Azonban vannak helyzetek, amikor a nappali menetfény nem használható a tompított helyett, mint ahogy az első-, vagy hátsó ködlámpák sem a normál világítás pótlására szolgálnak. Ködben fel kell kapcsolni a tompított világítást, nem elég a nappali menetfény A KRESZ határozottan fogalmaz: a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni. Ez pont azért is van így, mert nem minden autón, sőt a többségen nem világít együtt a nappali menetfény és a hátsó piros helyzetjelző fény. Tehát a napokban jellemző erősen ködös időben nappal is használják a tompított világítást! A tompított világítást felkapcsolva a szabályosan kiépített nappali menetfény gyengébb fényerőre vált, a helyzetjelző-parkolófény fényerejével világít, hogy ne zavarja a többi közlekedőt.
Ködben, csapadékos időben kiemelten fontos a helyes világításhasználat. Rossz látási viszonyok között a nappali menetfény nappal sem megengedett, mert használata kevés a jó látáshoz és a láthatósághoz 2011. óta szériafelszerelés az EU piacain forgalomba hozott autókban a nappali menetfény, amely egy nagyon hasznos újítás, azonban ennek használata során a hátsó lámpatest a legtöbb esetben nem világít. A KRESZ egyértelműen fogalmaz: a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni. Ez pont azért is van így, mert nem minden autón, sőt a többségen nem világít együtt a nappali menetfény és a hátsó piros helyzetjelző fény. Fotó: Ködös időben ésszerűen felmerül a ködlámpák használata. Ezek nagyon hasznos eszközök, ha jól használjuk őket.
Ez pont azért is van így, mert nem minden autón, sőt a többségen nem világít együtt a nappali menetfény és a hátsó piros helyzetjelző fény. Tehát a következő napokban jellemző rossz látási viszonyok között nappal is használják a tompított világítást! Ködös időben ésszerűen felmerül a ködlámpák használata. Ezek nagyon hasznos eszközök, ha jól használjuk őket. Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, ennek oka, hogy bevilágítsanak a köd alá, így tud a fényük messzebbre jutni ködös időben, mint a tompított világításé. A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz. Forrás: Kezdőkép: archív – H. Szabó Sándor felvétele Lukács Mónika
A rendőrség maga is ismeri és elismeri a problémát. "A közlekedési szabályok előírják a járművek kivilágítását, azonban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a menetjelző lámpa használatakor a hátsó világítás nem minden típusú autónál működik" – írja az ORFK Kommunikációs Szolgálata, és azt javasolják, hogy "a nappali menetjelző lámpa helyett a tompított világítást kapcsoljuk fel, a nappali menetjelző lámpát pedig kizárólag világosban és jó látási viszonyok esetén használjuk! " Vagyis azt javasolják, ami a KRESZ szerint is kötelező, példaértékű ez a következetesség. Lehet, hogy ez a felhívás eljut mindenkihez, aki eddig tudatlanságból félsötétben autózott este, és ezentúl odafigyelnek – csak kicsi rá az esély. Talán többre volna szükség. Kötelezni lehetne a gyártókat a hátsó menetfény kiépítésére, ami mindig világítana, amikor az első is Ez a kocsi farának teljes sötétségét megszüntetné, ugyanakkor csak részmegoldás, hiszen az első menetfény sötétben akkor sem elegendő, ha jobb, mint a semmi.
Ezt egy lélektani metódussal magyarázta, jelesül azzal, hogy a választók szívesebben szavaznak egy olyan logóra, pártra, amelynek egyéniben is látják a jelöltjét. Mindig erősebb az a lista, aminek helyben van egy arca, aki ezért kampányol, tehát innentől kezdve ez szintén meg tudja húzni a párt listás szereplését is -zárja gondolatait Ceglédi Zoltán. A teljes beszélgetés:
Akinek például nincs semmije, és annyi is ér. (fotó: Lázár János Facebook-oldala) Mindez pedig egyre jobban látszik a kormányzati döntéseken. Nevezzünk meg egyetlen empatikus kormánytagot! Nos? Kiről feltételezzük Orbán Viktor környezetében, hogy őszintén és lelkiismeretből törődik az emberekkel? Aki egy kormányülésen olyat szól, hogy "ez igazságtalan lenne" vagy hogy "ezzel sok ember életét tesszük kilátástalanabbá"? Van ez az elfuserált hatékonysági mítosz, hogy tudniillik a Fidesz csinálja jól, mert kiszámolta, hogyan kell jól kormányozni – no de a jelenleg ismert hiány és visszaesés, a drasztikusan csökkenő felvételizői létszám és a járványszerű kivándorlás, ezek is mind számok, és nem az Orbán-kormány sikerét mutatják. Szó se róla, a közvélemény-kutatások egyelőre igen, de ez meg inkább azt jelzi, miként viszonyul az ellenzék ehhez a magatartáshoz, mit (nem) kínál cserébe. Egészen biztosan hasznos lenne, ha megpróbálkozna egy időre a szavazók gyalázása ("birkanép" meg "krumpliért szavaznak") és a nem kormánypárti közszereplők állandó fideszezése ("ha nem azt mondja, hogy szavazz az összefogásra orrbefogva, akkor megvette a Fidesz") helyett a szerethető empátiával.