Lezárultak a Makovecz Imre tervei alapján, 1985-ben épült zalaszentlászlói Faluház felújítási munkái. A Makovecz kormányprogram keretében kapott, mintegy 135 millió forintos támogatásnak köszönhetően a szükséges helyeken megújították az ácsszerkezeteket, a tetőzet új hőszigetelést és cserépfedést kapott. Megvalósulhatott az egyedi faszerkezetű nyílászárók részleges cseréje is. Megújult a teljes elektromos és gyengeáramú hálózat, a világítás és a fűtési rendszer is. Sok helyen cserére szorultak a belső hideg és melegburkolatok, helyenként felújításra kerültek. Faluház felújítása, Zalaszentlászló – Makovecz Imre, Fülöp Tibor, Radev Gergő – Országépítő. Legnagyobb kihívást az ácsszerkezetet tartó ágasfák alapozásának kiváltása jelentette az építés során. Sikerült az építkezés közben a szomszédos üzlethelyiséget is hozzácsatolni egy tolóajtóval a keringőhöz az eredeti terveknek megfelelően, így a büfépult újragyártásra került az eredeti lemintázásával, a padok pedig átalakításra kényszerültek a beton könyöklők közé. A felújítási terveket Fülöp Tibor és Radev Gergő építész tervező készítette.
2015. 05. 15. 1. Sevillai világkiállítás magyar pavilonja (1992) Az épületet az Európa közepén, Kelet és Nyugat határán álló Magyarország (Kárpát-medence) szellemi képletének szánta Makovecz Imre. A pavilon tengelye észak-déli irányú, belül két fal feszül az épület átlójára. A párhuzamos falak egymástól három méter távolságra állnak. A falakra ül fel az épület hét tornya. A nyugati fal által határolt épületrész tartalmazza azokat a tereket, amelyek Nyugat-Magyarországot jelképezik, a keleti fal pedig a keleti országrészt jelképező tereket választja le. A falakból – hol halkabban, hol hangosabban – beszéd hangjai szűrődnek ki. A látogató közöttük sétálva – elvonatkoztatva a felette levő hét toronytól – úgy érzi, egy élő faltestben halad, amely magát Magyarországot jelképezi. Az épület tetején megjelenő kereszt több más vallási és ezoterikus jelkép szerves egységéből emelkedik ki. Leleplezem Makovecz Imrét, a sátánista álépítészt. 2. Római katolikus templom, Paks (1987)
1997-ben Csenger, 2010-ben Zala megye, 2011-ben Budapest díszpolgárává választották. Megkapta a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérmét, az Amerikai Építészeti Intézet és a Brit Királyi Építészeti Szövetség tiszteletbeli tagja volt. Makovecz Imrét 2011. szeptember 27-én érte a halál. Élete utolsó napjáig dolgozott, közel ötszáz tervének mintegy fele épült meg. A kormány 2013-ban döntött életművének gondozásáról, 2015-ben - születésének 80. évfordulóján - kormányhatározat született örökségének kiemelt kezeléséről, életművének a jövő nemzedékkel való megismertetéséről. 2015-ben alapították meg a Makovecz Imre-díjat, 2017-ben adták át a Makovecz Imre Központot és Archívumot Budapesten, Makovecz Imre nevét 2018 óta utca viseli Budapest III. kerületében. Makovecz imre mukai de. Szeptember 26-án szentelték fel Budapest első Makovecz-templomát, a kormány és az önkormányzat támogatásával és közadakozásból megvalósult pesterzsébeti református Összetartozás-templomot. Az életműve csúcsának tartott, a XII. kerületbe megálmodott Feltámadás Temploma még felépítésre vár.
Ez a bejegyzés igazából nem Makoveczről szól, csak azért kerül ide, mert ez az egyetlen építészeti-urbanisztikai témájú blogom. De hogy neve legyen a gyereknek, természetesen bele tudom keverni Makoveczet is! :-) Az okkult témától most eltekintve, az egyik fő ok, ami miatt Makovecz, akire a 80-as években még én is reménykeltően figyeltem fel, átverte a közönséget a modernizmus meghaladását és a magyar (népi) építészeti hagyományhoz való visszatérést hirdető 80-as évekbeli retorikájával. A magyar építész, aki látó házakat álmodott meg. Később aztán el is hagyta ezt a retorikát és kimondottan gyalázkodó megjegyzéseket is tett a "népieskedésre", mint idéztem korábban, de azt azért eltűrte, hogy a dumát komolyan vevő tanítványai például a katasztrófák utáni újjáépítések keretébben alkalmazzák ezt a programot, tűrhető eredménnyel. (Ha persze nem is kiválóval, de voltak külső korlátok is, meg persze a Főnök érdeklődésének hiánya miatt nem a hagyomány színvonalas felélesztéséhez szükséges tudás megszerzésére fordították az organikusok erőforrásait. )
Halálának tizedik évfordulóján, hétfőn a fővárosi Vígadó téren munkásságát bemutató oszlop-installációt avattak. A Makovecz-ösztöndíj hazai és külhoni magyar hallgatóknak nyújt támogatást, elősegítve a kétoldalú mobilitást.
