Csipke szélű terítők három színben kaphatók, fehér, krém, és drapp. Ezek a fajták nem kézi horgolással készültek, de csodálatossan szépek és a szoba vagy polc, asztal, nagyon mutatósak. Ezekből a terítőkből egyedi méreteket nem tudunk készíteni. Termékek a kategóriában Oldalak
Terítőhöz használható anyagaink között elegáns és hétköznapi, egyszínű és mintás anyagokat is találhatsz, melyekből bátran válogathatsz. Az anyagok többségét könnyű kezelhetőség és tisztíthatóság jellemzi. Abrosz, Dobby 1. 370 Ft Várható szállítás: 2022. április 13. Raktáron Abroszanyag 1. 660 Ft Damaszt jacquard 3. 700 Ft Várható szállítás: 2022. április 15. Központi raktáron Damaszt lurex 3. 990 Ft Damaszt mintás 4. Csipke terítő webáruház kft. 150 Ft Raktáron
A kékfestők kicsit talán kilógnak a sorból: esetükben gátlóanyagot visznek fel a szövetre festés előtt, többszöri öblítés és szárítás után ezek adják ki a mintát. Válassza az Ön ízléséhez legjobban illő terítőt!
Terítőink egyedi, kézi készítésűek, melyeket neves mesterek készítenek. Széles kínálatunkban elérhetőek az ismertebb technikákkal és motívumokkal készült terítők, így a geometrikus mintákkal díszített kézi szőttesektől a kékfestő abroszokon át egészen a matyó terítőkig terjed a választék. Az apróbb csipketerítőktől az ebédlőasztalra szánt abroszokig különféle méretek közül válogathat, attól függően, mennyire hangsúlyosan szeretné megjeleníteni lakásában a népi motívumokat. Néhány szóban a különböző technikáról A matyó hímzéssel készült terítők szívélyes hangulatot kölcsönöznek otthonának. Csipke terítő webáruház vélemények. Készítésükhöz egyedi öltéstechnikát használnak, az úgynevezett matyó nyolcasöltést. A riseliős terítőkön kalocsai minták jelennek meg, ez a technika a múlt század elején terjedt el. A hímzett terítő alkategóriában is kalocsai mintás terítőket talál. A nálunk megtalálható csipketerítők többsége horgolással készült. A kézi szőttesek, ahogy nevük is mutatja, szövés közben nyerik el végső formájukat és kapják meg kék vagy piros mintáikat.
Kutatási területe a mai magyar irodalom intézményes-szociológiai meghatározottságai. Művei [ szerkesztés] Beszédaktus-elmélet és irodalomelmélet (szerkesztő, Helikon, 1983) Újvári Erzsi: Csikorognak a kövek; szöveggond., utószó Kálmán C. György; Szépirodalmi, Bp., 1986 Az irodalom mint beszédaktus. Fejezet az irodalomelmélet történetéből; Akadémiai, Bp., 1990 (Opus) Sinkó Ervin: Az út. Kiadatlan naplók és írások (szerkesztő, 1990) Profizmus az irodalomtudományban (szerkesztő, Helikon, 1992) Mándy Iván: Budapesti legendák (szerkesztő, 1993) Rendszerelvű irodalomtudomány (szerkesztő, Helikon, 1995) Te rongyos (elm)élet! ; Balassi, Bp., 1998 A korai avantgárd líra, 1916-1919. Válogatás; vál., utószó Kálmán C. György; Unikornis, Bp., 2000 (A magyar költészet kincsestára) Az értelmező közösségek elmélete; szerk. György; Balassi, Bp., 2001 Mű- és valódi élvezetek; Jelenkor, Pécs, 2002 Élharcok és arcélek. Index - Kultúr - Meghalt Kálmán C. György. A korai magyar avantgárd költészet és a kánon; Balassi, Bp., 2008 Szóvátétel. Mélyenszántók, színvonalasak, rangosak; Noran, Bp., 2008 Győrfi Kata–Simon Márton–Kövér András Kövi: 2; bev.
Meghalt Kálmán C. György egyetemi tanár. Az irodalomtörténész 67 éves volt. Kálmán C. György egy nappal ezelőtt még a kórházból közölt fotót magáról a Facebookon. Féltestvére, Galicza János ma reggel a jókívánságokra válaszolva közölte a halálhírt. Kálmán C. György Budapesten született 1954. április 22-én. Elhunyt Kálmán C. György. Magyar–esztétika szakos diplomájával a pályája kezdetén magyarirodalom- és -nyelvtanárként dolgozott, majd könyvtáros lett a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében. Később ugyanitt a modern irodalmi osztály munkatársa, majd az irodalomelméleti osztály tudományos munkatársa, főmunkatársa lett. 1990-től a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékén tanított, egyetemi docens, majd egyetemi tanár. 2000-ben habilitált. 2000–2004 között tanszékvezető egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának titkára volt. Kutatási területe a mai magyar irodalom intézményes-szociológiai meghatározottságai. Testvére, Kálmán László nyelvész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának docense egy héttel ezelőtt hunyt el.
Kollégaként, tanszékvezetőként, az Irodalomtudományi Doktori Iskola alapító tagjaként is mindig öröm volt vele együtt dolgozni; Gyuri kerülte a konfliktusokat és kereste a megoldásokat. 2007-ben úgy döntött, ezután a kutatásnak és az írásnak él, ezért az MTA Irodalomtudományi Intézetében lévő állását tartotta meg, de témavezetőként és opponensként továbbra is részt vett a PTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának munkájában. Elhunyt Kálmán C. György | Magyar Narancs. A Literatura és a BUKSZ folyóiratok szerkesztőjeként, valamint a Sensus-füzetek (Jelenkor kiadó) és az Opus Irodalomelméleti Tanulmányok (MTA) sorozatok társ-sorozatszerkesztőjeként rendszeresen közölte a pécsi kollégák és hallgatók tanulmányait. Doktori dolgozatát Budapesten (ELTE, 1990), a habilitációját Pécsett (PTE, 2000) védte meg, nagydoktori fokozatát pedig Budapesten (MTA, 2021) szerezte meg. Több díjban és elismerésben is részesült – Kanyó Zoltán emlékdíj (1989), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1989), Akadémiai Kiadó nívódíj (1991), Széchenyi professzori ösztöndíj (1997), Soros kritikusi díj (1999), Alföld-díj (2000), Szépírók Társasága Kritikusi Díj (2003) –, ám nem a díjak érdekelték, hanem az irodalom és az irodalomelmélet.
Az MTA-nál később a modern irodalmi osztály munkatársa, majd az irodalomelméleti osztály tudományos munkatársa, végül főmunkatársa lett. Dolgozott szerkesztőként vagy szerkesztőbizottsági tagként a Literatura, a Cafe Babel és a 2000 folyóiratoknál, és a BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) szerkesztőjeként is dolgozott. Docens, egyetemi tanár majd tanszékvezető volt a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékén; volt az MTA Irodalomtudományi Bizottságának titkára. Munkásságát már 1989-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjjal ismerték el, később megkapta a Széchenyi professzor ösztöndíjat, 2003-ban pedig a Szépírók Társaságának díját is. 2004-ben őt választották meg a PTE BTK-n a legjobb tanárnak. Elhunyt Kálmán László nyelvész Amellett, hogy Kálmán László egyetemi hallgatók sokaságát tanította az ELTE-n, a legtöbben tanárkollégájával, Nádasdy Ádámmal közösen vezetett rádióműsoráról ismerhették.