Romlik továbbá a koncentrációs képesség, fokozódik a fáradtság- és gyengeségérzet, előfordulhat fejfájás, fázósság, sápadtság, hajhullás és mellkasi fájdalom is. Fontos megjegyezni, hogy a szervezetből nem csak vérzéssel ürülhet ki a vas, hiszen napi szinten a verejtékkel, vizelettel, széklettel, de hajhullással vagy körömvágáskor is veszítünk vasat. Bár a testünk a 120 napos életciklussal rendelkező vörösvértestek elhalása után azok vastartalmát mindig újrahasznosítja, a szervezetünk képtelen ásványi vasat termelni, így a vasszükséglet biztosításához külső forrásra van szükségünk. Ha nem pótoljuk a vérzéssel vagy egyéb módon naponta elveszített vasat, könnyen vashiány alakulhat ki, aminek következményeképpen, súlyos esetben lecsökken a vörösvértestek száma is, mely negatív hatással van az egészségünkre. A diagnózis felállítása laborvizsgálati eredmények alapján történik, ami a vashiányt, vagy annak súlyosabb formáját, a vashiányos vérszegénységet is kimutatja. Vashiány – Fáradtságtól az abnormális gyors légzésig bármit okozhat - Napidoktor. Annak érdekében, hogy elkerüljük a komolyabb problémákat, érdemes odafigyelni, hogy megfelelő mennyiségű vasat juttassunk a szervezetünkbe, legfőképpen a megnövekedett igényű időszakokban, valamint hogy pótoljuk a vasat szájon át szedhető készítményekkel.
14-18 éves kor között 15 mg vas ajánlott naponta, 19-50 éves kor között pedig 18 mg naponként. 50 éves kor felett 8 mg/nap a javasolt mennyiség, várandósság esetén azonban 28 mg-ot kell szedni naponta. Jó tudni Fontos tudni ugyanakkor, hogy a vasbevitelt túlzásba sem szabad vinni. Ha ez megtörténik, a vas bekerül és felhalmozódik a szív- és a májszövetekben. Ennek eredménye pedig – ha nem kezelik – cukorbetegség, szív- és májprobléma lehet. Forrás: Adrina -
Forrás Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk. : Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003 Külső hivatkozások A magyar parlagi kecske 32/2004. (IV. 19. )
A parlagi kecske egyik típusa a magyar tincses kecskefajta, amely nevét onnan kapta, hogy a Kárpát-medencében háziasított kecske köztakarójának felszőreit nem köti össze fátyol és kötőszál, így a hosszú szőrszálak tincseket képeznek. Ma már csak eldugott helyeken bukkan fel olykor egy-egy példánya. Az őshonos kecske tejtermelése szélsőséges értékek között változik, a laktációs időszakban 300-500 l lehet. Szilárd szervezetű, jó alkalmazkodó képességű. Hazánkban elterjedtebb a nemesített magyar kecske, amely szerény viszonyok között is jelentős mennyiségű tejet termel. Források [ szerkesztés] Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk. : Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003 További információk [ szerkesztés] 4/2007. (I. 18. )
Általában egyszínűek, fehérek, vörösek, feketék, testükön egyenletesen hosszú szőrrel borítottak, a nyakrész viszont rövid szőrű. Magyarországon a kecskét a szegény ember tehenének nevezték, igen kis költséggel tartható és ehhez képest sok hasznot produkáló állat. Teje, húsa, bőre jól hasznosítható. A magyar parlagi kecske a mai intenzív fajtákhoz képest kistermetű, kevésbé termelékeny fajta. Igaz viszont, hogy rendkívül igénytelen és a betegségekkel szemben igen ellenálló. Az 1960-as évektől kezdve a korszerűbb nyugati fajták szinte teljesen kiszorították a hazai parlagi állományt, melynek utolsó maradványait a Hortobágyi Nonprofit Kft. vette tervszerű tenyésztésbe.
A házi kecskék a vadon élő bezoár kecskétől (Capra aegagrus) származnak. Magyarországon már a rézkorban is éltek házi kecskék. Mai ún. parlagi kecskénk a vad őstől meglehetősen eltérő küllemű, az ún. Prisca házi kecskék jellegzetes képviselője. Feltehetően őseink is hoztak magukkal kecskét és az itt élő népek kecskefajaival keresztezve alakult ki a mi őshonos kecskefajtánk: a "magyar parlagi" kecske vagy más néven "magyar tincses", hiszen jellemző a 10 cm-es vagy az azt meghaladó szőrhosszúság, ami az egész testet (tincses), a bordaívtől hátrafelé eső testrészt (gatyás) borítja és eme tulajdonságát az utódaira örökíti. Nem tudatos tenyésztői munka eredményeképpen jött létre. A különösebb tenyészcél nélkül általában kisgazdaságban tartott kecskeállományunk balkáni rokonságra utaló küllemben jelenik meg. Általában egyszínűek, fehérek, vörösek, feketék, testükön egyenletesen hosszú szőrrel borítottak, a nyakrész viszont rövid szőrű. Magyarországon a kecskét a szegény ember tehenének nevezték, igen kis költséggel tartható és ehhez képest sok hasznot produkáló állat.
Talált weboldalak ebben a kategóriában: Kecskefajták > 15 weboldal. Kategória leírása: Kecskefajták, házikecske, parlagi kecske, alpesi, anglo-núbiai kecske... Wikipédia: Házikecske A házikecske (Capra aegagrus hircus) háziállat, a tülkösszarvúak családján belül a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó kérődző párosujjú patás. A vadkecske (Capra aegagrus) háziasított alfaja. Az ókori görögök szent állatnak tartották, mivel tőle "tanulták el" a szőlő metszését. Magyarországon a szegényebb néprétegek tartották, ezért a szegényember tehene néven is illetik, de a jobban tejelő szarvasmarhafajták térhódítása előtt gyakran olyan gazdák is tartották, akiknek rideg marhája gulyában volt. Wikipédia: Magyar parlagi kecske A magyar parlagi kecske egyike a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatoknak. Bár hivatalos tájfajták nem alakultak ki, különbséget tettek a különböző tájak jellemző típusai között. Az Alföldön a fehér színű, suta típust kedvelték, északabbra a szarvalt változat terjedt el.