Februárban minden szombaton természetfilm matinéval várja az érdeklődőket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A filmvetítés egy órás időtartamában Koltay Erika által írt és rendezett Magyarország védett növényei 1-4. sorozatát lehet megtekinteni összesen négy alkalommal. A 10 órakor kezdődő vetítésen hazánk különböző tájaira kalauzolják el a nézőket. Ezen a napon a kiállítás és a kilátópont is 14 óráig látogatható a Sas-hegyi Látogatóközpontban (1112 Budapest, Tájék u. 26. ). Előzetes bejelentkezés szükséges! Koltay Erika több mint tíz éven keresztül vette filmre Magyarország védett növényei sorozatát, mely több mint 150 növényfajt ismertet. Budapesti Füvészkert, az első botanikus kert Magyarországon ». A botanikai ismeretek mellett néprajzi, kultúrtörténeti érdekességeket is megtudhatnak a nézők. "A filmek az ismeretterjesztést szolgálják, de emellett felhasználják azokat az iskolai és az egyetemi oktatásban is. Az elkészítésben nagy segítséget kaptunk a nemzeti parkoktól, a természetvédelmi őrszolgálat munkatársaitól, akik közreműködése nélkül ezt a munkát nem tudtuk volna elvégezni. "
Sebők György. - [Budapest]: Koltay, 1997. Magyar kikerics, fekete kökörcsin, leánykökörcsin, kövér daravirág, tavaszi hérics, törpe mandula, csillagos nárcisz, homoki nőszirom, apró nőszirom, pusztai meténg, agár kosbor, sömörös kosbor, cifra kankalin, lisztes kankalin, bánáti bazsarózsa. Magyarország védett növényei 2. rész Írta ésrendezte Koltay Erika; operatőr Barati Gábor; zenei szerk. - [Budapest]: Koltay, 1997. Téltemető, egyhajúvirág, sziklai ternye, henye boroszlán, selymes boglárka, fehéres csüdfű, királyné gyertyája, tarka kosbor, békakonty, vitéz kosbor, papucskosbor, mocsári kosbor, borzas macskamenta, szélelevelű harangvirág, tornai vértő. Magyarország védett növényei 3. Magyarorszag vedett - Kerti növények - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. rész Tarka sáfrány, kakasmandikó, tőzike, nőszirom, zergeboglár, poloskaszagú kosbor, vitézvirág, bagolyfű, sárga len, István király-szegfű, mocsári kardvirág, erdei ciklámen, fecsketárnics. Magyarország védett növényei 4. rész Fehér sáfrány, hegyi csillagvirág, kockásliliom, kökörcsin, szibériai nőszirom, fehér madársisak, borzas szulák, rozsdás gyűszűvirág.
A Liliomos névre hallgató ősmocsár értékes faja a kisfészkű aszat. A terület szikes pusztáinak kiemelkedő értéket ad az azokon élő, 5-10 millió tő nagyságúra becsült őszi csillagvirág állomány. Az emlősök közül a vidra szigorúan védett. A kis kócsag, a fekete gólya, az üstökös gém és a réti fülesbagoly kiemelt természetvédelmi érték. Békésszentandrástól délre található Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom. Cserebökényi-puszta A területen megtalálhatóak mocsarak, elhagyott folyómedrek, löszhátak és kurgánok. Állattani értéke a rengeteg madárfaj (kék vércse, haris, szalakóta, pusztai ölyv, rétisas). Kis-Sárrét A területet valamikor a Sebes-Körös fattyúágai és igen sok jelentős vízhozamú ér (Fényes-ér, Korhány- és Köles-ér) hálózta be. Megnyítja kapuit Göd arborétuma, a Huzella-kert » Közel és távol utazás. A múlt század végi folyószabályozási munkálatok ezt a térséget sem kerülték el. A lecsapolások nyomán létrejött jobb minőségű földeket feltörték, felszántották. Szikespuszta fedi a terület nagy részét. Padkás formákat, vakszikes foltokat alig találunk, viszont szép állományai maradtak fenn a löszös jellegű növényzetnek.
A Balaton-felvidék és a Bakony találkozásánál fekszik Veszprém, de a Séd völgyében néhány a Mezőföldre jellemző növényfaj is megtalálható. Ha Veszprém környékén kirándulunk, viszonylag kis területen nagy változatosságot tapasztalhatunk. Április elején néhány korai növény már virágzik, de a hidegben fejlődésük megáll, várják a jó időt. A melegebb idő beköszöntével "robban" a természet, sok faj kezd egyszerre virágozni. – Nemesvámos fölött, a Szár-hegyen vagyunk, itt a legjellegzetesebb élőhely az árvalányhajas dolomitgyep. Lejjebb, vastagabb talajon lejtősztyepprét található, mögöttünk molyhos tölgyes bokorerdők, kicsit lejjebb zárt molyhos tölgyesek találhatók. A felsorolt élőhelyeken már most is sok virágzó növényt lehet látni. Ha csak a védett növényeket soroljuk, akkor a száraz gyepekben virágzik a tavaszi hérics, mely faj térségünkben gyakoribb, de az Alföldön már igazi ritkaságnak számít. A fekete kökörcsin a Dunántúli-középhegységben gyakoribb faj, de azon kívül sokkal ritkábbnak számít.
