chevron_right Egyéni vállalkozó külföldi tevékenysége, A1 igazolás 2018. 02. 08., 19:00 0 Segítségét szeretnénk kérni az alábbi témában. Belföldi egyéni vállalkozó megbízás alapján külföldön szerelőipari munkát végezne, itthon nem lenne bevétele. Ismereteink szerint 25 százaléknyi belföldi bevétellel kell rendelkeznie, adminisztratív munkaerőt kell foglalkoztatnia, ami meghiúsíthatná a külföldi lehetőséget. Ez hogyan lenne áthidalható? Mely vállalkozási forma (egyéni, társas) lenne számára kedvezőbb az előbbiekben leírtakra is figyelemmel. A tevékenységbe hazai vállalkozókat is szeretne bevonni, akik beszámláznának. Rájuk is vonatkozik a belföldi árbevétel és meghatározott létszámú foglalkoztatási kötelezettség? A munkalehetőség miatt nem szeretnénk külföldön vállalkozni, illetve oda letelepedni. Segítségét előre is köszönjük A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is.
Bizonyos gazdasági tevékenységek folytatásához hatósági engedélyre van szükség. Az adott tevékenység tehát kizárólag az engedély birtokában végezhető. A gazdasági társaságok vonatkozásában a cégeljárásról szóló törvény kötelezően előírja, hogy a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor a cégbírósághoz kell benyújtani. Ennek elmulasztása törvényességi felügyeleti eljárást, a működési engedély beszerzésének az elmulasztása pedig egyéb hatósági eljárást vonhat maga után. Kötelező kamarai nyilvántartásba vétel A 2011. év CLVI. sz. törvény értelmében 2012. január 1-től kötelező a gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vétele a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaránál, valamint ezzel összefüggésben az 5000, - Ft-os kamarai hozzájárulás (regisztrációs díj) évenkénti megfizetése. Bővebben: Építőipari kivitelezői nyilvántartásba vétel A 191/2009 (IX. 15. ) Korm. rendelet értelmében minden építőipari kivitelezői tevékenységet folytatni kívánó vállalkozás és egyéni vállalkozó köteles az erre irányuló szándékát a vállalkozó kivitelezői névjegyzéket vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához bejelenteni.
2018. 08. 17., 21:09 1572 0 Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki futárszolgálattal foglalkozik, 30 darab tehergépkocsival és ugyanannyi sofőrrel rendelkezik. A tehergépkocsi sofőrje vezeti a fuvarlevelet. Arról az egyéni vállalkozó adminisztrációja menetlevelet készít, ahol a kormányrendelet szerinti fogyasztási normával és a NAV által közzétett üzemanyagárral kiszámolják az üzemanyagköltséget és ez alapján könyvelik költségként a pénztárral szemben, az egyszeres könyvvitelnek megfelelően. 1. kérdésem: elszámolható-e így költségnek az üzemanyag, számla nélkül (mert nem kérnek számlát), a menetlevél alapján? Elegendő bizonylat-e ez az szja-törvény szerint? Próbáltam ezt a gyakorlatot az szja-törvény 3. számú melléklet II. igazolás nélkül költségként elszámolt tételek 3. pontját, illetve a 11. számú melléklet III. járművek költsége 1/a) pontját rá vonatkoztatni. De nem tudom, hogy ezek ide vonatkozó részek-e a törvényből, és ha jó gyakorlatot követ az egyéni vállalkozó, akkor azt mely törvényi hivatkozás alapján teheti meg, hogy számla nélkül számolja el az üzemanyagköltséget.
