Így írja az utókor számára gondolatait az a tudós, aki pontosan meg tudta határozni világa csendes pusztulásának idejét. Az általa átadott érzések mégsem aggodalmasak. Meglátta a csodálatosat a létrehozott világban és ez került a fókuszába. A jelen pillanatban rejlő jó és nem a múlt fájdalma, vagy a jövő iránti szorongás. Nem ír lehetséges forgatókönyveket, hiszen elfogadta, hogy a külvilág olyan erői munkálkodnak a helyzetében, amikre nincs befolyása. Egy dolgot tud irányítani: a saját érzéseit, megéléseit a bekövetkező történésekkel kapcsolatban. Talán ez az a hozzáállás, ami segíthet átlendülni egy krízisen, mégha az a jelenlegi világunk teljes megváltozását is hozza magával. Ted Chiang novelláskötete, ahogy az előző is (Érkezés - Életed története és más novellák - Agave Könyvek, 2016) egy izgalmas utazásra hív minket, ha nem is az elképzelt világok legjobbikába, de lehetségesekbe. Ha mesélne, biztosan így kezdené: "Képzelj el egy világot, ahol…". A történetek sokáig velünk maradnak és időről időre felbukkannak elménk hátsó zugaiból.
A csomag az alábbi köteteket tartalmazza: Érkezés és más novellák Az Érkezés és más novellák a létező legkülönbözőbb helyekre nyújt betekintést. Egy bábeli torony összeköti a Földet az égbolttal. A miénkhez nagyon hasonlító világban az angyali látogatások a mindennapi élet rémisztő és egyben csodálatos történései. Tudósok felfedeznek egy nem e világi nyelvet, ami alapjaiban változtatja meg a gondolkodásunkat és érzékelésünket az időről és a valóságról. Az idegi áramkörökben végzett apró módosítással eltörlődik a testi szépség alapján történő megkülönböztetés. Ted Chiang nyolc novellát tartalmazó, háromszoros Nebula-, valamint Hugo-, Locus-, Theodore Sturgeon- és Sidewise-díjas gyűjteményét sokan az új évezred legfontosabb novelláskötetének tartják. Szerzője a sci-fit olyan oldaláról ragadja meg és ábrázolja, ahogy előtte még senki más nem tette. Az Érkezés című novellából Denis Villeneuve forgatott 2016-ban nagy sikerű, Oscar-díjas filmet Amy Adams, Jeremy Renner és Forest Whitaker főszereplésével.
Ted Chiang sci-fi novellái a filozófia határterületén mozognak - olyan, mintha fognánk a kaleidoszkópot, amin át jelenlegi világunkat nézzük és fordítanánk rajta egyet. A kapott kép nagyon hasonló, csak pár, néha aprónak tűnő körülményben tér el a valóságostól, mégis annyira mássá teszi azt a történetben szereplő fiktív világot, hogy mélyen elgondolkodtat, mi lenne, ha jelen pillanatban, ezen a helyen is így működne az életünk. Nagyon emlékeztethet minket a mostani helyzetünkre: a világunk megmaradt, de fordult a kleidoszkóp és ettől sok minden megváltozott. Chiang legutóbbi kötetének címe elég prófétikus: Kilégzés. Amikor kivettem a könyvtárból, még nem tudtam, mennyire aktuális lesz a cím, illetve hogy bizonytalan ideig igazoltan nálam lesz a kölcsönzési határidő lejártán túl is. A hosszabb-rövidebb, különálló történetek mindegyike más más univerzumba enged betekintést egy szűk kulcslyukon át, de olyan jól megalkotva, valós tudományos tényekre és elméletekre alapozva, hogy teljesen átélhető az a másik világrend, a másfajta működési szabályok.
A Kilégzés és más novellák egy lehengerlő és időtálló gyűjtemény, mely egyaránt keresi a választ a legfontosabb kérdésekre. Mi az univerzum természete? Mit jelent embernek lenni? Az Érkezés többszörös Hugo- és Nebula-díjas szerzőjének régóta várt új novelláskötete kilenc történettel. A május 7-i nemzetközi megjelenéssel egy időben olvasható magyarul is Ted Chiang, az Érkezés (Életed története) többszörös Hugo- és Nebula-díjas szerzőjének régóta várt új novelláskötete. A Kilégzés és más novellák című gyűjtemény Chiang 2003 és 2019 közt keletkezett történeteit tartalmazza, szám szerint kilencet, ráadásul ezekből kettő vadonatújan érkezett a kötethez, tehát angolul sem voltak hozzáférhetőek korábban. Egy kereskedő megépíti a korai középkori Kairóban az első időgépet. Egy idegen tudós sokkoló felfedezést tesz, aminek a következményei nem csak a saját népére, hanem a valóság egészére érvényesek. Egy nő több mint húsz éven át viseli gondját egy mesterséges intelligenciának, ami digitális háziállatból végül igazi élőlénnyé fejlődik.
