Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az Oscar-díjas Kate Winslet csöppsége szombaton látta meg a napvilágot egy dél-angliai kórházban, s a színésznő és a baba is jól vannak – közölte Kate szóvivője kedden. Kate Winslet december 7-én adott életet a picivel több mint négy kilósan világra jött kisfiúnak, aki természetesen édesanyjával együtt remekül vannak, nem beszélve az apukáról, Ned RocknRollról, akinek a kisfiú az első gyermeke. A pár egyébként tavaly decemberben esküdött örök hűséget egymásnak. A brit színésznő 1998 és 2001 között Jim Threapleton rendező, majd 2003 és 2010 között a szintén rendező Sam Mendes felesége volt. Első házasságából a most 13 éves Mia, a másodikból pedig a 9 éves Joe Alfie született. Kate legújabb filmje, A beavatott 2014 tavaszán kerül a mozikba. Oszd meg a cikket ismerőseiddel!
Kate Winslet nem szereti túlságosan a számítógépeket, nincs is neki, de arra is odafigyel, hogy a gyerekei se legyenek a kütyük rabjai. A legidősebb gyereke, a 15 éves Mia kapott már telefont, de az anyja szigorúan szabályozza a használatát. "A lányom nemrég kapott egy iPhone-t, de éjszakánként le kell adnia nekünk, és ki is van kapcsolva. Fontos, hogy a gyerekeknek legyen gyerekkoruk, és ha túl sokat lógnak a közösségi hálókon, meg ezekkel a kütyükkel a kezükben, akkor félek, hogy például nem fogják tudni, hogyan kell felmászni egy fára" - idézte a színésznőt a Femalefirst.
Megszületett a hollywoodi színésznő, Kate Winslet harmadik gyermeke. A kisfiút egyelőre csak a "kis rocknrollnak" becézik. Álomszép kismama volt Kate Winslet Forrás: AFP Korábban már írtunk Kate Winslet terhességéről, aki már várandósan is gyönyörű volt, ám most végre a színésznő december 7-én, szombaton egy kisfiúnak adott életet - a baba, az anyukája és az édesapja, Ned Rocknroll is remekül vannak. A baba - akit a kis Rocknrollnak becéznek - a színésznő harmadik, jelenlegi férjével első közös gyermekük. A 13 éves Mia és a 9 éves Joe Kate előző két házasságából született.
- Milyen volt a Carnage? - Egyáltalán nem tartom nagy filmnek, de szerettem. Alapvetően nem egy Polanski-film. Színházi darabot látunk, amelyben mindenki túljátssza a szerepét, ugyanúgy, mint mondjuk egy Molnár Ferenc-előadásban. Egy szobában játszódik az egész, négy hatalmas színész van benne. John C. Reilly, Jodie Foster, Christoph Waltz és Kate Winslet a Carnage -ban - Mi a sztori? - Az alaptörténet arról szól, hogy két pár gyerekei verekedtek egymással a Central Parkban, és az egyik kiütötte a másiknak a fogát. Az egyik házaspár Jodie Foster és John C. Reilly, a másik pedig Kate Winslet és Christoph Waltz. Fosterék lakásában vannak, ahol megállapodnak abban, hogy békésen rendezik ezt a történetet, és nem fogják egymást a gyerekek miatt beperelni. - Nem hangzik valami fajsúlyos darabnak. - Nem az, egy bohózat. Viszont nagyon jól tükrözi, hogyan viselkednek egymással ezek a New York-i értelmiségiek. Christoph Waltznak például állandóan csörög a mobilja. Ő ügyvéd, és amiatt keresik folyton, mert egy gyógyszertársaságnak az egyik termékéről kiderült, hogy mérgező.
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A súlyosan sérült játékosok asszonyai pedig bosszút esküdtek Charley bácsi ellen, aki állítólag hetekig a háza felé sem mert nézni. A "pékerdei csatáról", még ha nem is focimeccsként emlékezünk vissza, a labdarúgás alapjainak tudatos megteremtésének mindenképpen helyet teremtett. Csupán néhány hónappal utána, 1897 januárjában a nagy Charley bácsi kezdeményezéséből megalakult az első labdarúgó klub, a Budapesti Torna Club (BTC), és még abban az évben, május 9-én lejátszották az első hivatalos magyar labdarúgó-mérkőzést is a Millenárison a BTC két csapata között. Magyar focimeccs ma se. A BTC megalakulása elindított egy hullámot, ugyanis rövid időn belül egymás után alakultak meg az olyan futballcsapatok, mint az Óbudai Torna Egyesület, a III. kerületi Torna és Vívó Club, a Műegyetem, a Magyar Athletikai Club, a Ferencvárosi Torna Club, a Törekvés Sport Egyesület, a Újpesti Torna Egylet és a Postások Sport Egyesülete is, a századfordulóra pedig létrejött a Magyar Labdarúgó-szövetség. Megkezdődött tehát a magyar labdarúgás szerveződése.
