A mikroszkópikus méretű állatok közül pedig két új fonálférget és egy apró rákot írtak le a tudomány számára a Hévízi-tóból. Védett hüllők is élnek kis számban a tó körül, ilyen a vízisikló és a kockás sikló. A Hévízi-tó állandó lakója a kis vöcsök, amely az országban egyedül itt telel át. Forrás: Kép forrása: Hévíz Turizmus Marketing Egyesület
Számos dolog miatt jönnek Magyarországra a turisták, nem régiben bemutattam nektek a világon egyedülálló Egerszalóki sódomb ot, most pedig megismerkedhettek Európa legnagyobb meleg vizű tavával, látogassunk el Hévízre! Európa legnagyobb gyógyító erővel rendelkező meleg vizes tava a Hévízi-tó, mely nem kevesebb, mint 4, 44 hektár kiterjedésű, az őt körülvevő véderdő pedig 50 hektáron terül el. A tavon már 1772-ben volt fürdőház, ezt még tutajokra építette Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi meleg vizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag - vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrás tó. A Keszthelyi-fennsík nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett. Európa legnagyobb meleg vizű tava – Ismerd meg Hazánk újabb csodáját!. Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaja, amely az egész tóban mindenhol fellelhető.
Dermesztően hideg mélységeket rejt a türkizkék felszín Magyarország legmélyebb tava a bányaművelés 1985-ben történt megszűnése után alakult ki, az egykori Vilmos és Andrássy bányarész határánál fekvő kettő karsztos medrű tavacska összeolvadásával. Az így létrejött tengerszem – puszta méretei alapján – nem tekinthető valamiféle impozáns víztömegnek: a Rudabányai-tó mintegy 300 méter hosszú, az átlagos szélessége pedig 80 méter körüli. A tó alig 300 méter hosszú és átlagosan 80 m széles medre 60 méteres mélységig szakad le Forrás: A sok-sok évtizeden át folyamatosan mélyített külfejtés miatt a sziklafalak közé szorult tó viszont meglepően mély; a felszíntől számítva 60 méteres mélységben lehet elérni a mederaljzat legmélyebb pontját, ahol már 7 atmoszféra a vízoszlop abszolút nyomása. A Comoi-tó és környéke - Olaszország legmélyebb tava. Ezzel a bathymetrikus értékkel a rudabányai tengerszem számít hazánk legmélyebb állóvizének. A tengerszemnek a síkvidéki sekély tavakkal szemben rendkívül tiszta, és átlátszó a vize Forrás: Wikimedia Commons A mederviszonyok, illetve a sziklás aljzat miatt a síkvidéki, többnyire löszös aljzatú és lebegő hordalékkal telített vizű tavainkkal szemben a Rudabányai-tó nemcsak képletesen szolgál rá a tengerszem elnevezésre, hanem vizének átlátszósága miatt is.