Diszulfid-hidak a polipeptidláncban Azoknak a fehérjéknek van negyedleges szerkezete is, amelyek több polipeptidláncból épülnek fel. Ezekben a polipeptidláncokat egy vagy több diszulfidhíd tartja össze. A fehérje negyedleges szerkezetét a különböző polipeptidláncok egymáshoz viszonyított helyzete, térbeli elrendeződése jelenti.
Ez képezi a fehérje polipeptidláncát. Minden aminosav peptidkötéssel kötődik a szomszédos aminosavhoz. Az aminosavszekvenciában a peptidkötések sorozata miatt polipeptid láncnak nevezzük. A polipeptidlánc aminosavai a 20 esszenciális aminosavban találhatóak. 1. ábra: Lineáris, aminosavszekvencia A protein-kódoló gén kodonszekvenciája meghatározza az aminosavak sorrendjét a polipeptidláncban. A kódoló szekvenciát először mRNS-be írjuk át, majd dekódoljuk az aminosav-szekvencia előállításá előbbi folyamat a transzkripció, amely a magban történik. Az RNS polimeráz a transzkripcióban részt vevő enzim. Ez utóbbi eljárás a citoplazmában előforduló transzláció. Fehérjék - Határozd meg a fehérjék elsődleges és másodlagos szerkezetét! Mi jellemző a fibrilláris és globuláris fehérjék szerkeze.... A riboszómák azok a organellák, amelyek megkönnyítik a transzlációt. Mi a fehérje másodlagos szerkezete A fehérje másodlagos szerkezete az elsődleges szerkezetéből kialakított α-hélix vagy β-lemez. Teljes mértékben függ az aminosavak szerkezeti komponensei közötti hidrogénkötések kialakulásától. Az α-hélix és a β-lap rendszeres, ismétlődő mintákat tartalmaz a gerincben.
Az aminosavak oldalláncai közötti kölcsönhatások felelősek a harmadlagos szerkezet kialakulásáért. A diszulfidhidak alkotják a legstabilabb kölcsönhatásokat, és a ciszteinben lévő szulfhidrilcsoportok oxidációjával képződnek. Ezek egyfajta kovalens kölcsönhatások. Emellett az ionos kötések az aminosavak pozitív és negatív töltésű oldalláncai között sóhidakat képeznek, tovább stabilizálva a tercier szerkezetet. Szerves kémia | Sulinet Tudásbázis. Ezenkívül a hidrogénkötések is segítenek a 3D-szerkezet stabilizálásában. 3. ábra: Fehérjeszerkezet A fehérjék tercier szerkezete vagy globuláris formája fiziológiai körülmények között vízoldható. Ez annak köszönhető, hogy a hidrofil, savas ad-aminosavak kívülről exponálódnak, és a hidrofób aminosavak, például az aromás aminosavak és az aminosavak alkilcsoportokkal való elrejtése a fehérje szerkezet magjában található. A fehérje elsődleges másodlagos harmadlagos szerkezete közötti hasonlóságok Az elsődleges, másodlagos és harmadlagos szerkezet három, a fehérjék szerkezeti elrendezése.
A láncok összetartásában itt is hidrogénkötések vesznek részt, amelyek az egymás mellé kerülő peptidkötések atomjai között alakulnak ki. A β-redő a polipeptid láncban A β-redő a polipeptid láncban - hidrogénkötések a β-redő egy részletében A β-redőben csak megfelelő méretű, nem túl nagy oldalláncú aminosavak (pl. glicin, alanin) fordulhatnak elő, hiszen a láncok távolsága (a kialakuló hidrogénkötések miatt) ezt korlátozza.
