Ötrészes minisorozatban mutatja be az HBO az 1986-os csernobili atomkatasztrófa történetét. Ez az eddigi legalaposabb játékfilmes feldolgozása a tragédiának, ami százezrek életét, egészségét követelte. Mi történt a baleset éjjelén? Miért történt? Meg lehetett volna úszni kevesebb áldozattal? Lehetett volna jóval nagyobb, majdnem egész Európát érintő katasztrófa is belőle? Csernobili atomkatasztrófa okai beetle. Kik a felelősök? Miközben választ kapunk a kérdésekre, egyre szomorúbbak és dühösebbek leszünk. Még sokkal inkább, mint az általam elindított peresztrojka, Csernobil volt talán a Szovjetunió öt évvel később bekövetkező összeomlásának igazi kiváltó oka. Mihail Gorbacsov, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára, majd a Szovjetunió elnöke így értékelte utólag az 1986-os atomkatasztrófa, Csernobil jelentőségét. Amiről csak lassan, nagyon lassan derült ki a közvélemény számára, hogy milyen óriási tragédia volt valójában. És ami körül még ma, több mint harminc évvel később sem tisztázott minden kérdés. Az HBO új minisorozata, az öt egyórás részből álló Csernobil ezt a homályt szándékozik oszlatni, nem is eredménytelenül.
A név szerint nem azonosítható, de Csernobilnak tulajdonított áldozatok számát 4000-re becsüli a WHO. [26] Magyarországon az 1986-ban kapott többletdózis 0, 2 mSv volt (összehasonlításul: a háttérdózis átlagosan 3 mSv/év), mely megfelel 10 mikrorizikó kockázatnak (ennek jelentése: 1 millió, ennek és csak ennek a hatásnak kitett ember közül 10 halálát okozza az adott behatás; természetesen ez csak elméleti definíció), mely kb. fél doboz cigaretta elszívásával egyenértékű. Csernobili atomkatasztrofa okai . A balesetet követő magyarországi sugárterhelés fele a táplálékkal a lakosság szervezetébe került. A balesetet követő napokban Magyarország legszennyezettebb vidékein a tehenek pajzsmirigyében 50 kBq körüli aktivitást mértek. Credits: Created with images by rapidtravelchai - "Chernobyl 13" Made with Adobe Slate Make your words and images move. Get Slate
Minden eddiginél többen látogattak el idén a tragikus emlékű helyszín környékére. Idén eddig rekordszámú, mintegy 107 ezer turista látogatott el a csernobili atombaleset övezetébe – számolt be róla a napokban az ukrán sajtó a tiltott zónát kezelő állami ügynökség sajtószolgálatára hivatkozva. A közlemény szerint a látogatók száma különösen tavasszal ugrott meg. Virágzik a katasztrófaturizmus Csernobilban | Sokszínű vidék. Az ügynökség szerint a turisták számának jelentős növekedésében elsősorban az játszott szerepet, hogy számos infrastrukturális fejlesztést hajtottak végre, egyebek mellett elektronikus belépőjegyeket vezettek be, ami megkönnyíti a bejutáshoz szükséges adminisztrációt. Emellett az HBO Csernobilról készített sorozata is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megnőtt az érdeklődés a nukleáris katasztrófa sújtotta terület iránt. A látogatók többsége – 80 százaléka – külföldi volt, a legtöbben, 15 738-an Nagy-Britanniából érkeztek. A turisták második legnépesebb csoportja Lengyelországból (9378) érkezett, őket követi a sorban Németország (7826), az Egyesült Államok (5580) és Csehország (4063).
Ennek következtében hatalmas energiamennyiség szabadult fel a reaktorban gőzrobbanást okozva, tönkretéve az üzemanyagot és a hűtőcsatornákat, és óriási mennyiségű vízgőzt, hidrogént és metánt termelve. A robbanékony gázok berobbanása után a moderátorként alkalmazott grafit meggyulladt, ami a magasabb légkörbe juttatta a kikerülő radioaktív anyagokat. Elkerülhető lett volna a katasztrófa? Csernobili atomkatasztrófa okai és következményei. Igen, ha követik a szabályokat, vagy rendesen megtervezik a kísérletet, amit nem tettek meg. Ha már bekövetkezett, megakadályozható lett volna, ha használják az inherens biztonságot. Az inherens biztonság azt jelenti, hogy az aktív zónában olyan visszacsatolások működnek, amelyek reaktorfizikai szempontból a biztonság irányába viszik a reaktort – ez nem utólag beépített, mérnöki berendezéseket jelent, hanem a fizika és a reaktorfizika alkalmazását a biztonság érdekében. Mit kellett volna tennie a hatóságoknak? Őszintén nem tudom. Talán ha értesítettek volna minden lakost a történtekről, és hogy minél hamarabb pakoljanak össze, és elszállítottak volna mindenkit, ezzel egyidőben rögtön megkezdik a munkálatokat, akkor talán több túlélő lett volna.
Utóbbi hangulata visszaköszön a Csernobilban is. A sorozat nem bajlódik a hosszas felvezetéssel vagy a fontosabb karakterek előzetes megrajzolásával. Itt mindenkit az események sodrásában ismerünk meg, hiszen egy rövid prológust leszámítva rögtön a robbanással indulunk. És az azt követő döbbenettel, hitetlenséggel és káosszal, a rossz döntések sorozatával. Az erőműben éppen úgy, ahogy azon kívül. Csernobili atomkatasztrófa in English with examples. A sorozat szerint a bent dolgozó mérnökök egyszerűen nem hitték el a katasztrófa súlyosságát, még akkor sem, amikor olyan kollégáik állították, hogy a reaktormag is megsérült, akik a saját szemükkel látták. Az erőműtől messze pedig elsőként természetesen az amerikaiakra gyanakodtak, de még azt is elképzelhetőbbnek tartották, hogy atomfegyverekkel való kísérletezés vagy valamilyen űrkutatási projekt okozza a megnövekedett sugárzást, mint hogy Csernobilban történt valami. Halál azonnal vagy heteken belül A sorozat két fő alakja Borisz Scserbina miniszterelnök-helyettes, a mentési és helyreállítási munkálatokat irányító bizottság elnöke (Stellan Skarsgård) és Valerij Legaszov atomfizikus (Jared Harris).