Amennyiben elpusztult élőlényt találunk a kútban, a fertőtlenítés elkerülhetetlen lesz. Víz kiszivattyúzása: mielőtt a kútba ereszkednénk, szivattyúzzuk ki a vizet, így könnyebben halad majd a munka. Oxigén ellenőrzése: egy mécses, gyertya segítségével ellenőrizzük a kútban lévő oxigént. Ha gyorsan kialszik a gyertya, a kút átszellőztetést kíván. Tisztítás a kút fenekén: klasszikus eszközökkel is elvégezhető a tisztítás. A falakat átsúrolhatjuk kefével, a kút aljáról lapáttal is eltávolíthatjuk a szennyeződést. A kút fenekén ajánlott némi vizet hagyni. Fertőtlenítés: hagyjuk, hogy a víz a kútba follyon, miután kitisztítottuk. Fertőtlenítsük ki, hagyjuk hatni pár óráig, majd szivattyúzzuk ki a vizet. A kút aljára szórjunk kavicsot vagy mésztörmeléket. A kút kitisztítása minden esetben az alsó kútgyűrű aljáig lehetséges! Kúttisztítás - Szolgáltatások. Ebben az esetben nagyon oda kell figyelni az esetleges homok- és kavicsbetörésre. Az ásott kút fertőtlenítése A tisztítást követően fontos, hogy fertőtlenítsük a kutat. Hogy hogyan kell fertőtleníteni, illetve mi kell hozzá?
Ipari kutak, fúrt, illetve ásott kutak tisztítása. Ipari kutak tisztítása: Ipari kutak vegyszeres mangántalanítása, fertőtlenítése. Ipari kutak gépi tisztítása, speciális tisztító fejekkel. A már savtalanított, vastalanított, és mangántalanított vizet a fogyasztóhoz vezetés előtt fertőtleníteni kell speciális fertőtlenítő intén oxidáció szükséges az oldott mangánvegyületek oldhatatlanná alakításához. Pusztán a levegőztetés azonban nem minden esetben elég hatásos. A kutak vizét levegőztetve eltávozik az agresszív CO2, egyidejűleg a víz felveszi a vastalanításhoz szükséges oxigént. Tisztító szivattyúzás: A tisztítószivattyúzás célja a vízadó rétegben a kút palástja körüli térségből az áramlást gátló finom kőzetszemcsék (iszap, homok, agyag)eltávolítása, és így a kút körüli térben természetes szűrő kiképzése, fenntartása. A talaj szemcseösszetételétől, és egyenlőtlenségi fokától függ, hogy a rétegből milyen méretű szemcséket, és milyen mennyiségben kell eltávolítani. Nyilvánvaló, hogy egy homokos kavicsrétegből igyekezni kell a homok túlnyomó részét eltávolítani, míg egy apró szemcsézetű réteg esetében óvakodni kell attól, hogy erélyes szivattyúzással esetleg a réteg összeomlik.
A másik lehetőség pedig, hogy a robbanás okozta rengés a kőzetet megrepeszti és ez a repedés lesz vízadó. Puhább, rugalmasabb kőzetekben (pl. : agyag, iszapos agyag, stb. ), a robbantás kívánatos hatása elmaradhat és a robbantás esetleg kőzettömörödést, tehát vízhozam csökkenést is okozhat. A sósavazással történő vízhozam növelés mészkőbe, dolomitba mélyült kút esetén alkalmazható. Itt a repedések tágítására 8-14%-os sósavoldatot használnak, amelybe még egyéb adalékok is kerülnek. Túl tömény oldatot nem szabad használni, mert a kút felül már beépített fémes részeit (pl. iránycső) és a fúróeszközöket megtámadja és tönkreteszi. Az összekevert, hígított sósavat a fúrórudazaton keresztül nyomják le rendszerint alulról felfelé a kútba a kívánt mélységben. A sósavat csak szabadon álló lyukfal (még szűrőzetlen réteg) esetén lehet vízhozam növelés céljára beadagolni. A savazó folyamat akkor tekinthető befejezettnek, amikor a beadagolt sósavoldat töménysége a kútban 1%-ra csökkent. A savazás legbiztosabban és leghatásosabban durva mészkövekben használható fel a vízhozamok növelésére, valamint egyéb esetekben kúttisztítás is végezhető vele a csövezett kút szűrőjére belülről lerakódott anyagok eltávolítására.