Ez egyes növényfajokat nagyon megvisel, akár annyira, hogy el is tűnnek élőhelyeikről. Például a Bakonyban nincs már Boldogasszony papucsa, ami amúgy is egy ritka növényfaj volt, de korábban több élőhelyét is ismerték, most már egyetlen előfordulását sem ismerjük. Úgy tűnik, hogy ez a faj is a klímaváltozás vesztese. Azokban az országokban, ahol magashegységek vannak, ott a növények kicsit feljebb még találhatnak új életteret maguknak, de itt, a mi középhegységeinkben nincs feljebb – tette hozzá. A szakember elmondta, hogy Magyarország legveszélyeztetettebb növényei jellemzően két élőhelyről: az extenzív szántókról és a láprétekről kerülnek ki. Az extenzív szántók gyomnövényei nem bírják a műtrágyázást, a gyomirtó- és növényvédőszer-használatot, ami mindent elnyomó kultúrnövénytáblákat hoz létre. A lápok és mocsarak nagy részét a 19. és 20. században történt folyószabályozások és a termőföldek létrehozása érdekében történő lecsapolások szüntették meg. Hazánkban jelenleg is gyakorlat a vizek mindenáron történő levezetése, gondoljunk csak az Alföld csatornákkal szabdalt tájára, ahol a szántók vízmentesítése rendszeres kora tavaszi "program", hogy aztán sokszor már májusban az aszálykárokról szóljanak a hírek
A megváltozott mezőgazdaság, tájhasználat mellett tovább rontanak a helyzeten az időjárás szélsőségei, a több évtizede tapasztalható és egyre gyakoribbá váló meleg és aszályos nyarak, az enyhe száraz telek, a száraz és fagyokkal terhelt tavaszok. Ez egyes növényfajokat nagyon megvisel, akár annyira, hogy el is tűnnek élőhelyeikről. Például a Bakonyban nincs már Boldogasszony papucsa, ami amúgy is egy ritka növényfaj volt, de korábban több élőhelyét is ismerték, most már egyetlen előfordulását sem ismerjük. Úgy tűnik, hogy ez a faj is a klímaváltozás vesztese. Azokban az országokban, ahol magashegységek vannak, ott a növények kicsit feljebb még találhatnak új életteret maguknak, de itt, a mi középhegységeinkben nincs feljebb – tette hozzá. A szakember elmondta, hogy Magyarország legveszélyeztetettebb növényei jellemzően két élőhelyről: az extenzív szántókról és a láprétekről kerülnek ki. Az extenzív szántók gyomnövényei nem bírják a műtrágyázást, a gyomirtó- és növényvédőszer-használatot, ami mindent elnyomó kultúrnövénytáblákat hoz létre.
ha valahogy a germán auxiliáriusokat bírják rá, hogy segítsenek. – A rablás először Arminiusnak tűnik fel, és egy véletlenül hátra hagyott amulettből esik le neki, kik voltak a tettesek. A sas elvesztése egyébként tematikailag szerintem beleférhet, a rómaiak mindig is hittek az ómenekben és egy ilyen rossz ómen előrevetíti nekik a vereséget. Ahogy a dühös Varus mondja is, Mars megbünteti őket. A sas visszaszerzését Arminius vállalja a germán zsoldosok kíséretében. Netflix történelmi sorozatok full. Nagyjából ennyit akartam elmondani az első részről. Őszintén szólva én azért elfogult vagyok az ókori germánok iránt, amikor először néztem meg, annál a jelenetnél, mikor visszahozták a sast a faluba, együtt döngettem a mellemet a 'barbárokkal' a tévé előtt. Összességében nem tökéletes, de amint mondtam a szándék meg van és látszik, hogy azért fejlődnek ezek a történelmi sorozatok. Olyan hatalmas blődségek egyelőre nem voltak benne, mint a Vikingekben és olyan marketinggel sem találkoztam ami azt állítaná, hogy ez lenne a legkorhűbb sorozat a világon.
