Domján László vezérőrnagy sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ha szükség lesz rá, mind a létszámot, mind a műszaki eszközök számát növelik. A katasztrófavédelemmel együttműködve elsősorban olyan esetekben segítenek, amelyek megoldásához a katasztrófavédelemnek és a polgári erőknek nincsenek meg a megfelelő műszaki eszközeik. Időkép percről percre. Kinyit az ország legmeredekebb sípályája Az idei síszezonban először, szombaton megnyílik a nagyközönség előtt Magyarország egyik legmeredekebb sípályája, a kékestetői északi sípálya - közölte a kékestetői Sícentrum üzemvezetője. Az északi pálya Magyarország egyetlen valódi fekete pályája a síelhető 400 méteren 100 méteres szintkülönbséggel. A nagyközönséget egy csákányos felvonóval szállítják a lejtő mentén - közölte Belencsik László. Teljes, két kilométeres hosszúságban síelhető lesz a déli pálya is. Bezárt az iskola és az óvoda Nyírbogdányban Rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el hétfőtől a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbogdány általános iskolájában és óvodájában a hideg idő miatt - közölte a település polgármestere.
Kevesebb gáz jön Európába Egyre több európai ország jelzi, hogy kevesebb földgázt kap Oroszországból. Az Európai Bizottság pénteki közlése szerint nyolc EU-tagállamban (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Ausztria, Bulgária, Románia, Görögország és Olaszország) csökkentek a gázszállítások. Percről+percre - Időkép Képtár. A testület szóvivője hozzátette: nem kell tartani rendkívüli helyzettől, mert minden érintett ország biztosítani tudta a szükséges készleteket tartalékokból vagy más megoldással. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója azt mondta, Magyarország gázellátása biztosított, bár Ausztria irányából a szerződésszerűen megszakítható mennyiségeket csökkentették. Kifejtette: keleti irányból valamennyi import forrás átadását visszaigazolták, Ausztria irányából az alapdíjas mennyiségekét szintén, csak a szerződésszerűen megszakítható mennyiségeket csökkentették, de ez semmiféle ellátási zavart nem okoz. A honvédség is készül A Magyar Honvédség 600 katonával és 200 különleges gép- és harci járművel készült fel arra, hogy ha szükséges, segítséget nyújtson a hideg idő és a várható havazás miatt kialakuló esetleges veszélyhelyzetekben - jelentette be az MH Összhaderőnemi Parancsnokságának parancsnoka.
Az ukrán elnök szörnyű állapotokról számolt be Borodjankából, az EU után Japán is az Oroszországból származó szén importjának csökkentését jelentette be. Ausztrália elküldte az első három páncélozott járművet Ukrajnába, az Egyesült államok hajóépítő céget szankcionál. Kövesse velünk a háború eseményeit. 23 54 15 nyugati civil szervezet oroszországi irodáját záratja be az orosz igazságügyi minisztérium. Nagyon nem indokolták meg a döntést: 46 Ukrajnába utazott pénteken Karl Nehammer osztrák kancellár, aki szombaton ellátogat Kijevbe és az Ukrajna elleni orosz háború során elkövetett atrocitások jelképévé vált Bucsába is. Bővebben Nehammer látogatásáról itt olvashat. 22 29 Moszkva péntek este ismételten tagadta, hogy köze lett volna a kelet-ukrajnai Kramatorszk pályaudvarára mért rakétacsapáshoz, amelyben legalább ötvenen haltak meg és kilencvennyolcan megsebesültek. "A vasútállomásra kilőtt Tocska-U rakéta becsapódási ívének és a farokrész helyzetének az elemzése megerősíti, hogy a rakétát Kramatorszkra délnyugati irányból lőtték ki", az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt lévő területről - állítja Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Intézményi felkészülés segítése a az elektroakusztikus hangosítású rendezvények tanulói zajvédelmének biztosítására. Teacher: Monika Kovacs Teacher: Péter Simányi Az EFOP-3. 2. 1-15-2016-00001 azonosítószámú, "Tehetségek Magyarországa" kiemelt uniós projekt keretein belül képzési programokba résztvevő pedagógusok szakmai közössége. Üdvözlünk a a "Tehetségek Magyarországa" című, EFOP-3. 1. Nemzeti Tehetség Központ Online Képzések. -15-2016-00001 kódszámú, kiemelt projekt keretében megvalósuló Woodcock Johnson IV. Kognitív Képességek Teszt vizsgálatvezetői képzésén. Teacher: Nora Katona Teacher: Kristóf Kovács Teacher: Szilvia Sarkadi-Nagy
