A párhuzamos szelők tétele az elemi geometria egyik alapvető tétele. Azt mondja ki, hogy ha adott két egymást metsző egyenes és az egyiken két szakasz, és e szakaszok végpontjain át olyan párhuzamosokat húzunk, amelyek a másik egyenest metszik, akkor a második egyenesen keletkezett szakaszok hosszának aránya egyenlő az első egyenesen a nekik megfelelő szakaszok hosszának az arányával. [1] A tétel egzakt megfogalmazásai [ szerkesztés] Ha egy szög szárait párhuzamos egyenesekkel metsszük, akkor az egyik szögszáron keletkező szakaszok hosszának aránya megegyezik a másik szögszáron keletkező megfelelő szakaszok hosszának arányával. Legyen e és f két egymást metsző egyenes; metszéspontjukat jelölje A! Legyen továbbá B és D két A -tól különböző pont e -n, és legyen C és E két A -tól különböző pont f -en úgy, hogy a BC és DE egyenesek párhuzamosak! Ekkor (illetve, ha ez igaz, akkor és csak akkor is igaz) Első helyzet Második helyzet Felfedezője [ szerkesztés] A párhuzamos szelők tételét Thalész fedezte fel az i. e. 6. században, [2] és ezért a tételt egyes nyelveken (olasz, francia, spanyol, orosz, román) kis Thalész-tétel [3] vagy Thalész első tétele [4] néven említik.
15. tétel (Párhuzamos szelőszakaszok tétele). (8. Húzzunk párhuzamost -n keresztül -vel, és messe ez -t -ben, lásd 9. ábra. A párhuzamos egyenespárok miatt paralelogramma, ezért. Alkalmazzuk a párhuzamos szelők tételének erősebb alakját (4. gyakorlat) a csúcsú szögre, és az és egyenesekre: ahogy állítottuk. 9. A párhuzamos szelőszakaszok tétele A tételek megfordíthatóak. 16. tétel (Párhuzamos szelők tételének megfordítása). Egy csúcsú szög szárait messék az és egyenesek rendre és, ill. ) Tegyük fel, hogy 10. A párhuzamos szelők tételének megfordításával vigyázzunk! Vigyázat! A párhuzamos szelők tételének erősebb alakja lényegében nem fordítható meg. Ehhez tekintsük a 10. ábrát! 4. 8. Fordítsuk meg a párhuzamos szelőszakaszok tételét! Igaz-e a megfordítás? Ha nem sikerül válaszolni, kutakodjunk a könyvtárban vagy az Interneten! Tipp: Tekintsük újra a 8. ábrát. Van-e olyan pont az szögszáron, amire?
(A magyar szóhasználatban Thalész-tételként emlegetett állítás ezeken a nyelveken a nagy Thalész-tétel vagy Thalész második tétele. ) A tétel bizonyításával együtt szerepel Euklidész Elemek című könyvében. [1] Bizonyítás [ szerkesztés] Ha az arány irracionális, a tétel akkor is igaz és bizonyítható. Egy bizonyítás [ szerkesztés] Háromszögterületes bizonyítás, mert a háromszögek magassága ( m) megegyezik, csak az alapjuk különbözik. Hasonlóan. Viszont, mert alapjuk (| DE |) és magasságuk is megegyezik, tehát, ebből következően, amit bizonyítani kellett. [5] A tétel megfordítása [ szerkesztés] A tétel megfordítása is igaz, vagyis ha két egyenes egy szög száraiból olyan szakaszokat metsz ki, amelyeknek aránya mindkét száron egyenlő, akkor a két egyenes párhuzamos. A bizonyítás indirekt: tegyük fel, hogy, de DE nem párhuzamos BC -vel. Húzzuk tehát be azt a h egyenest a B ponton keresztül, ami párhuzamos DE-vel! Legyen h és f metszéspontja C! A párhuzamosság miatt felírhatjuk a párhuzamos szelők tételét:.
