Megjelent a Hivatalos Értesítő ben az országos rendőrfőkapitány utasítása a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárásról. Az országos rendőrfőkapitány 24/2014. (VII. Utasítás rendkívüli halál esetére. 11. ) ORFK utasítása a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárásról – amely egyebek mellett érinti a halottvizsgálatot, a helyszíni szemle teendőit, illetve az egáészségügyi szervezetekkel való kapcsolatfelvételt is – innen tölthető le a Hivatalos Értesítő legfrissebb számával. Legolvasottabb Legtöbb hozzászólás © 2009 - 2022 Professional Publishing Hungary Kft.
Amennyiben a halál ténye közokirattal – halotti anyakönyvi kivonattal – nem igazolható, a jog meghatározott feltételek megléte esetén mégis lehetőséget teremt a halálhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazására a holtnak nyilvánítási, illetve a halál tényének megállapítása iránti nemperes eljárás lefolytatásának eredményeként hozott bírósági határozat alapján. A holtnak nyilvánításról a bíróság kérelemre határoz, ha a holtnak nyilvánítandó személy eltűnt és az eltűnéstől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. Egy vélelmet állít fel, így a holtnak nyilvánított személy az ellenkező bizonyításig halottnak tekintendő. A rendkívüli halál jogi megítélése – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. A bíróság a halál időpontját mérlegelés alapján állapítja meg, amennyiben az nem vezet eredményre, az időpont az eltűnést követő hónap tizenötödik napja lesz. Azonban a halál helyét nem állapíthatja meg, ha az a bizonyítási eljárás során ismerté válik, akkor a halál ténye megállapítása eljárásnak van helye. Ha a holtnak nyilvánított személy időközben előkerült, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.
Tegnap volt október 15-e, a "Zöldingesek Napja". Ahogy az lenni szokott, az ún. "nemzeti oldal" igencsak megosztott a kérdésben, s maga se tudja eldönteni, hogy hányadán áll a kérdésnek és ismét fel-fel sejlik az "örök vita": Horthy vagy Szálasi? Kiugrás vagy a halvány reménnyel kecsegtető élet-halál harc? Nyílván szerkesztőségünk számára a kérdés evidens. Számunkra október 15-e az a nap, amikor a becsület és a hűség megmentette szeretett hazánkat az árulás gyalázatos bélyegétől. A nap, amikor a hungarizmus megmutatta erkölcsi fölényét és megakadályozta a nemzet becsületének bemocskolását. A téma ennél persze árnyaltabb. A halál jogi fogalma. Mivel mindkét oldal más-más megközelítésben ugyan, de végtére is a nemzet érdekére hivatkozva mondja, amit mond, akarva-akaratlanul felmerül a kérdés, miszerint ha mindkét oldal ugyanarra hivatkozik, akkor pontosan mit is foglal magában a nemzet érdekének fogalma? Első lépésként fontos leszögezni, hogy mind a nemzet, mind pedig az ehhez szorosan köthető haza fogalom egy-egy metafizikailag körüljárható értékhalmaz.
Akár akarva, akár akaratlanul, akár kimondva, akár kimondatlanul, de minden a kiugrás mellett szóló érv a fenti etikai szemléletet hordozza önmagában. Ezzel pedig legitimálva az árulás halálos bűnét súlyosan szembemennek Isten és a nemzet akaratával. Az áruló és az árulást támogatók jussa pedig nem más – a hungarista esküt idézve –, mint az erkölcsi halál. Rendkívüli halál fogalma wikipedia. Isten áldja Szálasi Ferencet, hogy a magyar nemzet érdekének az akaratát szem előtt tartva megőrizte a haza becsületét Isten szemében. Zö – Váradi Attila
Tehát ahhoz, hogy helyes értékítéletet tudjunk vonni meg kell vizsgálnunk a kérdést az erkölcs, a természettörvény mérlegén, hiszen az árulás kérdése a fent nem véletlenül kihangsúlyozott becsület és hűség erényeinek princípiumán fordul meg. Az mindenki számára egyértelmű lehet, hogy az egyet nem értés implicite alapvetően két egymással szembenálló etikai nézetrendszert, két eltérő világnézetet feltételez. Ahhoz, hogy a két gondolatiságot összehasonlítva eldöntsük, melyik jár a helyes úton, különbséget kell tennünk a 'jó' három fajtája között. Az első az ún. "hasznos jó", amely az egyéni vagy kollektív önérdek létmozzanatát tartja fontosnak. A második a "gyönyörködtető jó", amely az élvezetet okozó létmozzanatot emeli ki. Végül a harmadik az "erkölcsi jó", amely az embert nem egy bizonyos szempontból vizsgálja [hasznosság (vö. : utilitarista iskola), élvezet (vö. : hedonista iskola)], hanem a végső céljához való elérése szempontjából. E három közül az első, azaz a hasznossági szempont, illetve a harmadik, az emberi természetből objektíve kikövetkeztethető, az örök törvényből táplálkozó erkölcsiség az, amely e kérdésben, mint ellentétek egymással szemben állnak.
12. fejezet XII. Fejezet A HALOTTAKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZSEK 216.