A tehetségazonosítás gyakorlati tapasztalatai is megerősítik, hogy a rendkívüli tehetségek általában nem egyszerre több tehetségterületen jelentkeznek – noha természetesen ez alól is akad kivétel, hiszen nem szabad elfeledni, hogy maga a differenciáció is statisztikai összefüggés, nem egyetemes törvényszerűség. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy ha valamilyen okból csak egyetlen képességet mérünk, vagy azért, mert nincs erőforrás alaposabb tesztelésre, vagy mert a kiválasztás célja nem nagy kockázatú – pl. Az oldal nem található - Page not found. nem egy tehetséggondozó programba válogatunk, hanem egy magas intelligenciájú embereket tömörítő szabadidős egyesületbe –, akkor a fluid intelligenciát érdemes mérni. Emlékeztetőül: ez az a képesség, amelyet újszerű problémák megoldásakor használunk, és amelyet rendszerint olyan feladatokkal mérnek, amelyekben egy szabályt kell megtalálni és alkalmazni, például egy nemverbális probléma megoldása során vagy egy számsorozat következő elemének megtalálásakor. Azért a fluid képességet érdemes mérni, mert az statisztikailag "központi" szerepet játszik, "egyenlőbb" az egyenlő képességek között: a fluid képesség korrelál a legjobban a képességek átlagos szintjével, vagyis a fluid alapján jobban előre jelezhető bármelyik speciális képesség (pl.
Intelligencia az, amit az IQ-tesztek mérnek. A tesztek eleve különbözhetnek a tekintetben, hogy az általános IQ-ra vagy a speciálisabb képességekre helyezik a hangsúlyt. Időnként ez olyan triviálisan is kifejeződhet, mint maga a teszt neve. Woodcock - Johnson Kognitív Képesség Teszt mozaikszavainak értelmezésében tud valaki segíteni?. A legelterjedtebb egyéni felvételű, számos altesztből álló képességtesztek közé tartozik a Wechsler Intelligenciateszt (Wechsler Intelligence Scale) és a Woodcock–Johnson Kognitív Képességtesztek (Woodcock–Johnson Tests of Cognitive Abilities). Már a tesztek neve is beszédes: az egyik esetben intelligenciáról van szó, egyes számban, a másikban kognitív képességekről, többes számban. Ebben az esetben pedig igaz, hogy nomen est omen: a Wechsler-tesztek elsősorban a globális IQ-eredményekre összpontosítanak, és bár képesek ugyan négyféle alskálában eredményt adni, ezek nem pontosan fednek le kognitív képességeket. Ezek a skálák lényegében utólag kerültek kialakításra, az eredeti tesztkészítő szeme előtt az lebegett, hogy az általános intelligencia sokféleképpen kifejeződhet, ezért sokféle feladatot kell tartalmaznia a tesztnek, de a konkrét speciális képességekre nem helyezett hangsúlyt (sőt a teszt első változata összesen két, verbális és nemverbális részeredményt adott).
Ez utóbbi tanfolyamot tanított a Stanford-Binet intelligencia skálán ugyanabban az egyetemen. Otisnak az volt az ötlete, hogy ezt a tesztet egy kollektív tesztformátumhoz igazítsa, és ezt a tesztet később átalakították a hadsereg alfa vizsgájává, katonai kiválasztás és munkakör szerinti besorolás céljából. Az alfa vizsgát követően a kollektív alkalmazás egyéb tesztjei is megjelentek. Ezek a legismertebbek: Otis-Lennon iskolai képesség teszt (OLSAT) Ez a teszt különféle képi, verbális, ábra- és kvantitatív elemekből áll, amelyek mérje meg a verbális megértést, a verbális érvelést, a képi érvelést, az ábrázolást és a kvantitatív érvelést. Gyermekeknél alkalmazzák az iskolai szakasztól a 12. osztályig. Ennek a tesztnek két formája és hét szintje van, mindegyik 60-75 perc alatt beadható. Kognitív képességek tesztje (CogAT) Ez a teszt méri a gyermekek okoskodási és problémamegoldási képességét verbális szimbólumok segítségével, mennyiségi és térbeli. A teszt különböző szintekből, 3 elemből áll (verbális, kvantitatív és nem verbális), és beadása körülbelül 90 percig tart.