A tétel megfordítása helyesen: Ha két egyenes egy szög száraiból olyan szakaszokat vág le, amelyeknek hosszának aránya mindkét száron egyenlő, akkor a két egyenes párhuzamos. Ezek után felmerül a kérdés, milyen összefüggés írható fel a párhuzamos egyeneseknek a szög szárai közé eső szakasza és a szög szárain keletkezett szakaszok között? Igaz-e a mellékelt ábrán, hogy AA':BB'= OA:AB? Ez így nem igaz, sok hiba forrása. A BB' szakaszhoz megfelelő szakasz nem az AB, hanem az OB! A mellékelt ábrán az OAA' háromszög hasonló az OBB' háromszöghöz, hiszen oldalai párhuzamosak, így szögei egyenlők. Ezért oldalainak aránya egyenlő, azaz AA':BB'=OA:OB vagy AA':BB'=OA':OB'. Tétel szavakkal: Egy szög szárait metsző párhuzamosokból a szárak által kimetszett szakaszok aránya megegyezik a párhuzamosok által az egyik szögszárból kimetszett szakaszok arányával. Ezt az összefüggést szokás párhuzamos szelőszakaszok tételének is nevezni. Alkalmazás: Párhuzamos szelők tételét alkalmazzuk adott szakasz adott arányban történő felosztására.
Süti szabályzat áttekintése testreszabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. sütit (cookie) helyez el a böngésző, és a későbbi látogatás során olvas vissza. Ha a böngésző visszaküld egy korábban elmentett sütit, a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében. A bal oldalon található menüpontokon keresztül személyre szabhatod a beállításokat.
Tétel: Ha egy szög szárait párhuzamos egyenesekkel metsszük, akkor az egyik száron keletkező szakaszok hosszának aránya egyenlő a másik száron keletkező megfelelő szakaszok hosszának arányával. A mellékelt ábra szerint: AB:CD=A'B':C'D' A tétel feldolgozása három lépésből áll. Elsőként belátjuk arra az esetre, amikor a párhuzamos egyenesek az egyik szögszáron egyenlő hosszúságú szakaszokat vágnak le, azaz az arányuk =1. Ezután bizonyítjuk a tételt tetszőleges racionális arányra. Irracionális arány esetén a középiskolában bizonyítás nélkül fogadjuk el a tételt. 1. Nézzük tehát azt az esetet, amikor egy szög szárait párhuzamos egyenesekkel úgy vágjuk el, hogy az egyik száron keletkezett szakaszok egyenlők. Azt kell belátnunk, hogy a másik száron is egyenlő hosszúságú szakaszok jöttek létre. A mellékelt ábrán a feltétel szerint az "a" és "b" szögszárakat párhuzamos egyenesekkel metszettük, és feltételezzük, hogy AB=CD, azaz AB:CD=1. Azt kell belátnunk, hogy akkor A'B'=C'D' is igaz, tehát ebben az esetben AB:CD=A'B':C'D'=1 Húzzunk az A illetve C pontokból párhuzamosokat a b szögszárral.
1. Az \( ABC \) háromszögben \( AB=8 \) cm és \( AC=12 \) cm és a \( B \) csúcsából induló egyenes az \( AC \) oldalt \( D \)-ben metszi. Mekkora \( AD \) és \( DC \), ha \( ABD\angle = ACB\angle \)? Megnézem, hogyan kell megoldani 2. Egy szimmetrikus trapéz hosszabbik alapja 24 cm. Az átlók 3:1 arányban osztják egymást. Ha a trapéz szárait meghosszabbítjuk, akkor egy olyan egyenlő szárú háromszöget kapunk, amelynek a szárai 15 cm hosszúak. Mekkorák a trapéz oldalai? 3. Derékszögű háromszögben a befogók hossza 15 és 20 cm. Mekkora szakaszokra bontja az átfogót a hozzá tartozó magasságvonal? Mekkora ez a magasság? 4. a) Egy háromszög oldalai a=12 cm, b=14 cm, c=16 cm. Egy ehhez hasonló háromszög kerülete 28 cm. Mekkora a hasonlóság aránya, mekkora a háromszög legrövidebb oldala? b) Egy derékszögű háromszög befogói a=12 cm, b=9 cm. Egy ehhez hasonló háromszög területe \( 6 cm^2 \). Mekkora a hasonlóság aránya, mekkora a háromszög legrövidebb oldala? 5. Egy háromszög oldalainak hossza \( a=3 \) cm, \( b=4\) cm, és \( c=5 \) cm.