A viktoriánus kori Angliában mechanikus gépek nevelik a gazdag elit újszülötteit. Egy modern felfedezés nem csak a tudomány, de a vallások alapjait is megkérdőjelezi. Ted Chiang régóta várt második novelláskötete formabontó ötleteivel és emlékezetes szereplőivel ismét elemében mutatja be korunk legfontosabb tudományos-fantasztikus szerzőjét. A Kilégzés és más novellák egy lehengerlő és időtálló gyűjtemény, mely egyaránt keresi a választ a legfontosabb kérdésekre – mi az univerzum természete? Mit jelent embernek lenni? –, és olyanokra, amikre soha nem gondolnánk. Minden egyes novella könnyed eleganciával bizonyítja, hogy az összetett és jól átgondolt sci-fi történetek még mindig nem érték el a műfaj legvégső határát, sőt: hosszabb idő óta talán most először lehetünk szemtanúi egy újfajta ábrázolás létrejöttének. Ezzel párhuzamosan, a gyűjteményhez illő új kiadásban megjelenik Chiang első novelláskötete is, az Érkezés és más novellák. A címre kattintva beleolvashatsz a könyvbe: Ted Chiang: Kilégzés és más novellák (Részlet) Az emberek az Arecibo Obszervatórium rádióteleszkópját használják, hogy földön kívüli intelligencia után kutassanak.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is. Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája. Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni. Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent". Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
"Színpadra lépni mindig kockázat" – Interjú Győri Noémi fuvolaművésszel Színpad 2022. 02. 16. Tallér Zsófiára emlékezik a zenészvilág - Fidelio.hu. Győri Noémi egyetlen szóval jellemezve szupernő. Szakmailag, emberileg és anyaként egyaránt a csúcson teljesít. Nem mellesleg gyönyörű, intelligens, és olyan kisugárzása van, hogy az ujja köré csavarja a hallgatóságát, legyen szó koncertekről, tanításról vagy hétköznapi beszélgetésről. Biztos pont és katalizátor egyszerre, aki tele energiával veti bele magát a fuvolaművészet legkülönfélébb szegmenseibe.
35. A világ olvasása megelőzi a szó olvasását. Tudja, majd tükrözi. 36. Minél többet tudunk visszatérni, hogy gyermekekké váljunk, hogy gyermekeink legyenek, annál jobban megértjük, miért szeretjük a világot, és nyitottak a megértésre, a megértésre; Amikor megöljük belső gyermekünket, már nem vagyunk. A gyermekkor vitalitása pótolhatatlan. 37. Csak az elnyomás helyének eltörlésével lehet helyreállítani a szeretetet, amelyet ez a helyzet lehetetlenné tette. Ha nem élek a világon, ha nem szeretem az életet, ha nem szeretem az embereket, nem tudok párbeszédet folytatni. A kifejezés napjainkra érvényes. 38. A nevelés célja, hogy minden pillanatban mindent megteszünk, amit értünk. Elhunyt Szilvágyi Sándor | Zeneakadémia. Semmi sem pedagógiai érték, ha nem magyarázza meg vagy nem közvetíti az érzelmeket. 39. Láttam egy parasztot és megkérdeztem tőle, hogy hány gyermeke van? Három - válaszolta. Feláldoznád-e a gyermekeidet, ha szenvedést szenvedsz, hogy a harmadik tanulhasson? Nem - válaszolta... akkor Isten tényleg ezeket a dolgokat csinálja?
"Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok. " János evangéliuma 7. fejezet Ebben a jelenetben Jézus tanít a templomban. Gondolhatnánk, hogy nincs ebben semmi különleges, hiszen ő Jézus Krisztus, Isten Fia, természetes, hogy a templomban tartózkodik. Az viszont már kevésbé természetes, hogy belekötnek, megkérdőjelezik, támadják, sőt időnként fenyegetik. Ha Ő Isten Fia, akkor az emberek ezt hogy-hogy nem látják? Miért nem veszik észre, hogy maga Isten jött le közéjük? Ahelyett, hogy hódolatukkal lepnék el mindenféle rágalommal dobálják meg. A válasz nagyon egyszerű: nem tudták/akarták látni, hogy ki is Jézus Krisztus valójában. A zsidók támadták Jézust, mert úgy tanította az embereket az Igéből, hogy nem is tanulta. Legalábbis ami a látszatot illeti nem, hiszen a zsidók egész életükben az írásokat forgatták, elemezték, magyarázták és Jézus ebből a sorból igencsak kilógott. Ő nem ült ott az "írások magyarázása" órán vagy nem vizsgázott belőle és mindezek ellenére úgy tanította a népeket, mintha a legmagasabb tudás birtokában lenne.
Rost Andrea több mint három évtizedes pályafutása során bejárta az opera legjelentősebb fellegvárait, és a zene különböző műfajai közt is szívesen kalandozott. Széles fesztávú repertoárján az opera mellett megtalálható az operett, a klezmer, a világzene, csipetnyi pop-rock és leheletnyi jazz is. A világhírű szopránnal a Szentendrei Teátrumban július 2-án rendezendő, jazzes hangvételű koncertjéről és az ősztől komolyabbra forduló tanításról is beszélgettünk. A jazzt érintette már a Lélekdalaink című produkcióban, és most ebben a zenei stílusban mutatja be fiatalságának slágereit. Mi vonzza ebben a műfajban? A szabadság. Jóleső kikacsintás ez a szigorú komolyzenéből, ahol a zeneszerző szándéka az elsődleges. Természetesen örömmel éneklem és nagy alázattal interpretálom azt, amit Mozart, Verdi vagy Puccini lejegyzett, hiszen hatalmas zenei zsenik voltak, de néha jólesik egy kicsit megmártózni és lubickolni egy másik világban. A jazzben vannak formák, de azon belül kötetlenebbnek lehet lenni: szabad a dallamot díszíteni, egy-egy magas hangot beletenni vagy épp a mélységbe ugrani, variálni.