Bezzeg, ha egy cég vesz fel ipari tevékenységet mint tevékenységi kört és nekilát az gyakorolni is, akkor az a kutyát nem érdekli. A NAV "csupán" nyilvántartja a tevékenységi köröket, ellenőrző szerv pedig nincs. Mégis mi alapján ez a túlbuzgó bürokrácia? Megkérdeztük Budapest Főváros Kormányhivatalától (BFKH), mi alapján kérnek igazolást, miért nem elég a bérleti szerződés, mitől akarják védeni a tulajdonosokat, milyen veszély leselkedik rájuk, és mivel jár, ha kiadják az igazolást. Vagyis mi az egész intézkedés jelentősége. Először ezt a választ kaptuk: Az ingatlan tulajdonosának vagy haszonélvezőjének tudomással kell bírnia arról, hogy az ingatlant egy vállalkozás székhelyeként jegyezzék be. Hogy miért, azt nem indokolták meg. Hozzátették továbbá, hogy "a hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv tartalmazza". Mi ezt ott nem találtuk, kértük, pontosítsák, hol. De ezt nem sikerült elérnünk. Közölték még, hogy az ingatlan tulajdonosának hozzájárulására abban az esetben van szükség az egyéni vállalkozás bejelentésénél, ha a tulajdonos nem magánszemély, hanem valamilyen gazdálkodó szervezet (pl.
A kormány kiemelten fontosnak tartja a közszférában dolgozók megbecsülését, ezért az egészségügyi és az oktatási ágazatokat követően a harmadik meghatározó humánszektor, a kulturális szakterület béremeléséről is döntöttek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a művészeti szervezeteknél, a közművelődési intézményeknél és a közgyűjteményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyváltásával párhuzamosan 2020-ban 6 százalékos béremelést hajtanak végre. Az intézkedés az állami és az önkormányzati intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottakra is kiterjed - írták. Csalódottak a szakszervezetek az alacsony béremelés miatt; Szegedért Alapítvány-gálaest: minden Bartókról szólt; ezüstérem 15 évesen a felnőttek között – Szegedi Híradó, 2021. október 11-én : hirok. Az idei béremelés az Emmi szerint több mint ötmilliárd forint többletforrást jelent a szektornak. A béremelés január 1-ig visszamenőleg megilleti a közalkalmazotti státusból kilépő dolgozókat. Hozzátették: a közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott, a közalkalmazotti jogviszony előmeneteli rendszerét pedig több szempontból kontraproduktívnak nevezték, ami nem nyújt biztonságos életpályát.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, az idei, elhúzódó minimálbér-tárgyalások tükrében meglepte Orbán Viktor bejelentése, amelyben a minimálbér 200 ezer forintra emeléséről beszélt. A szakszervezeti vezető ezért erről és a közszolgáltató vállalkozások helyzetéről is tárgyalni akar a kormánnyal. Kapcsolódó cikkek 2020. február 21. Béremelést követelnek az állami szférában dolgozók - Adó Online. Béremelést kapnak a szociális szférában dolgozók Tizennégy százalékkal nő a szociális szférában dolgozók bére január elsejei hatállyal – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán. 2021. május 28. A 2022-es költségvetésben fontos elem a közalkalmazottak béremelése A jövő évi büdzsében kiemelten fontos célként szerepelnek többek között a béremelési programok, főként a közszolgálatban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 5. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó, igazoltan kulturális közfeladatot ellátó foglalkoztatott foglalkoztatója 2021. december 15-ig köteles az emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium honlapján az e célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni az e rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatottjai számát, munkaköreik felsorolását, valamint a részükre havonta kifizetett bértömeg összegét. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az érintett intézmények és szervezetek részére 2022. március 1-jéig juttatja el az 1. § (1) bekezdése, a 2. § (1) bekezdése, valamint a 3. § (1) bekezdése szerinti béremelés megvalósításához szükséges forrást, amely kizárólag az 1. § (2) és (3) bekezdésében, a 2. Közalkalmazotti béremelés 2011 qui me suit. § (2) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti béremelés megvalósítására használható fel. Vissza az oldal tetejére
Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta, a kormányhivatali dolgozók az idei 20 százalékos illetményemelésen kívül egyebek mellett garantált, jogszabályba foglalt béremelést követelnek, amelynek minimuma a mindenkori átlagkereset emelkedése lenne. Ezen felül kérik, hogy számukra is emeljék 400 ezer forintra a cafeteria összegét a jelenlegi 200 ezer forintról. Bárdos Judit, a Belügyi-, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke arról beszélt: 2008 óta nem változott az ágazatban a szolgálati törvény 38 650 forintos illetmény alapja, az ágazatban megszűnt a közalkalmazotti lét és az elmúlt években egyre nőtt a létszámhiány. Közalkalmazotti béremelés 2012.html. Felidézte, az elmúlt 1, 5 évben a kormány betiltotta a közszolgálat elhagyását, a rendelkezés a rendvédelemre és az egészségügyre is vonatkozott, ez a tiltás azonban pénzügyi ellentételezés nélkül felgyorsította az igényt a pálya elhagyására. Ravasz Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmányának elnökhelyettese elmondta, 2014-óta nem emelkedett a tanárok bére, ugyanis a vetítési alapot abban az évben az akkori minimálbéren befagyasztották.