Ezeket az információkat nemzetközi elektronikus adatbázisokban tárolják, amelyek az interneten keresztül elérhetők (többek között a GenBank, a PIR). Aminosavak Az aminosavak olyan molekulák, amelyek egy aminocsoportot és egy karbonsavcsoportot tartalmaznak. Az α-aminosavak esetében van egy központi szénatomjuk (α szén), amelyhez mind az aminocsoport, mind a karboxilcsoport kapcsolódik, a hidrogénatom és a megkülönböztető R csoport mellett, amelyet ún. oldallánc. Az a-szén ezen konfigurációja miatt a képződött aminosavak, az úgynevezett α-aminosavak, királisak. Két olyan forma keletkezik, amelyek egymás tükörképei, és amelyeket L és D enantiomereknek neveznek. Az élőlényekben található összes fehérje 20 L konfigurációjú a-aminosavból áll, amelyek 20 aminosavának oldalláncai különbözőek, és kémiai csoportjaik nagyon sokfélék. Alapvetően az α-aminosavak az oldallánc típusától függően (önkényesen) csoportosíthatók a következő módon. Alifás aminosavak Ebben a csoportban egyes szerzők szerint glicin (Gli), alanin (Ala), Valine (Val), leucin (Leu) és izoleucin (Ile) található.
A fehérje harmadlagos szerkezete gömb alakú, és diszulfid- és sóhidak kialakulása következtében alakul ki. Fontos szerepet játszik az anyagcserében. A fehérje elsődleges másodlagos és harmadlagos szerkezete közötti különbség a szerkezet, a kötések és a sejtben betöltött szerep. Referencia: 1. "Fehérje szerkezet". Részecske tudományok, drogfejlesztési szolgáltatások,
Thúry György Múzeum Nagykanizsa jan. 10 Dél-Magyaroszág, Múzeum, Nagykanizsa A Thúry György Múzeum weboldala: A Thúry György Múzeum címe: 8800 Nagykanizsa, Fő út 5. A Múzeum elérhetősége: Levélcím: 8800 Nagykanizsa Zrínyi Miklós utca 62. Telefon: (+36 93) 317 233 A Thúry György Múzeum nyitva tartása Szerda-vasárnap: 10-17 óra között Hétfő-Kedd: Zárva Csoportok előzetes bejelentkezés alapján nyitva tartási időn kívül is látogathatják a kiállítást. Bejelentkezés: 06/93 317-233 A Thúry György Múzeum története A múzeum ősét az 1900-as évek elejétől a piarista gimnázium "régiségtára" alkotta. 1913-ban Halis István városi tanácsost nevezték ki könyvtárosnak és múzeumőrnek, aki 1919-ig hivatali szobájában gyűjtötte a könyveket és a régiségeket. Ezután a Városházán adtak át két szobát erre a célra. A Tanácsköztársaság alatt ugyan határozatot hoztak a múzeum létesítésére — még a bélyegzője is elkészült —, de néhány évig a tevékenységéről nincs tudomásunk. 1923-ban az új gimnáziumban (Sugár u. 13. )
Nagykanizsa legrégebbi háza, a barokk stílusú, Thúry György Múzeumot 1705-12 között építették. Batthyányi-család tulajdonában volt, a helybéliek hercegi várként beszéltek róla. Rendeltetése idővel változott, jelenleg a múzeumon kívül, Nagykanizsa főutcájára nyíló részén üzletek helyezkednek el. A múzeum udvarán szögletes kőmedencével rendelkező eredeti Török kút, a tradíció szerint török időszakából származik. Grünhut Fülöp testvére, Grünhut Alfréd, jelentős numizmatikai és metszetgyűjteménye ma is megtalálható a Thúry György Múzeumban.
Korszakot meghatározó leletek, nemzetközi kapcsolatok, képzőművészeti kiállítások és új könyvkiadványok jellemezték a múzeum 2021-es évét. Korszakot meghatározó leletek, nemzetközi kapcsolatok, képzőművészeti kiállítások és új könyvkiadványok jellemezték a Thúry György Múzeum 2021-es évét. Száraz Csilla, az intézmény igazgatója elmondta, a koronavírus-járvány ellenére szakmai téren és a látogatóik tekintetében egyaránt sikeres időszakot tudhatnak maguk mögött. Tavaly a kanizsai intézet az Év Múzeuma 2021 címért versengve bejutott az első hat jelölt közé, év végén pedig belépett a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségébe – idézte fel Száraz Csilla. Az új leletek vonatkozásában is kiemelkedő volt az elmúlt esztendő, hiszen az ipari park területén négy régészeti lelőhelyen, több mint hatezer négyzetméteren folytattak megelőző régészeti feltárást. – Különleges és korszakot meghatározó leletek kerültek elő, így az újkőkorból származó kis oltárkák és egyéb leletek, amelyekről év közben be is számoltunk.
