A legfrissebb hírszerzési adatok alapján közel kerültek Oszama bin Laden elfogásához, állítja az amerikai külügyminisztérium terrorelhárítási koordinátora. Joseph Cofer Black nem közölt konkrét részleteket, kijelentése akár kampánycélzatú is lehet. Közel kerültek Oszama bin Laden és társai elfogásához az amerikaiak és szövetségeseik, jelentette ki egy vasárnapi tévényilatkozatában az amerikai hírszerzés egyik magas rangú tisztviselője. "Ha [bin Ladennek] van órája, jobban teszi, ha ránéz, mert az idő ketyeg" - mondta Joseph Cofer Black, az amerikai külügyminisztérium terrorelhárítási koordinátora. Meglepné, de nem rázná meg Black szerint az elmúlt két hónapban konkrét előrelépések történtek az al-Kaida-vezér elfogására tett kísérletekben. Bár részleteken nem kívánt közölni, mint mondta, "meglepné, de nem sokkolná", ha egyik reggel arra ébredne, hogy a terroristavezért elfogták. Black a pakisztáni illetékesekkel folytatott tárgyalásai után nyilatkozott a Geo nevű magántévé-hálózatnak. Az AP a tárgyalásokról szerzett értesülései szerint a pakisztáni hatóságok több segítséget, helikoptereket és kémrepülőket kértek az amerikaiaktól a terrorellenes harcukhoz.
A hírhedt terroristavezér halálának nemrég volt a 10. évfordulója. Számtalan történet kering ezzel kapcsolatban. Az al-Kaida vezetője 2011-ben már egy ideje visszavonultan élt Pakisztánban, amikor az amerikai hírszerzésnek sikerült azonosítania lakhelyét, a pakisztáni Abbotabádban. A valamikori brit politikusról elnevezett város egyik nagyobb és jól megerősített, de különösebben nem őrzött házában élő bin Laden halálának hivatalos története elég jól ismert, azonban a rajtaütés nyomán több összeesküvés-elmélet is felröppent. A összeszedte a 6 legvadabbat. 1. Bin Laden már 2001 decemberében meghalt Az amerikai külügyminisztérium egyik orvosa szerint az al-Kaida vezetője Marfan-szindrómás volt, szerinte erre utal egész megjelenése. A nehezen kimutatható, ritka és genetikai eredetű betegségben szenvedők magasak, vékonyak, jellegzetesen hosszú végtagokkal és ujjakkal. Steve Pieczenik szerint, a későbbi terroristavezér a szovjetek ellen küzdő afgán mudzsahed szervezetek létrehozása során került kapcsolatba a CIA-val, és később a CIA kezelte is betegségét.
2001-ben George W. Bush váltja Clintont a kormányzat élén, akit egy várható jelentős támadásról tájékoztatják, emberei azonban nem tulajdonítanak ennek kellő jelentőséget. Júliusban Condoleezza Rice külügyminiszter azt tanácsolja Bush-nak, hogy azonnal indítsa meg a háborút. Augusztusban a CIA arról szerez hírt, hogy bin Laden követői már az Egyesült Államokban vannak, de Bush nem támad, mert a célpont kiléte ismeretlen. És ekkor bekövetkeznek 2001. szeptember 11-e borzalmai: New Yorkban és Washingtonban egy óra leforgása alatt háromezren esnek áldozatul a terrorcselekményeknek. 2001 őszén Bush kiadja: élve vagy halva, de mindenképp fogják el bin Ladent, s megindul a "Szabadság kivívása" akció a terroristavezér likvidálására. 2001 decemberében bin Ladent körbekerítik, rádión lehallgatják a beszélgetéseit – vagyis behatárolják tartózkodási helyét. Washington ekkor Kabulhoz fordul és az afgán kommandósok segítségét kéri. A CIA nem ért egyet a döntéssel, amely végül helytelennek bizonyul: az afgánok hagyják, hogy Oszama eltűnjön a zöld határon.
