A kazakok egyik mondája szerint egy pusztába menekült asszony egy "uhutól" ikreket fogan, akiknek leszármazottai nemzetségük nagyrabecsült ősei lesznek. Az egyiptomi Íziszt is a "bá-madár" – lélekmadár – árnyékolja be, hogy megszülessen Ozirisz. Miről szól az Emese álma monda? Levedi törzsterületén – a Fekete-tenger északnyugati részén, a Meotisz vidékén – az onogur magyarokra, illetve a szavárd hunokra súlyos megpróbáltatások nehezedtek. A magyarok ősei azonban nem adták föl reményüket, hanem bíztak a Magyarok Istenében, akiről tudták, hogy majd egyszer újra összekovácsolja népüket és egy nagy uralkodó vezetésével visszafoglalhatják Atilla ősi birodalmát, a Kárpát-medencét. Ügek nagyfejedelem uralkodása idején a kazár birodalom hanyatlásnak indult; a főtáltos azonban megjósolta, hogy a tudás népére rövidesen dicső kor hajnalodik. A jóslatot követő éjszakán a Mágóg király nemzetségéből származó Ügek (Ügyek) feleségének, Önedbelia vezér lányának – Emesének – álmában megjelent Isten szent madara, a turulmadár.
Emese álma – az álom lehetséges értelmezései Több teória is él egymás mellett párhuzamosan arról, mit is jelenthetett tulajdonképpen a turul üzenete Emese számára. Mindkettő esetében kulcsszereplőnk a turul, ez a jellegzetesen magyar, mondabeli csodamadár (az Árpád-házi fejedelemség címermadara). Az egyik, a samanisztikus megközelítés szerint maga az álombeli turulmadár ejtette Emesét teherbe. Ezt azonban többen cáfolják, többek között azzal érvelve, hogy a magyar ősi vallás ennél azért magasabb szinten állt. A másik értelmezés a madár hírhozó, védőszellem szerepét emeli ki. E szerint a madár eleve csak már várandós asszonyok álmaiban jelenik meg, ezzel jósolva meg az újszülött érkezését. Ez a jövevény pedig fiú lesz, aki el fogja vezetni népét egy új földre, ahol leszármazottai dicső királyok lesznek. Így adta hírül Emesének és családjának, fiuk születését, akit Álmosnak neveztek el. A fiú nevével kapcsolatban is kétféle elképzelés van. Az egyik szövegváltozat (Anonymus) szerint az egyik lehetséges ok az, hogy "álmos" szó latinul "szent"-et jelent.
Támadásuk pusztulást jelentett mindenki számára. Besenyők nem kértek s nem adtak kegyelmet. Egy szép meleg, nyári napon szokatlanul kis létszámú törzs vonult lassan a síkságon, keletről nyugatnak. Csaba vezér leszármazottjának, Ügyeknek a törzse volt a vándorló csoport. Elöl a fiatal törzsfő maga vezette a harcosok csapatát táncos, fekete ménjén. Mögöttük, az első sátor-szekéren, fiatal asszonya, Emese. A szekérsort nem követték nyájak, mint máskor. Ügyek és Emese útban voltak a táltos szállásához, hogy áldást kérjenek házasságukra. Délről gyorsan közeledő porfelhő tűnt föl hirtelen. Jókora besenyő portya támadt reájok. Nem volt fejveszett kapkodás. Erős karok emelték be a szekerekbe a kisgyermekeket. A szekéroszlop megállt. Asszonyok, gyermekek íjak után nyúltak. A lovasok félkörben helyezkedtek el a szekerek és a támadók között. Nyilaik leszedték a nyargaló lovak hátáról a támadók első sorát. Gondosan célzott nyilaik süvítettek elő a szekérponyvák alól is. De a támadás jött tovább. Ügyek és emberei kardot vontak, csákányt markoltak.
A Regéci vár egy több mint 600 méter magas sziklaszirtre épült – nagy valószínűséggel a 13. században. A Rákóczi-várként is ismert erődítmény a 17. században élte a fénykorát, a család itt alakította ki birtokközpontját, sőt, II. Rákóczi Ferenc is itt töltötte a gyermekkorát. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után azonban a császáriak elkobozták a várat, majd porig rombolták. A vár felújítását pár éve kezdték el, és az jelenleg is tart. Már a vár aljából is pazar a kilátás (főleg a nemrég kialakított fogadóépület teraszáról), de ha megvásároljuk a 800 forintos belépőt (felnőtteknek), akkor az újjáépített öregtoronyból és rondellájából még szebb panorámát kapunk. Főleg így ősszel. Regéci vár parkoló kártya. Ha a Regéci várat megnéztük, érdemes még "lemenni" a faluba is, ahol – egy szintén újonnan épült – központ várja a látogatókat. Van itt egy állandó kiállítás II. Rákóczi Ferenc gyermekkoráról, de a tárlat I. Rákóczi György fejedelem korától egészen a Rákóczi-szabadságharc végéig bemutatja a korszak történetét.