Húsz évvel azután, hogy az első Angliából érkezett bőrlabdát itthon megcsodálhatták, 1896. november 1-jén lejátszották az első nyilvános magyar futballmeccset Budapesten. Bár a "pékerdei csata" néven elhíresült összecsapás leginkább csak a sérült testrészek száma miatt ismert, mégis megágyazott a hazai labdarúgás fejlődésének. A labdarúgásról mint sportágról szóló első hazai ismertetést 1879-ben Molnár Lajos erdélyi jogász, újságíró írta Atlétikai gyakorlatok című könyvében, bár akkoriban még a szakértőknél is voltak komolyabb pontatlanságok, az író ugyanis a focilabdát összekeverte a rögbilabdával. Arról, hogy a hamisítatlan bőrlabda hogyan került az ország határain belülre, különböző történetek keringenek. Dénes Tamás, Sándor Mihály és B. Bába Éva A magyar labdarúgás története I. Az első magyar focimeccs, avagy a "pékerdei csata" története. című könyve szerint a játékszert Esterházy Miksa, a Monarchia attaséja vagy Harry Perry, az atléták angol edzője importálta Magyarországra, 1875-ben. Szokolay Kornél hírlapszerkesztő hét évvel később a Képes Sportnaptárban Három angol labdajáték címmel jelentetett meg cikket, majd 1896-ban Bély Mihály testnevelő tanár, az Országos Testnevelési Tanács előadó tanácsosa Angol rugósdi (Futball) címmel megjelentette a sportág hivatalos, első magyar nyelvű szabályfüzetét.
Ma este 9 órakor a Törökország–Olaszország mérkőzéssel elkezdődik a labdarúgó-Európa-bajnokság (Eb), ami sokban különbözik az eddigi Eb-ktől. Eredetileg 2020-ra írták ki, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. Tizenegy tagország tizenegy városában rendezik meg, az első mérkőzést ma este a római Stadio Olimpicóban tartják, a döntőt pedig a londoni Wembley-ben. Budapesten a Puskás Aréna három csoportmeccs és egy nyolcaddöntő helyszíne lesz. Magyar focimeccs ma 2019. Ebben a stadionban mind a 67 215 helyre le lehet ülni, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ azonban azt kérte pénteken, hogy a nézők viseljenek maszkot azokban a stadionokban, ahol legalább a nézőtér fele megtelik. A résztvevő 24 csapatot 6 csoportba osztották. Az A-ban Törökország, Olaszország, Wales és Svájc, a B-ben Dánia, Finnország, Belgium és Oroszország, a C-ben Hollandia, Ukrajna, Ausztria és Észak-Macedónia, a D-ben Anglia, Horvátország, Skócia és Csehország, az E-ben Spanyolország, Svédország, Lengyelország és Szlovákia, az F-ben Magyarország, Portugália, Franciaország és Németország szerepel.
Az ország legkeletibb csücske, a Szamos és a Tisza közötti Szamoshát sok mindenről nevezetes. Ez a vidék adta a magyar irodalomnak Kölcseyt és Móriczot. Országos hírűek az innen származó termékek, a panyolai pálinka, vagy a penyigei lekvár. Híresek műemlékei: a középkori templomok, a túristvándi vízimalom. Vízi- és kerékpártúrák célpontja, és jó pár olyan település van errefelé, ahol a 2018-as választás előtt, hogy, hogy nem, hirtelen megugrott a lakosság száma. Mindazonáltal az ország egyik legszegényebb régiója. A táj megjelenik szépirodalmunkban (pl. Borbély Szilárd: Nincstelenek), kutatták néprajzosok (pl. Magyar focimeccs ma po. Luby Margit: Fogyó legelőkön), született róla szociográfia (pl. Végh Antal: Erdőháton, Nyíren). Egyvalamiről azonban biztosan nem ismert: labdarúgó múltjáról. Az előző év végén megjelent viszont egy könyv, ami változtat ezen is. Nem szépirodalmi, nem szaktudományos munka, de a Szamoshát – vagy ahogy bevezetőjében olvasható, a fehérgyarmati járás – jó öt évtizedét mutatja be rendkívül ötletesen feldolgozva, jól dokumentálva, megírva – a helyi focin keresztül.
Rézbong Kiadó, 2021, 245 oldal, 3490 Ft (Címlapképünk forrása: Fortepan / Péterffy István)