matematikai vagy nyelvi), mint azok egymásból ( Marshalek, Lohman és Snow, 1983). A konstruktivista megközelítésből pedig a tehetség fogalma szempontjából az a legfontosabb tanulság, hogy nem egy adott, kész célpontot (a g -t) kell eltalálni minél pontosabban, hanem számottevő mozgástér adódik a mérendő területek és az ehhez használt tesztek kapcsán. Mint a jelen kötetből is kiderül, a tehetség sokarcú, számos területen megjelenhet. Az pedig egy adott kultúra elvárásainak függvénye, hogy ebből mit értékel – a konstruktivista megközelítés értelemszerűen inkább összhangban van az intelligencia és a tehetség kultúrafüggőségét hangsúlyozó megközelítésekkel, mint a reflektív szemlélet. Az, hogy egy adott képességet az intelligencia és/vagy a tehetség mutatójának és így mérendőnek tartunk-e, a formatív szemlélet szerint sokkal szubjektívebb kérdés, mint a g -központú szemléletben. Így például a racionális döntés képessége szinte teljesen ( Stankov, 2017), a téri-vizuális képességek pedig számottevő mértékben ( Humphreys, Lubinski és Yao, 1993) alulreprezentáltak a legtöbb képességtesztcsomagban, utóbbiak pedig a mérnöki és természettudományi területeken való jelentőségük szempontjából különösen hiányoznak a tehetségazonosítási céllal felvett tesztekből ( Lubinski, 2010; Webb, Lubinski és Benbow, 2007).
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek 2. 1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek 2. Intelligencia és tehetség 2. 4. Elméleti és gyakorlati következmények (lytatás) A legfontosabb gyakorlati következménye a formatív megközelítésnek, hogy az adott változó szempontjából alapvetően konstruktivista felfogáshoz vezet. Ez kissé elvontan hangzik, pedig közvetlen gyakorlati jelentősége van. A reflektív modellből, vagyis az általános intelligencia elméletéből az következik, hogy létezik egy, a méréstől független dolog, amit általános intelligenciának nevezünk, statisztikailag pedig a g jeleníti meg. Az egyes tesztek ezt mérik, többé-kevésbé pontosan. Egy jó tesztcsomag tehát az, amelyben a tesztek minél inkább a g- t mérik, az átfogó képességek pedig másodlagosak. A formatív modell konstruktivista álláspontjából viszont az következik, hogy nincs egy eleve létező dolog, amit meg kell próbálnunk minél pontosabban mérni, hanem az általános intelligencia fogalma nagymértékben függ attól, hogy milyen képességeket tartunk fontosnak mérni.
Az első intelligencia teszt: Binet-Simon teszt Az első intelligencia tesztet a Alfred Binet (1857-1911) és a pszichiáter részéről Théodore Simon, mindkettő francia. Ezzel az első intelligencia teszttel megkísérelték meghatározni az intellektuális hiányt mutató egyének intelligenciáját, összehasonlítva a lakosság többi részével. Ezeknek a csoportoknak a normáját mentális kornak nevezték. Ha a teszt pontszáma megállapította, hogy a mentális életkor alacsonyabb, mint az időrend, ez azt jelentette, hogy mentális retardáció volt. Ezt a tesztet több országban felülvizsgálták és finomították. Lewis Terman adaptálta Stanford-Binet tesztként és az intelligencia hányados (IQ) fogalmát használta. Az átlag IQ-t egy korcsoportban 100-nak tekintjük. Az intelligencia tesztek különböző típusai Az intelligencia tesztek osztályozásának különböző módjai vannak, de ezek általában: Megszerzett tudáspróba Ez a fajta tesztelés mérje meg az ismeretszerzés mértékét egy bizonyos területen. Például az iskolában vizsgaformátumban felhasználhatók arra, hogy kiderítsék, a hallgatók eleget tanultak-e egy tantárgyból.