Összefoglaló Móricz Zsigmond a Pillangót, legkedvesebb regényét napok alatt vetette papírra a debreceni Sesta-kertben 1924-ben, s 1925-ben jelentette meg, azt írva műfaji megjelölésként a címe alá, hogy "idill". Pillangó. Ez a csodálatos ragyogású kis remek éppen azokban az idõkben érlelõdött meg benne, amikor magánéletének legnagyobb válságát élte meg, amely felesége, Janka öngyilkosságához vezetett. A bajokon gyõzedelmeskedõ és mindenható szerelem történetét az egyszerű emberek darabos nyelvén beszéli el Móricz; a szegények shakespeare-i szenvedélyű szerelmét, a villámló és fátyolosan lágy érzelmeket a jellegzetes debreceni tájszólás olykor goromba fordulataival. De a bajokon gyõzedelmeskedni tudó szerelem idilljében az is tükrözõdik, hogy milyennek látta Móricz Zsigmond a debreceni embert: a kofákat, mezítlábas napszámosokat, kültelkieket, kistisztviselõket, a maradandóság városának civiseit; "a lenti" Debrecen emberi világát.
Regardez donc autour de vous, il y a des feuilles, qui poussent et des chiens qui aboient…" Móricz Zsigmond az utolsó bölények közül való, írja Ignotus idézett cikkében. A napokban Reymont, lengyel író nobel-díjas regényének "A parasztok"-nak első kötetét olvastam el, az őszi ciklust. Jelentős dolog, érdemes arra, hogy észrevegyék. Ugyanaz a témakör. Melyből Móricz Zsigmond is a legszívesebben merít, ugyanaz az emberi lelkekbe világító röntgenszem, az elbeszélésnek szélesen hömpölygő de drámai mozzanatokkal lüktetővé nyugtalanított menete, ugyanaz a széles mosolyú kedvesség, értelem, ragaszkodás, minden. Móricz zsigmond pillangó teljes film. De mennyivel keményebb veretű, koncepciózusabb, elmélyítőbb a lelkieket mennyire végső gyökeréig differenciáló a magyar író művészete, Reymont regényén még érzik a néprajz szomszédsága, Móricz Sáraranyában az élet szánt végig és hasogatja véresre a barna földet, amelyből emberei kisarjadtak. És mennyivel különb elbeszélő. Új regénye is, a Pillangó, melyet ő idillnek nevez, milyen remekbe csinált játéka ennek az istenáldotta írónak.
Összefoglaló Pillangó. A szép és csapodár szerető jelképe – meg a reménytelen szerelemé Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika elemi erővel fellobbanó, társadalmi konvenciókkal szembeszálló szerelmének története a szerző meghatározása szerint "idill". Móricz könnyű kézzel, napok alatt írta meg a korántsem idilli helyzetet, amelyben két felfogás áll szöges ellentétben egymással: a nagy alföldi mezőváros peremén boldogulni megtanult öregeké, és a fiataloké. Jóska és Zsuzsika szülei a már kialkudott, érvényes szokáshoz kötődnek, ők akarják megszabni a "ki kivel házasodjék" törvényét, melynek alapja az anyagi biztonság. Minden eszközzel próbálják megakadályozni a fiatalok egybekelését. Jóska és Zsuzsika a szív, a szerelem jogán a lehetséges, a vágyott világ fölépítésére törekednek. A boldogságért azonban nemcsak szüleikkel, hanem egymással, egymásért is meg kell küzdeniük. Móricz Zsigmond: Pillangó | bookline. A letöltéssel kapcsolatos kérdésekre itt találhat választ.