Továbbá Nagykanizsa polgári korszakából származó, az itt élt nagypolgárok leszármazottai által adományozott gazdag tárgyegyüttesek, értékes bútorok, berendezési tárgyak, viseleti darabok is a kanizsai múzeum fontosságát hangsúlyozzák. A képzőművészeti gyűjtemény számos hazai alkotó művét jegyzi: Benczúr Gyula, Székely Bertalan, Egry József, Gulácsy Lajos, Barcsay Jenő stb. Több Nagykanizsáról elszármazott művész ajándékozta a gyűjteménynek alkotásait: Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet életművét bemutató festmények, Z. Soós István alkotásai, Ősze András kisplasztikái, grafikái. Ősze András múzeumra hagyott dél-amerikai gyűjteménye országosan is egyedülálló. A kanizsai várat ábrázoló pótolhatatlan 17. századi metszetgyűjtemény is a képzőművészeti gyűjteménybe tartozik Lakner László: Saigon, 1965 (vászon, olaj; 120x250 cm), a Thúry György Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből A régészeti gyűjtemény őrzi az egykori kanizsai vár megmaradt emlékeit és azokat a méltán európai hírű leleteket, melyek az M7-M70 autópályák megelőző feltárásai révén gyarapították ezt a gyűjteményt.
2021. június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján adják át Az év múzeuma díjat. Az évente meghirdetett díjat idén is két kategóriában adja ki a Pulszky Társaság. Az 1996-ban alapított elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amelyet az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A "nagy múzeumok" sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhetnek, a "kis múzeumok" versenyében a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepelnek. A Ludwig Múzeumban rendezendő díjátadó különösen izgalmasnak ígérkezik azért is, hisz az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket. Most ismerjük meg közelebbről a "kis múzeumok" kategóriából a Thúry György Múzeumot! A nagykanizsai Thúry György Múzeum Zala megye kiemelkedően gazdag gyűjteménnyel rendelkező területi múzeuma; műtárgyainak száma 2020 év végén elérte a 300 000 darabot.
Mindemellett létrehozott egy online elérhető múzeumpedagógiai gyűjteményt, melyben középiskolások és általános iskolás korosztálynak szóló múzeumi óraterveket helyezett el. Összesen 10 óraterv készült, 3 fő témakörben – helytörténet, néprajz és régészet. Múzeumi óra 2021-et Nagykanizsa városa Thúry György Emlékévnek nyilvánította a névadó, Thúry György halálának 450. évfordulójára emlékezve. Ebből az alkalomból fontos szerepet kapnak a Thúry György személyéhez és Kanizsa várához kapcsolódó posztok, ismeretek. Az emlékévhez kapcsolódóan rajzpályázatot és iskolásoknak szóló vetélkedőt hirdettek, illetve egy totót is összeállítottak felnőtteknek. Közösségi Múzeum 2019-ben vehette át az intézmény a Közösségi Múzeum elismerő oklevelet, melynek elnyeréséhez a helyi egyesületekkel, civil szervezetekkel való együttműködés, közös munka adott alapot. A közösségi múzeum egyik alapelve, hogy a múzeummal kapcsolatban álló közösségek, ne kizárólag egyoldalúan látogassák a múzeum rendezvényeit, hanem a civil közösségekkel az intézmény is olyan partneri viszonyt ápoljon, hogy azok is alakíthassák, beleszólhassanak a múzeum programjába.
Jelentős a történeti gyűjtemény is: különösen gazdag a századforduló emlékeiben. Dr. Kerecsényi Edit nyugdíjba vonulása után 1984-től dr. Horváth László vezette a múzeumot 2006 februárjáig, mikor Száraz Csilla régészt nevezték ki igazgatónak. 2000 júniusában vette birtokba az intézmény a Zrínyi u. 62. szám alatti iroda- és raktárbázist, ahol a kutatókat is fogadják. A Fő úti épületben a kiállítások kapnak helyet, ahol jelenleg az "Emberek, utak, kapcsolatok (Dél-Zala évezredei)" c. állandó kiállítás látható. Az ehhez kapcsolódó játszóház és előadóterem ideiglenes kiállítások rendezésére is lehetőséget nyújt.