A Nemzeti alaptanterv egyik legfontosabb részét képezik a kulcskompetenciák, amelyek a modern tudás alapú társadalomban, az iskolázás során kialakítandó és fejlesztendő kompetenciák alapvető elemei. Ezek közül a digitális kompetencia az egyik, mely a mai posztmodern társadalomban egyre inkább elengedhetetlen a tanulási folyamatokban. Ennek a kulcskompetenciának a fejlesztése segít az információs és kommunikációs technológia használatában és fontos elemeit képezik például a szövegszerkesztés vagy éppen a diagramkészítés, de emellett fontos, hogy a tanulók kritikusan vizsgálják az elérhető tartalmakat. Mint leendő földrajz és történelemtanár, nekem is nagy hangsúlyt kell fordítanom a diákok digitális kompetenciájának fejlesztésére. Könyvtárosok digitális kompetenciájának mérése 2019 - Országos felmérés - KSZR - Somogyi-könyvtár. Szerencsére a mind a földrajz, mind a történelem kiválóan alkalmas erre a célra. Mindkét tárgyban, gyerekek számos érdekes dolgot találhatnak a z interneten, amit projektmunka keretében vagy önálló előadásban megoszthatnak a többiekkel. Ehhez számos eszközt kell felhasználniuk (PowerPoint, Word, Exel, Internet, stb. )
A Kiemelt kompetenciaterületek című kiadvány teljes terjedelmében az alábbi linken érhető el:
A Köznevelési statisztikai évkönyv adatai alapján világosan látszik, hogy a különböző oktatási intézményekben mind az internetkapcsolattal rendelkező számítógépek száma, mind az internetet oktatási célra használó tanárok aránya jelentősen növekedett az elmúlt években, míg az informatikai képesítéssel, ismerettel rendelkező tanárok száma stagnált, vagy csökkent. Digitális tanári kompetenciák – hand-ED. A 2018/2019 tanévben a pedagógusok legnagyobb arányban az általános iskolákban használtak számítógépet oktatási célra, az intézmények összességében ez az arány 72%-ot tett ki. A tanév adatai alapján a pedagógusok számát meghaladó mértékben álltak rendelkezésre számítógépek a köznevelési intézményekben, csupán a készségfejlesztéssel foglalkozó iskolák csoportja mutatott némi elmaradást. A statisztikai adatok összhangban állnak a DOS célkitűzéseivel, az azok megvalósítására tett lépésekkel. A távolléti digitális oktatás lebonyolításához ugyanakkor elsősorban a családoknak és az otthonról dolgozó pedagógusoknak kell rendelkezniük interneteléréssel, az iskolai internet-ellátottság ebben a helyzetben kevésbé volt releváns tényező az oktatás sikeres lebonyolítása szempontjából.
Pragmatika és nyelvoktatás chevron_right 8. Idegen nyelv, idegen kultúra, közös kommunikáció 3. – kontrasztív retorika 8. Szövegszerkezetek különféle nyelvekben 8. A szövegalkotás néhány szempontja chevron_right 9. Nonverbális kommunikáció chevron_right 9. Hangok 9. Hangszín és hanglejtés 9. Hangerő 9. Töltelékhangok chevron_right 9. Testbeszéd 9. Testtartás és mozgás 9. Arckifejezések 9. Szemkontaktus 9. Gesztusok és érintés chevron_right 9. Tárgyak és jelek 9. Öltözködés és személyes tárgyak 9. Az Országos kompetenciamérés eredményei. Közhasználati tárgyak 9. Jelek 9. Íráskép chevron_right 9. Környezet és kontextus 9. Tér- és távolságkezelés 9. Időkezelés 9. Interakciós viselkedés chevron_right 10. Interkulturális kommunikáció 10. Az interkulturális kommunikatív kompetencia chevron_right 10. Az interkulturális kommunikatív kompetencia elemei 10. Attitűdök 10. Ismeretek és megértés 10. Készségek 10. Cselekvések chevron_right 10. Az interkulturális beszélő képzése 10. Tanítható és tanítandó készségek és attitűdök chevron_right 11.
Kiemelte: fontos volna, hogy a képzések állami elismerését ne adminisztratív elemektől, hanem a képzések munkaerőpiaci relevanciájától tegyék függővé. Előadása összegzéseként Horváth Ádám rámutatott, a felnőttképzésben résztvevők arányának növelése nélkül Magyarország versenyhátrányba kerül. Loboda Zoltán a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezető szakpolitikai elemzője előadásában a digitális készségek fejlesztésének stratégiáiról és a kompetenciák keretrendszereiről beszélt. Elmondta: jelenleg egy olyan keretrendszer kidolgozása a cél, amely tartalmazza azon kompetenciákat, melyek által az egyének digitális tudása, felkészültsége mérhetővé válik. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy egységes mérőrendszer kialakításával a leendő és jelenlegi munkavállalók képességeinek munkaerőpiaci relevanciája objektív módon értékelhetővé váljon. Jankó Tamás az Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa megjegyezte, hogy a hazai digitális írástudás versenyképessége gyengül, ezért ennek a fejlesztésnek kiemelten nagy a jelentősége.
Azaz a diákokat nagyon jól meg kell tanítani tanulni az élet hosszának egészén át és annak minden területén ( lifelong learning és lifewide learning). Ennek a tanulásnak a legmodernebb eszközei egytől egyig digitálisak, így a tanároknak is szükségük van folyamatos ön- és továbbképzésre az IKT-eszközök minél jobb iskolai felhasználása, és a teljes iskolaközösség minél információ- és médiatudatossabb tevékenykedése érdekében, hogy a mai fiatalok későbbi integrálódását a 21. századi információs társadalomba minél jobban elősegítsék. A legjobb továbbtanulási mutatókkal rendelkező felsőfokú oktatási intézmények, sőt a legeredményesebb középiskolák is figyelembe veszik a munkaerőpiaci igényeket. Ennek megfelelően a modern közoktatásban a hangsúlyok szükségszerűen az ún. soft skillek fejlesztése felé tolódnak, amelyek a konstruktív egyéni és szociális tevékenységek és kompetenciák minél hatékonyabb megvalósítását, illetve fejlesztését hivatottak támogatni. Ennek kézzel fogható oldala a tanári visszajelzés és értékelés modernizálása (pl.
Mi az, ami több mint egy átlagos tudás? Miért is keres, kutat és feltalál valaki? Miben különböztethető meg az átlagos tudás a kiemelkedőtől? Valójában milyen tudásra van szükség napjainkban? Ezekhez hasonló kérdésekre keressük a választ ebben az írásban. Amikor régi idők egy-egy híres tudósáról olvasunk, elmélkedhetünk arról, mivel is emelkedett ki az átlagemberek közül. Talán azzal, hogy a korában rendelkezésére álló információk közül sokat birtokolt, illetve mindent megtett annak érdekében, hogy gyarapítsa az általa művelt tudomány vagy művészeti ág értékeit. Gondoljunk csak Leonardóra, aki festőként, szobrászként, mérnökként és anatómusként is beírta magát a művészet- és tudománytörténetbe, de biztosan találnánk még más, hozzá hasonló polihisztort. El lehet játszani a kérdéssel, mekkora volt az az ismeretanyag, ami Leonardo rendelkezésére állt, és mekkora tudásra van szüksége a boldoguláshoz egy mai átlagembernek? Gondoljuk csak végig, mit is jelent a tudás? Miből áll össze ez a fogalom?