Ahogy a sereg vonul Dél felé a Balkánon szerbek, albánok, románok és bosnyákok csatlakoznak a sereghez. Az ellene küldött kisebb seregeket legyőzik. A szultán békét ajánl, olyan elfoglalt magyar végvárakat (Szendrő, Galambóc) akar visszaadni, ami már török kézen van. 1444. november 10. Várna: A magyarok és szövetségeseik vereséget szenved, az ifjú király is meghal, Hunyadi is menekülni készül. Oka: A pápai és nyugat-európai hajók nem tudták elzárni a Boszporuszt, mert túl kevés hajójuk volt. A tapasztalatlan király volt a parancsnok. Hunyadi kormányzósága V. László négy éves, III. Hunyadi jános törökellenes harcai röviden. Frigyes (Habsburg) neveli Bécsben. 1445. országgyűlés Magyarországon: 7 főkapitányt választanak, az egyik Hunyadi. 1446. június. pesti országgyűlésen Hunyadit kormányzóvá választják (gubernátor): a király kiskorúsága idejére ő irányítja az országot. Intézkedései: A főuraktól visszaveszi a királyi földeket, a megbízhatatlan főurakat lemondatja a főtisztségekről. Beszedi az állami adókat, ezért az állam bevételei jelentősen növekednek.
Mehmed szultán megsebesül, török visszavonulás • közismert Dugovics Titusz hőstette, aki a lófarkas zászlót kitűző török ellenfelét magával rántotta a vizesárokba • III. Callixtus pápa elrendeli a déli harangszót (még nem eldöntött a történészek körében, hogy a győzelem emlékére, vagy az ostrom közben vagy már az ostromot megelőzően • Az ostrom utáni pestisjárványban Hunyadi és Kapisztrán is meghal • A nándorfehérvári diadal után 70 évig nem támad a szultáni fősereg.
– Nándorfehérvár ostroma Védő: Hunyadi, Szilágyi Mihály (sógora), Kapisztrán Szent János (pápa keresztes megbízására), délvidék nemessége Hunyadi áttöri a Dunán a török hajózárat és elbarikádozta magát a várban Meglepetésszerű támadásban kijönnek a várból és győznek Ha török kézre került volna a vár, az ország védhetetlenné vált volna Calixtus pápa: harang a győzelem előhírére (egész Európában visszhangja van az eseménynek) Dugovics Titusz legendája Pestisjárvány tör ki, Kapisztrán és Hunyadi belehal (Gyulafehérvárott nyugszik)
1471-ben egy főúri összeesküvést kellett felszámolnia, amelyet Vitéz János esztergomi érsek szervezett. Hunyadi János első törökellenes harcai. Ezután inkább már a rendeket megkerülve, a kancellária segítségével kormányzott, de még modern, szakképzett és fizetett tisztviselők nélkül. E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában, Corvina, 2011 Dupcsik Csaba–Repárszky lldikó: Élő történelem II., Műszaki Kiadó, 2011 Draskóczy István: Hunyadi Mátyás élete és uralkodása, História, 2008/10