Haithabuból (Hedeby) kerültek elő bárányt ábrázoló nemezmaszkok, a svéd Torslundából ismert sisakdíszen pedig (egyes értelmezések szerint) ragadozó állat maszkját viselő harcos látható. Esélyesen ezek inkább rituálék során kerülhettek elő. Az egy jogos felvetés, hogy egy efféle maszk a látást erősen korlátozza és csatában nem a legpraktikusabb dolog. A másik az a harcoló egységek között látható lángoszlopok, amik szerintem csak a drámai effekt miatt lettek beletéve, értelme nagyon nincs. A Netflix története - Cinemazing. Egyrészt a csata a források szerint esős, viharos napok során zajlott, másrészt akárki is gyújtotta a tüzet, szerintem egyik félnek se lett volna jó, ha véletlenül magukra gyújtják az erdőt. – A fentiektől eltekintve, nagy pozitívum, hogy a legtöbb ruha és felszerelés amit látunk rendben van, a germánok köpenyt, vászon tunikákat, nadrágokat, normális vastagságú öveket hordanak, hatszögletű pajzsaik és egyélű kardjaik vannak, bár lándzsából kissé keveset látunk. Továbbá pl. a római legionáriusok sisakjai és rákpáncél szerű 'lorica segmentata'-ja is autentikus.
A szívek királynője – és a királyi család többi tagja – ugyanis a valóságban nem ilyen volt. Poldark A BBC által fémjelzett A Poldark-család főszereplője egy 18. században élő, lázadó szellemű férfi, Ross Poldark, akit Aidan Turner alakít. A sztori alapjául szolgáló 12 kötetes regényorozatot Winston Graham írta 1945 és 1953 között. A történet, ami az amerikai függetlenségi háború után kezdődik, nem a valóságon alapul. Netflix: A Barbárok sorozat a történelmi hűség fényében - Cinemazing. Ross hazatérve azzal szembesül, hogy édesapja elhunyt, szerelme pedig máshoz készül feleségül venni. Tudorok A négy évadot megélt Tudorok című történelmi sorozat első epizódját 2007-ben sugározták. A sztori középpontjában VIII. Henrik angol király áll, a készítők beavatják a nézőt az uralkodó magánéletébe, így például abba, hogyan boldogul a szerelemmel, a házassággal, miközben fiúörökös híján egyre kétségbeesettebbé válik. A történet nagyjából valósághű, de vannak olyan részek, amiket annak idején átírtak, hogy a nagy egész szórakoztatóbb legyen a nézőknek. Róma Az HBO történelmi sorozata, a Róma 2005-ben debütált.
Vágjunk is bele egy részletesebb kivesézésbe! Még annyit megjegyeznék, hogy Dimicator facebook oldalán (link alul) eléggé neki mentek a sorozatnak, és elég sokan osztották azt a véleményt, hogy ez – leegyszerűsítve – egy sz*r. Ekkor még csak a trailer volt kint. Igaz, pár dologgal egyet is tudok érteni, de hulladékként elkönyvelni mindenképpen erős. Tökéletes korhűséget egy sorozattól sem lehet várni, főleg ilyen időtávlatokban. A Barbárok van amit kevésbé, de szerintem sok mindent csinált jól. Netflix történelmi sorozatok 2020. – A kezdő rész intrójában látunk pár mozzanatot a sorozat fő eseményéből, a Kr. 9-ben zajlott Teutoburgi ütközetből. Kezdő képkockáknak autentikusság szempontjából talán nem a legszerencsésebb, itt azért több túlzást láthatunk. Ezekről majd részletesebben írok ha ahhoz a részhez jutok, de két dolgot mindenképpen megemlítenék. Több germán harcos állati maszkot (páran állatkoponyát…) visel. Ugyan ez egyből fantasztikus elemnek tűnhet, de állati maszkokra ismerünk példát a germán kultúrkörből, igaz pár évszázadról későbbről.
Igaz, a római lovasok kengyelt használnak, ami abban a korban nem volt még ismert, szerintem ez a színészek biztonságának szempontjából elnézhető. A nyelvi viszonyok következetesek, nem úgy mint a Vikingek bugyuta, egy jeleneten belüli ugrabugrálása különböző nyelvek és a borzalmas akcentussal beszélt modern angol között. A rómaiak egész jó latint beszélnek (igaz, nem vagyok járatos a latinban, de ha más nem a helyes 'Roma Victrix! ' kifejezés alapján erre gyanakszom). Amibe bele lehet kötni, hogy a germánok a modern németet beszélik, ami itt a 'jobb híján' megoldás volt, hiszen tudtommal az ősgermán nyelvet nem sikerült hihető biztossággal rekonstruálni. Mike Myers nyolc szerepet játszik a Netflix új sorozatában. – A kezdő jelenet az egyik főszereplő, a cseruszk törzsből származó Thusnelda falujában játszódik. (Thusnelda egyébként létező személy, Arminius germán vezér felesége volt. ) A falu házai a kornak megfelelőek, a vesszőkből összetákolt ajtók kicsit gagyik, ha már egész jó deszkapajzsokat készítettek ekkor, akkor a normális ajtó sem okozhatott nekik nagy fejtörést.