Az Európai Bíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a vitatott magyar jogszabályoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a devizahitel-szerződésekbe foglalt feltételek tisztességtelen jellegének megállapítása lehetővé tegye azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó e feltételek hiányában lett volna. Devizahitel: döntött az Európai Bíróság az árfolyamrésről - Napi.hu. A nemzeti bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy a szóban forgó jogszabályok biztosítják-e ezen követelmény tiszteletben tartását. Amennyiben a bíróság arra a következtetésre jut, hogy e jogszabályok ténylegesen biztosítják az említett követelmény tiszteletben tartását, úgy azok az EB szerint nem ellentétesek az uniós fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel. Korábban, még januárban a Sziber-ügyben (ahol a felperes Sziber Zsolt, az alperes pedig az Erste Bank Hungary Zrt. ) Nils Wahl főtanácsnok azt javasolta az Európai Bíróságnak, hogy ne válaszolja meg a Fővárosi Törvényszék által feltett kérdéseket és nyilvánítsa a magyar bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak, mivel véleménye szerint az ügy jogi és ténybeli hátterének az e kérelemben történt ismertetése nem elég részletes ahhoz, hogy a bíróság a feltett kérdésekre hasznos választ adhasson.
Az Európai Bíróság szerint összeegyeztethetőnek tűnik az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely megtiltja a devizában nyilvántartott kölcsönszerződés érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy az az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen kikötést tartalmaz. A bíróság szeptember 2-án közzétett ítéletében megállapította: "ez a helyzet abban az esetben, ha az említett jogszabály helyreállítja azt a jogi és tényleges állapotot, amelyben a fogyasztó a tisztességtelen kikötés hiányában lett volna, még akkor is, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítása kedvezőbb lenne a fogyasztó számára". Semmisek a devizahitel szerződések az Európai Bíróság szerint - Royalmagazin.hu. A bírósági döntést megalapozó szerződés egy 2007-es, az OTP-vel kötött devizában nyilvántartott kölcsönszerződés volt. A jogviták keretében a fogyasztó azt állította, hogy a szerződés érvénytelen, mivel tisztességtelen volt az árfolyamrés alkalmazása, amely szerint a kölcsönösszeg folyósításakor alkalmazandó árfolyam – amely a deviza forinthoz viszonyított vételi árfolyamának felelt meg – eltért a kölcsönösszeg törlesztésekor alkalmazandó árfolyamtól, amely a deviza eladási árfolyamát tükrözte.
A devizahitel lényege a hitel, és nem a deviza, nagyjából ez a lényege annak az ítéletnek, amit ma hozott meg az Európai Bíróság. A devizahitel-szerződésekről döntött az Európai Bíróság. A Ráckevei Járásbíróság kérdezte meg az Európai Bíróságot, hogy vonatkoznak-e a befektetővédelmi jogszabályok a devizahitelesekre. Az autóhiteles Lantos-házaspár és a Banif közötti perben felvetődött kérdésre válaszul hozott ítélet így fogalmaz: "[A devizahiteleknél az árfolyamműveletek] rendeltetése nem befektetés megvalósítása, mivel a fogyasztó kizárólag fogyasztási cikk vásárlásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez szükséges összeghez kíván jutni, és nem – példának okáért – árfolyamkockázat kezelése vagy a devizaárfolyam‑spekuláció a célja. " Ezért aztán nem tartoznak a befektetők védelmére vonatkozó uniós jogi szabályok hatálya alá a devizahiteleknél megvalósított árfolyamműveletek. ( EiB)
A bíróság rögzíti tehát, hogy a szerződéskötés-kori árfolyamhoz képest egy, a bíróság által pontosan meghatározott mértékű (pl. 20%) árfolyam-emelkedés még tisztességesnek minősül, ennek viselésére a fogyasztó kockázatfeltárás hiányában is köteles. Ez esetben tehát a bíróság az árfolyam mértékét maximalizálja. 3. Az előzetes döntéshozatali eljárás A Győri Ítélőtábla az előtte folyó perben az EUMSZ 267. cikke alapján az EuB előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. Az eljárás C-705/21 szám alatt van folyamatban. Az első kérdés arra irányul, hogy a fent ismertetett két módszer ellentétes-e a 93/13/EGK Irányelv 6. cikk (1) bekezdésével, illetve a 7. cikk (1) bekezdésével. Az EuB tehát előzetes döntéshozatal keretében fog választ adni arra a kérdésre, hogy a CKOT és a Kúria által kidolgozott, és az alsófokú bíróságok által a gyakorlatban alkalmazott érvényessé nyilvánítást célzó metódusok összeegyeztethetők-e az EGK irányelvvel, azaz azok megfelelő és hatékony eszközök-e ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.
A "megmentés" ellenére Magyarországon még mindig néhány ezer ügy van folyamatban. "A legutóbbi döntések alapján azt látni, mindegyik bíróság azt mondja ki, hogy a devizahitel-szerződés semmis" – véli az ügyvéd, hozzátéve, hogy a bíróságok azt nem döntik el, mi a semmisségnek a pénzügyi következménye – azt vitassák meg újra a felek, első fokon! Az EU Bírósága alapvetően a fogyasztókkal kötött kölcsönszerződések kapcsán értelmezi az uniós irányelvet – fogalmazott az Indexnek az érintett ügyben (C-932/19) eljáró ügyvéd, Marczingós László. Szerinte akár 1 millió olyan szerződéses ügy is lehet Magyarországon, amelyeket az EUB döntése érinthet. Úgy véli, hogy az EU igazat ad annak érvelésnek, amely szerint "megilleti a fogyasztót az a jog, hogy visszautasítja a számára roppant hátrányos helyzetet előidéző tagállami beavatkozást". Ez utóbbi abban áll, hogy a devizahiteles törvények (DH-törvények) miatt nem lehetett kimondani a szerződések érvénytelenségét. Marczingós László elmondta, hogy akiknek már annak idején úgy bírálták el a jogvitáját, hogy nem alkalmazták a közösségi jogot, és így megfosztották őket a jogérvényesítéstől, ebben az esetben százezres nagyságrendben indulhatnak új perek.
A Bíróság a devizahitelezés kérdéskörével kapcsolatban C-34/18. sz. Lovasné ügyben hozott ítéletével tovább pontosítja a tisztességtelen szerződési feltételek a fogyasztói szerződésekben való alkalmazását tiltó irányelv értelmezésére vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Egy magánszemély és az ERSTE Bank lakásvásárlás finanszírozására irányuló devizahitel-szerződést kötöttek. A szerződés egy olyan feltételt tartalmaz, amely szerint a hiteladós tartozásának mindenkori összegét a pénzintézet az adós nála vezetett számláin, valamint a saját nyilvántartásain és könyvein alapuló egyoldalú nyilatkozata állapítja meg úgy, hogy e nyilatkozatról olyan közjegyzői okirat állíttatható ki, amellyel az adóssal szemben közvetlenül végrehajtás indítható. Az érintett magánszemély később keresetet indított annak megállapítása érdekében, hogy a kölcsönszerződés említett feltétele tisztességtelen, mivel e feltételből adódóan vita esetén neki kell bírósághoz fordulnia a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása céljából úgy, hogy a bizonyítási kötelezettség őt terheli.