen 528 ezren reagáltak. Ráadásul még úgy is sokba került, hogy az online felület "frissítése" csak 15, 5 millió volt, mivel reklámra viszont 5, 731 milliárd ment el. Orbán reagált arra, hogy régi tanára szanaszét oltotta őt egy interjúban. Ez alapján egy válasz elérési költsége is nagyon magas lett: 10 882 forint. A legújabb, augusztus 25-én zárult nemzeti konzultáció amolyan "best of" témájú lett, hiszen olyan, korábbi alkalmakkor már kipróbált témákat vegyített benne a kormány, mint a sorosozás, brüsszelezés vagy a migránsozás, miközben hivatalosan a járvány utáni életről szólt. A kapcsolódó reklámkampány újdonsága volt, hogy viccesnek szánt emojikkal üzent. Az ismét papíron (és online is) kitölthető kérdőívekre 1, 191 millió válasz érkezett, ami 14, 9 százalékos válaszadási arányt jelent, az egy válaszra eső elérési költség nem tudható, mivel egyelőre nem ismert, mennyibe került az akció – a költségek megismerésére a nemrég közérdekű adatigénylést adott be.
Legalább ennyire változó volt a kormányzati levelezések költsége is: a tízmilliós összegtől 10 év alatt eljutottunk a tízmilliárdosig. A 2010-es "fülkeforradalom" után ismét hivatalba lépő Orbán-kormány az első hivatalos kormányzati konzultációt – melyben a nyugdíjasokat kérdezték arról, mit várnak az új kormánytól – 2010-ben még nem állami pénzből, hanem Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő közlése szerint a Fidesz pártkasszájából fizették. Akkor most hogy van ez, hogy állítsuk meg Brüsszelt de azért a pénzért megyünk?. Igaz, az nem is került sokba, mert a csak az öregségi nyugdíjasoknak, 1, 7 millió példányban postázott konzultációs ívek összköltsége állítólag csak 17 millió forint volt. Az új Alaptörvényről szóló 2011-es akció már mind a 8 millió választót megszólította, és emiatt többe is került, 705 millióba. A 917 ezer válasz alapján (11, 4 százalékos válaszadási arány) az egy reakció elérési költsége így 769 forint lett. Az akcióra fordított közpénzzel még példásan elszámolt a kormány: a költséglistából kiderül, hogy borítékolásra és adatfeldolgozásra kismamákat és csökkent munkaképességűeket foglalkoztattak, a stáb élelmezése pedig egymillió forintba került.
Ezekből kiderül, hogy összesen 4, 2 milliárd forintot költöttek a kormány kedvenc ügynökségeinél, a New Land Mediánál és a Lounge Designnál a "járvány utáni életről" szóló nemzeti konzultáció népszerűsítésére. A New Land Média Kft. és a cégcsoporthoz tartozó másik vállalkozás, a Lounge Design Kft. Balásy Gyula cégei. A fenti, 4, 2 milliárdos összegért öt különböző szerződéssel is megbízott New Land megbízható beszállítója a kormánynak: a 2013-ban alapított cég 2016-tól kezdett igazán tarolni a nagy állami megbízásokon, így például a nemzeti konzultációkon. Ciki levelet kapott Orbán: A 91 éves Soros, mint agresszor, aki szétszedi a nagy utcai harcos Kedves Vezetőt. A vállalkozás árbevétele tavaly meghaladta a 70 milliárd forintot, ebből a profit több mint 3 milliárd volt. Balásy a tavalyi év után a New Land Mediából 2, 28, a Lounge Designból pedig 1, 92 milliárd forint osztalékot vett ki.
A legnagyobb tételek, 2 milliárd forint újsághirdetésekre, közel 1 milliárd pedig tévéreklámokra ment el. Valószínűleg ebből az összegből jelent meg gigantikus hirdetés Schmidt Mária Figyelőjében és a Ripostban, valamint vélhetően ebből készült a sima brüsszelezős és a sorosozva brüsszelező tv-spot is.
Ismerik a kibertámadásról szóló híreket, kapcsolatban állnak a magyar hatóságokkal – ezt közölte lapunkkal az Európai Külügyi Szolgálat. A NATO nem kommentál. Az Európai Unió külügyminisztériumának szerepét betöltő Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) nem oszt meg közvetlenül bizalmas dokumentumokat a tagállamok külügyminisztériumaival. Az információ közvetítése a kormányközi EU Tanács által kezelt titkosított csatornán keresztül történik. Azt nem sikerült kiderítenünk, hogy ezt a csatornát is sikerült-e feltörniük a hackereknek, az EKSZ szóvivője azt mondta, kérdéseinkkel forduljunk a magyarországi hatóságokhoz. – válaszolta a Népszavának Nabila Massrali, aki nem kívánt ennél többet elárulni, csak általánosságban hívta fel a figyelmet arra, hogy az információs és kommunikációs technológiák rosszindulatú célokra történő felhasználása elfogadhatatlan. Ez mindenkire vonatkozik, bárki is követi el. Az államok kibertérben tanúsított magatartását a nemzetközi jog szabályozza. A szóvivő szerint az EKSZ folyamatosan beruház a kiberbiztonságba és fejleszti érzékeny eszközeinek a védelmét.