Január 10-éig még látható a MédiaKlikken a Filmdzsungel Stúdió új természetfilmje, amelyet a Bükk-fennsíkon található, titokzatos őserdőben forgattak, írja a Turista Magazin. Az Amiről a fák suttognak című film főszereplője egy száz év körüli bükk. A cikk szerint megismerkedhetünk a történetével, és bepillantást nyerhetünk a fák életének titkaiba. De nemcsak róluk, hanem az erdőben élő többi élőlényről, a bükk tágabb környezetéről is láthatunk káprázatos felvételeket. Amiről a fák suttognak teljes film. A film beharangozójában azt írják, létezik egy erdő, amit az ember nem háborgat, ahol láncfűrészek zaja nem hallatszik. Ahol a fák évszázadokig élhetnek, és végül ugyanott válnak földdé, ahol megszülettek. Egy erdő… növények, állatok, gombák és mikrobák finom és szövevényes szálakkal szőtt közössége, melynek minden eleme kapcsolódik a másikhoz, és valamennyi az egésznek a hasznára van. A Filmdzsungel Stúdió filmjét vasárnapig nézheted meg MédiaKlikken, ide kattintva. Kedvcsinálónak pedig íme az előzetes: Kapcsolódó
Gyönyörű természetfilm hazánk legtitokzatosabb őserdejéről. Feketeöves természetjáróknak, erdőrajongóknak, a fák szerelmeseinek, de otthonülőknek sem okoz csalódást az Amiről a fák suttognak rendezői változata, amely a napokban online ingyen nézhetővé vált. A Filmdzsungel Stúdió és Takács Rita rendező alkotását eredetileg 50 perces tévéfilmváltozatban mutatták be idén januárban az M5 csatornán. A 78 perces rendezői verzió a járványhelyzet miatt azonban nem tudott eljutni a mozikba. A gyártó és az alkotók ezért úgy határoztak, ingyenesen elérhetővé teszik a Youtube-on, a bemutató most hétvégén volt a Telexen. Az Amiről a fák suttognak természetfilm egy békés, érintetlen erdő életébe nyújt bepillantást, "ahol a fák évszázadokig élhetnek, és végül ugyanott válnak földdé, ahol megszülettek. Magyar Média Mecenatúra • Amiről a fák suttognak. " A filmet a Mátra, a Vértes, a Pilis fokozottan védett területein és a Bükkben, egy körbezárt erdőrezervátumban forgatták, ahová látogató be nem teheti a lábát. A készítők is csak szigorú szabályok betartásával, és természetvédelmi őr felügyelete mellett léphettek be, nehogy letiporjanak akár egyetlen virágot vagy gombát.
A szerves anyag állandó körforgásban van: a gombák mellett kisebb és nagyobb lebontó szervezetek tevékenysége nyomán az elhalt növényi részek újra elérhető tápanyaggá válnak. Az idős fák láthatatlan gyökérkapcsolatokon keresztül gondoskodnak a fiatalabb generációról, és kölcsönösen jó viszonyt ápolnak a körülöttük élő gombákkal is. A felszínen látható önzés helyett a mélyben a mások javára élés, a segítés önzetlen cselekedetei tárulnak fel. Online látható az Amiről a fák suttognak rendezői változata. Mondhatnánk azt is, hogy ez minden élőlény jogos érdeke – ez a gondolat számomra azonban már nem az önzést igazolja, hanem az élet törvényének, a másokért munkálkodó szeretetnek egyetemes, mindent átható igazságát. "Az a szív, amit a gonosz még nem szennyezett be, könnyen érzékeli Isten jelenlétét, amely az egész teremtett világot áthatja. A fül, amit még nem tompított el a világ lármája, még odafigyel a hangra, amit a természet közvetít. A nagyobbaknak is folyamatosan szükségük van a lelki, örökkévaló világ csöndes emlékeztetőire, így a természet tanítása számukra is az öröm és a tudás forrása lesz.
Mivel a technika (a drónoktól kezdve a kameratechnikáig) már elért olyan szintet, hogy viszonylag olcsón lehet hasonló filmeket készíteni, talán időszerű lenne, ha közszolgálati szinten (akár állami segítséggel is) elkezdenének végre ilyesmikkel foglalkozni, hiszen a téma kimeríthetetlen, jó botanikus, mikológus vagy zoológus is akad az országban néhány, filmeseink is vannak (még) - egyszóval minden feltétel adott lenne. Kivéve az akaratot, hiszen a fapusztítók rendszerében a hatalom nem szereti felhívni a figyelmet arra, hogy egy erdőben nem csak tízezer köbméternyi tűzi- és ötezer köbméternyi kitermelhető bútorfa van. 10/10 FilmElemzõ 2021 jan. 10. - 13:14:47 10 pontos alkotás. Amiről a fák suttognak médiaklikk. Tudományosság, és érthető, jól felépített magyarázat. Kifejezetten kellemes narrációs hang. A szerencsére kevés "hálivúd" effekteket mellőzhették volna. Nagyon jól össze vannak illesztve a drón és a hagyományos kamera felvételek. Az esetenként hallható zene is illik a film hangulatához. eaposztrof 2021 jan. 08.