Szerencsére mindig több tervvel indulunk neki egy küldetésnek, így volt a tarsolyunkban még pár vészmegoldás. Mivel az A-terv kudarcba fulladt, fejest ugrottunk a B-be és elkaptuk az emberünket. Sok ember azt gondolja, hogy az egyetlen feladatunk az ölés volt, de nem ez volt a helyzet - nyilatkozta McRaven. Hozzátette, az elsődleges cél az volt, hogy ha Bin Laden nem jelent fenyegetést, akkor élve kapják el. A történet azonban egészen másképp fejeződött be, egészen pontosan két lövéssel a terrorista vezér fejében. Bin Ladent egy évtizedes hajsza után végezték ki/Fotó - GettyImages Az akciót egyébként élőben nézte Barack Obama, Hillary Clinton és magasrangú Fehér Házi politikusok. Az akció után bin Ladent azonosították, majd testét ismeretlen helyen az óceánba vetették. Oszama bin Laden elfogás kivégzés kommandósok
- 2015. május 11., hétfő 15:07 Legalábbis ezt állítja egy amerikai újságíró, Seymour Hersh, több amerikai kommandósra és kémre, valamint pakisztáni hírszerzőkre hivatkozva. Seymour Hersh a London Review of Books hasábjain hazugsággal vádolta meg Barack Obama amerikai elnököt Oszama bin Laden megtalálásával és megölésével kapcsolatban. Az al-Kaida terrorhálózat vezetőjével 2011 májusában pakisztáni rejtekhelyén, Abbotábádban végeztek amerikai kommandósok. Washington eddig azt állította, hogy a pakisztáni hatóságok tudta nélkül jártak el. Hersh ezzel szemben egy meg nem nevezett volt magas rangú amerikai hírszerzési forrásra hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Államokhoz egy pakisztáni hírszerző fordult a 25 millió dolláros vérdíj reményében. Az Egyesült Államok az akcióról pakisztáni hadsereget is értesítette. A 444 szemlézte az amerikai újságíró cikkét, amelyből kiderül többek között még az is: bin Laden mozgásképtelen beteg volt ekkor már, ráadásul a pakisztáni hírszerzés, az ISI túsza volt; Pakisztán kötötte ki, hogy az akcióban meg kell halnia bin Ladennek; eredetileg nem az volt a terv, hogy egyből fény derül az amerikaiak akciójára; igazából a szeptember 11-i New York-i merénylet kitervelőjének hulláját nem a tengerbe vetették, hanem szitává lőtték, és a Hindu Kush felett szórták szét Afganisztánban.
Értékelés: 2 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Fedezze fel velünk egy-egy elnöki döntés izgalmas okait és körülményeit! Mindegyik történet más, de ezek az elnöki döntések jelentős hatással voltak a történelem alakulására. A műsor ismertetése: Minden elnök szolgálati idejében eljön a pillanat, amikor történelmet formáló döntést kell hoznia és felelősséget kell érte vállalnia. Ezek aztán néha felkerülnek az újságok címoldalára, néha viszont titokban, zárt ajtók mögött zajlanak. Sorozatunk az amerikai elnökök ilyen döntéseiről szól. Ritka fényképek és filmek, eddig titkos, de most nyilvánosságra hozott hangfelvételek és történészekkel, újságírókkal, tanácsadókkal készült interjúk segítségével meséljük el, hogyan hozták meg a világ menetét meghatározó döntéseiket ezek személyek. Például Nixon, aki igyekezett elfogadható módon lezárni a vietnámi háborút, miközben az otthon kirobbant botrány már aláásta hatalmát, vagy George H W Bush, aki Szaddam Husszeint akarta megállítani, de nem feledhette Vietnám keserves tanulságait, vagy azokat a tapasztalatokat, amelyeket saját maga szerzett a II.