A várrom ingyenesen látogatható bármikor, a romokat bejárva ellátni a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és a Cserhát csúcsaiig is. Mégis, a legszebb körpanoráma pár percnyi sétára, a Boszorkánykőről nyílik. Regéci vár Egy másik magaslatot is ajánlunk a tériszonytól nem félőknek és a várak szerelmeseinek: a regéci várat, ahol II. Rákóczi Ferenc töltötte gyermekéveit. Regéci vár parkoló bérlet. A vár jól védhető helyen, egy vulkáni kúpon áll 693 méter magasan, Regéc és Mogyoróska között nagyjából félúton. Bár a vártól nem messze parkoló is található, bátran vágj neki gyalog az említett két falu bármelyikéből, hiszen az út mindkettőtől csupán fél óra sétát vesz igénybe (azonban, ha szeretnéd megnézni miként telt II. Rákóczi Ferenc gyermekkora a regéci várban, ajánljuk, hogy ne hagyd ki a regéci látogatóközpontot). A vár télen csak hétvégén látogatható, ekkor viszont benézhetsz az Öregtoronyba és vezetéssel felfedezheted a nyáron felújított palotaszárnyat és interaktív kiállítását is. Apci tengerszem A Széleskő-bányatavat sokan csak apci Tengerszemként ismerjük káprázatos, tiszta smaragdzöld vize és a körülötte emelkedő sziklafal miatt.
A Baglyas-hegy több útvonalon is megközelíthető, Bakonykútiból kb. 4 km-es sétával érhető el a hegycsúcs. A bejegyzés a Magyar Turisztikai Ügynökség jóvoltából jelenhetett meg. A magyar tenger télen se fogy ki a programlehetőségekből A legjobb hazai szállodák – Thermal Hotel Balance Lenti Magyarország legkékebb és legmélyebb tava
Újévi fogadalom, vagy csak szívesen kipattannál a fotelből a bejgli- és szaloncukor-cunami után, valami érdekeset keresve? Ezek a rövid, téli túrák garantáltan felráznak a januári bágyadtságból. Csodaszép hazai helyeket mutatunk. Kányavári-sziget A Kis-Balaton rejtett kincse, a szabadon látogatható, vadregényes Kányavári-sziget. Télen is különleges, szó szerint a nyugalom szigete, ami egy íves, fahídról közelíthető meg. Innen indul a Búbos Vöcsök tanösvény, de a közelben két kilátóból is rácsodálkozhatsz a környező vízfelületre és a változatos élővilágára. Ez egy könnyedebb séta (a tanösvény hossza 1, 5 km), de tökéletes, ha csak egy kis békére és friss levegőre vágysz. Boszorkánykő és Salgó vára Salgótarjántól nem messze, a Medve-fennsík egyik sziklaszirtjén emelkedik felénk a Salgó vára. A 625 méter magas csúcs viszonylag könnyen meghódítható, kényelmes tempóval kb. Utazómajom | Ezekkel a téli túrákkal sétáld le a bejglit! Te melyik belföldi túrát ajánlod januárban?. 2-3 órát érdemes rászánni a közel 4 km hosszú túrára. Autóval az egykori Dornay-fogadó előtti parkolót keresd, de tömegközlekedéssel is egyszerűen megközelíthető Salgótarjánról.
A 624 méteres, vulkanikus sziklaszirten már 1285-ben vár állt. Építtetője nagy valószínűséggel az 1278 óta aktív Aba Amadé volt, és az ő birtoka 1307-ben. Rákóczi-várként ismert, mert az ő idejükben élte fénykorát. A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várakhoz tartozott. A rozgonyi csata után királyi vár, majd a Drugethek a birtokosai a faluval együtt. Zsigmond király ezt a várat is elzálogosította Brankovics György szerb despotának. A XVII. századtól a Rákócziak tulajdonában volt, akik itt rendezték be birtokközpontjukat, itt őrizték levéltárukat. Sokat tartózkodott itt I. Szükség volt rá, megépült! – Bővítettük a Várparkolót - Füzér Vára | REG-ÉLŐ vár. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet ötéves koráig. A források szerint rendszeresen lakták A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul, elpusztították, falait lerombolták, használhatatlanná tették, azóta rom. Itt találkozik az Országos Kéktúra és a Zempléni-hegység jellegzetes túraútvonala, a piros jelzésű Rákóczi-turistaút, mely Sárospatakról indul, és a Füzéri várnál végződik.