Ez utóbbi magyarországi példái azok a muzeológiai vállalkozások, amelyek bár üzleti alapon, de legalább biztosítják a múzeumszakmai feladatellátást olyan területeken, ahol a múzeumok – állami finanszírozás híján és bürokratikus működésükből adódóan – nem képesek. Ma már nem szokatlan, hogy régészcégek végeznek feltárásokat vagy művészettörténész muzeológus vállalkozók végeznek szakértői munkát aukciósházaknak, és van olyan néprajzos muzeológusvállalkozás is, amely tájházakat, népi magángyűjteményeket gondoz. Az ilyen vállalkozásokban dolgozó muzeológusok állami intézményekben lévő társaik jövedelmének akár öt-hatszorosát is megszerezhetik. Emmi: 6 százalékos béremelést kap a kulturális szektor | Alfahír. Kereslet tehát van a muzeológusok munkájára, de sajnos nem az állam részéről. Még sajnálatosabb, hogy mind az állami szakapparátus, mind a szakmai szervezetek negligálják ezt a problémát, még az erről való szakmai diskurzus is tabunak számít. Egyre égetőbb a múzeumfinanszírozás rendszerszintű reformja és a bérstruktúra átfogó fejlesztése, ami nem azonos az egalitárius béremeléssel.
Régóta várt bejelentés. 2022. január elsejétől 20 százalékos béremlésben részesülnek a közművelődés dolgozói, akik eddig a közalkalmazotti bérezésben a legrosszabbul fizetettek voltak. A 20 százalékos béremelésben a következők részesülnek: – a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. Közalkalmazotti béremelés 2011 relatif. törvényben, – a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben, – valamint az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvényben meghatározott közfeladatot ellátó intézményekben vagy azon kulturális közfeladatot ellátó szervezetekben foglalkoztatottak, amelyek a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülnek. Emelkedik a könyvtárosok bére. (Fotó: MTI) A béremelés a) az alapbér, valamint a bérpótlék és egyéb bérelemek együttes bruttó összegének, továbbá az illetmény – ideértve a fizetési osztály és a fizetési fokozat szerint megállapított illetményt, a munkáltató döntésén alapuló illetményrészt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot és a rendszeres keresetkiegészítést – bruttó összegének és b) a 2022. január 1-jétől hatályos, a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályok figyelembevételével megállapított összeg alapulvételével történik.
A kormányrendeletből az is kiderül, hogy a kulturális tevékenységet végző közalkalmazottakról szóló 475/2020. (X. 30. ) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak 2022. január 1-jétől beépülő jelleggel differenciált módon történő 20 százalékos béremelésben részesülnek – olvasható az A központi költségvetés támogatásban részesíti azt az egyházi fenntartású, kulturális közfeladatot ellátó intézményt vagy szervezetet, amely vállalja, hogy kulturális foglalkoztatottjainak munkabérét 2022. január 1-jétől beépülő jellegű 20 százalékkal emeli. Az e rendelet hatálya alá tartozó, igazoltan kulturális közfeladatot ellátó foglalkoztatott foglalkoztatója 2021. december 15-ig köteles az emberi erőforrások minisztere által vezetett minisztérium honlapján az e célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni az e rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatottjai számát, munkaköreik felsorolását, valamint a részükre havonta kifizetett bértömeg összegét.