Számtalan olyan táncpróbára tudunk visszaemlékezni, amely nehezen indult. Rossz volt az idő, fáradtak voltunk, vagy épp késő este volt, esetleg egy fesztiváli éjszakán került rá sor. Ám egyetlen próbát sem tudnék felidézni, mely ilyen hangulatban ért is volna véget. Ehhez a gyors hangulatváltozáshoz bizony Miklós kellett. Mindig tudta, hogy milyen történettel, viccel, tánccal, zenével kell a csoportot jókedvre deríteni! Nem csak a táncosok tánctudására figyelt, hanem - mindezek mellett és felett - törődött a keze alá kerülő összes táncos palánta lelkével, érzéseivel, hangulatával! A kitartásnak és ambíciónak célt adott természetesen az Országos Gyermektánc Fesztivál. Solymári Hunyadi Mátyás Általános Iskola. Az az országos rendezvény, melyet Miklós immáron közel húsz éve álmodott meg Friedrich Ignácné, Manci nénivel, Dinda Ica nénivel, és Behovics Antalné Judit nénivel, az akkori iskola-igazgatónővel karöltve. A fesztivál amellett, hogy országszerte biztosítja a német nemzetiségi tánccsoportoknak a bemutatkozás lehetőségét, magas színvonalával a táncoktatókat alapos munkára készteti.
015 Kis-Forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola 2074 Perbál, Hősök tere 2. 016 Német Nemzetiségi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2097 Pilisborosjenő, Fő út 30. 017 Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola 2095 Pilisszántó, Petőfi Sándor utca 37. 018 Templom Téri Német Nemzetiségi Nyelvet Oktató Általános Iskola 2085 Pilisvörösvár, Templom tér 19. 019 Német Nemzetiségi Általános Iskola 2085 Pilisvörösvár, Vásártér 1. Vásártér 1. 020 Dózsa György Általános Iskola 2080 Pilisjászfalu, Bécsi út 33. 021 2086 Tinnye, Petőfi Sándor 2. 022 Hauck János Német Nemzetiségi Általános Iskola 2081 Piliscsaba, Templom tér 7. 023 Általános iskola Pilisszentiván 2084 Pilisszentiván, Szabadság út 87. Solymári általános isola di. 024 Kossuth Lajos Általános Iskola 2086 Tinnye, Szabadság tér 3. Megszűnt
Manninger Miklós, vagy Miklós bácsi, ahogy őt gyerekek, szüleik és sok solymári is szólította 1978-ban érkezett iskolánkba, s kezdte meg táncpedagógusi munkáját. Tanította a felnövekvő generációkat a tánc szeretetére, hiszen Solymáron ő maga volt a tánc. Egész lénye a tanítás, az alkotás, a táncra buzdítás, példája valamennyiünk számára. A tánc iránti szeretete és lelkesedése ragadós volt. Miklós számtalan koreográfiát készített a solymári gyerekek számára, melyeket felnövekedve minden generáció megtanult, megtanul ma is. Ugyanakkor a rá jellemző nyughatatlansággal készített folyamatosan újabb és újabb koreográfiákat, melyek mindegyike a solymári táncosok kedvére való volt. Solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános Iskola | Solymár Online. Nagy örömmel adják elő a 4. -5. és 7. -esek a mai műsorban Miklós 1999-ben készült Tavaszváró című alkotását. Kitartását és valóban soha, egy pillanatra sem nyugvó tenni akarását két évvel ezelőtt tapasztaltuk meg, amikor még szakadt achilles ínával sem tudtuk a széken ülve tartani. Mindenáron, és minden pillanatban táncolni akart, tanítani, mutatni az ő mércéjének megfelelő kéztartást, táncmozdulatot.
Számunkra is megfoghatatlan, hogy az idei táncfesztivál elébe Miklós nélkül, de nem az ő lelkesedése, szellemisége hiányában készülünk! Szemünk előtt látjuk csendes mosolyát és halljuk dicséretét, melyekkel a szereplések után bátorított bennünket. Számunkra minden táncban jelen marad és örömmel énekeljük "Kann i glei ned allwei bei dir sein, hab i doch mein Freud an dir.... "
"Mit kíván a magyar nemzet. / Legyen béke, szabadság és egyetértés. " A márciusi ifjak által megfogalmazott Tizenkét pont az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseinek összefoglalása volt. A Tizenkét pont születése A párizsi forradalom hírére 1848. március 3-án Kossuth Lajos felirati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé, amelyben az érdekegyesítést és a belső reformokat jelölte meg célként, a birodalom népeinek pedig alkotmányt követelt, amelynek később fontos szerepe lett a bécsi forradalom kitörésében. Az alsótábla a javaslatot azonnal elfogadta, és feliratban javasolta a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a független, nemzeti kormány felállítását. Másnap a reformer politikusokat tömörítő Ellenzéki Kör is megvitatta a felirati javaslatot, melyből hiányolták a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más intézmények tételes megemlítését. Ezért március 12-ére – Irinyi József megfogalmazásában – elkészült a Tizenkét pont első változata, amelynek tartalma jóval túlment az eredeti felirati javaslaton.
Március 4-én az Ellenzéki Kör is megvitatta a felirati javaslatot. A felirati javaslat alkotmányosságra és nemzeti kormányra vonatkozó részeivel egyetértettek, de hiányolták belőle a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más intézmények tételes megnevezését. Március 9 -én, miután Irányi Dániel visszatért Pozsonyból, ahol Kossuthtal tárgyalt az ellenzéki mozgalom helyzetéről, a Kör ülésén elhatározták, hogy egy országos petíciós mozgalommal próbálják meg gyorsítani az országgyűlés munkáját. Ennek hatására fogalmazta meg Irinyi József március 12 -ére [Mj. 1] a Tizenkét pont első változatát, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton. Ez az első változat nem csak a később híressé vált 12 pontot tartalmazta, hanem egy bevezetőt is, amely megindokolta a kiáltvány születését. Ebben arra hivatkoztak, hogy egész Európa mozgásba jött, és Magyarország sem ragaszkodhat régi, elavult viszonyaihoz. Kijelentik, hogy a nemzet immár egyes eredményekkel nem elégszik már meg, az alkotmány átfogó reformját igényli.