Budapest Kosztolányi Dezső Tér

Saturday, 18-May-24 06:53:00 UTC

Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek

Budapest Kosztolányi Dezső Ter Aquitaine

Mi szép vagy4 nincsen is hozzád hasonló! Nem tódítok, de hogyha hangod olyan, mint rajtad ez a toll, ó akkor a madarak között első a rangod. " A vízbe fúlt asszony Én sohsem tartok azzal, aki azt fújja. semmi, csak egy nő fúlt vízbe. Nem, nagy kár az, vallom én, és rászolgált e nem, hogy szánjuk, hisz' oly édes ővelük enyelegni. Az ereklyevivő szamár Egy csacsi ereklyét cipel s azt képzeli: neki hajt ki-ki térdet; ahogy neki szól zsolozsma és tömjén és dicséret... A gőg majd fölveti, e hit úgy tölti el.... Elöljáró is így jár némelyik: ha üresfejű, csak talárját tisztelik. A fösvény aki elvesztette kincsét Csak úgy miénk, amink van, ha élünk is vele. Nos, kérdem, aki oly szenvedély dőre rabja, hogy koldusul kuporgat, garast garasra rakva, tán többet ér el, mintha semmit sem gyűjtene? Budapest kosztolányi dezső tér étterem. Hisz lám, Diogenész, akár ez, ugyanoly dús; a fösvény meg akár Diagonész, oly koldus! Az öszvér, aki származásával henceg Prépost öszvére volt egy Öszvér valaha, s nemesi gőgje akkora, hogy valahányszor, csak tehette, anyját a Kancát emlegette..... Végül, vénségire, malomba robotolt, s eszébe ott jutott, hogy Szamár apja volt.

Budapest Kosztolányi Dezső Terrain

Mint aki a sínek közé esett... És általérzi tűnő életét, míg zúgva kattog a forró kerék, cikázva lobban sok-sok ferde kép, és lát, ahogy nem látott sose még: Mint aki a sínek közé esett... a végtelent, a távol életet búcsúztatom, mert messze mese lett, mint aki a sínek közé esett: Mint aki a sínek közé esett vad panoráma, rémes élvezet sínek között és kerekek között, a bús idő robog fejem fölött, és a halál távolba mennydörög, egy percre megfogom, ami örök, lepkéket, álmot, rémest, édeset: Mint aki a sínek közé esett.

Budapest Kosztolányi Dezső Tér Étterem

Egy asszonnyal, egy kétéves gyerekkel, mennék az országúton, vándorember. El innen, el-el, messze, édes álom, és élni kissé, nem ily eltiportan, két kedvesem elül egy kis szamáron, s én kampós bottal, lenn az úti porban.

Ha negyvenéves elmúltál, egy éjjel, egyszer fölébredsz és aztán sokáig nem bírsz aludni. Nézed a szobádat ott a sötétben. Lassan eltünődöl ezen-azon. Fekszel, nyitott szemekkel, mint majd a sírban. Ez a forduló az, mikor az életed új útra tér. Csodálkozol, hogy föld és csillagok közt éltél. Eszedbe jut egy semmiség is. Babrálsz vele. Megúnod és elejted. Olykor egy-egy zajt hallasz künn az utcán. Minden zajról tudod, hogy mit jelent. Még bús se vagy. Csak józan és figyelmes. Majdnem nyugodt. Kosztolányi Dezső: Milyen közeli most a nyári ég : hungarianliterature. Egyszerre fölsóhajtasz. A fal felé fordulsz. Megint elalszol.

(Majtényi Zoltán fordítása, 112. ) Szent Abbondius (1898) Vörös szoknyába jönnek most a kedves lányok dalolni szent Abbondiusnak, fönn mormol a folyó és zúg a fenyves. Lenn meg kacag a völgy... S én egyre félek, pilláim a válás könnyében úsznak, mert szép a föld és oly rövid az élet. (Kosztolányi Dezső fordítása, 122. ) Idézetek személyéről, költészetéről [ szerkesztés] Ifjúkorában az egységes olasz államot létrehozó forradalmi mozgalmak ihlették költészetét, de megöregedvén ő is, nemzedéke is, az egyesített Itália háromszínpántlikás bűvöletében sutba dobta a forradalmi eszméket a polgári kényelem kedvéért. Az öreg Jókai, a hajdani márciusi ifjú, Rudolf trónörökössel írja a Monarchia történetét írásban és képben; az öreg Carducci pedig, aki 1871-ben még Robespierre-ről tervez drámát, Margit királynő házi költője lett, s gúnymosollyal olvassa a hajdan érte rajongó egyetemisták "Halál reá! " fölírását a háza falán. (Nemeskürty Istvánnak a kötethez írott utószavából, 125. Budapest kosztolányi dezső ter aquitaine. ) Források [ szerkesztés] Carducci válogatott versei (Szerkesztette és az utószót írta Nemeskürty István) Európa Könyvkiadó, Budapest, 1961.