Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 3 lejárt aukció van, ami érdekelhet. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink Keresés mentése Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Az okos leány (2 db)
Otthon egy galambot megfogott, két szita közé tette, és elvitte magával. Mikor aztán a király elébe ért, egy szót sem szólt, hanem meghajtotta magát, aztán a galambot a szita közül elrepítette. Így aztán ment is, nem is; köszönt is, nem is; vitt is ajándékot, nem is. A király úgy megszerette az okos leányt, hogy mindjárt elvette feleségül. szerk. Kovács Ágnes Icinke-picinke - Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest - 1972 Értékelés 5 4 51 51 szavazat
Olvasási idő: < 1 Perc Egyszer volt, hol nem volt, volt egy molnárnak egy takaros és okos leánya. Az olyan okos volt, hogy hetedhét ország ellen járt a híre. Meghallja ezt a király. Odaizen neki, hogy van neki a padlásán száz esztendős kendere, fonja meg azt arany cérnának. A leány erre visszaizen, hogy van nekik egy száz esztendős sövényük, csináltasson abból a király arany orsót, akkor szívesen megfonja az arany fonalat. De azt csak nem kívánhatja a király, hogy az arany fonalat haszontalan fa-orsón fonja meg. Tetszett a királynak a felelet. Megint azt izeni, hogy van neki egy lyukas korsója a padláson, foldja meg azt, ha tudja. Megint visszaizen a leány, hogy fordíttassa ki hát a király a korsót, mert azt csak nem látta senki, hogy színéről foldoztak volna meg valamit. Ez a felelet még jobban megtetszett a királynak. Most meg azt izeni, hogy menjen el a leány őhozzá, de úgy, hogy mégse menjen; köszönjön is, mikor elébe ér, de mégse köszönjön; vigyen is neki ajándékot, ne is. Erre a leány elkéri az apjától a szamarat, felül rá, aztán úgy megyen a királyhoz.
A mítosszá formált barátság azonban a feszültségeket és érdekellentéteket feledésre ítélte. A magyar–lengyel barátság valóban ritka jelenség az európai művelődés történetében. Sajátos "emlékezethely" a modern nemzetté válás korában lett belőle, a XVIII. század végétől, amikor az évszázados északi szomszéd állami léte vált kétségessé három nagyhatalom szorításában. Erősítette a kapcsolatokat a közös határ, nem utolsósorban pedig a nemesi kultúra, a mentalitás hasonlósága. Rendkívül érdekes az a kettős tükör, amelyben hajlamosak voltunk egymást szemlélni. Jobbnak, példának látszott benne a másik, ott a magyar, itt pedig a lengyel. A reformkor népszerű diákdala, a Búsul a lengyel hona állapotján sorra véve az európai népek jellemzőit, oda lyukad ki: egyedül a lengyel küzd a szabadságért. A magyar felvilágosodás gondolkodói aggódó figyelemmel kísérték a szomszédos ország sorsát. Az első felosztás után még némi reménnyel így fogalmazott A hadi gyakorlás végén című episztolájában Barcsay Ábrahám: "Ha lengyelnél örök lészen a királyság / Akármilyen kitsiny is, de mégis szomszédság. "