Sok kihívással szembesülnek a kertészek, de nehéz időkben is van mit ünnepelni. Régi 2000 forintos beváltása. A Délalföldi Kertészek Szövetkezete telephelyén a tész által szervezett Országos Hajtatási Nap keretében letették a mintegy egyhektáros komplex logisztikai központ alapkövét. Napjaink legnagyobb, leghatékonyabban működő termelői értékesítő szervezete két évtizede fogja össze a Szentes környéki zöldségtermesztőket, és a mára több mint évi 26 ezer tonnára nőtt, és a következő 1-2 évben várhatóan 30 ezer tonnára növekvő árualap fogadására, előkészítésére, hűtésére, csomagolására szükség van a kapacitások bővítésére. A mintegy 2, 7 milliárd forintos beruházás választ ad a megváltozott körülményekre, a fogyasztói szokások gyökeres átalakulására, javítja a hatékonyságot, összességében növeli a DélKerTÉSZ versenyképességét. Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke elmondta, hogy a beruházással kétféle feladatot tudnak megoldani: hatékony, modern automata és digitális logisztikai központot teremtenek, ahol az éves beérkező árutömeget az év kilenc hónapjában fogadni és kiszállítani tudják.
Farkas Sándor elengedhetetlennek nevezte a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást, a szélsőséges időjáráshoz igazodó új növényfajták telepítését, az öntözés fejlesztését, az öntözött területek arányának növelését, a jég- és fagyvédelem fejlesztését, az új, környezetbarát technológiák előtérbe helyezését. Mint ígérte, a kormány ezután is jelentős forrásokkal támogatja az agráriumot és az élelmiszeripart. A közös agrárpolitika 2023-2027 közötti időszakában soha nem látott mértékű forrás, 4265 milliárd forint áll a vidékfejlesztés rendelkezésére.
A járvány okozta gazdasági válságból való kilábalás a soha nem látott mértékű kormányzati támogatással elindult, de senki sem kalkulálhatott azzal, hogy a szomszédunkban háború fog kirobbanni és ez ismételten új helyzet elé állította az ágazatot és Magyarországot is, fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes kiemelte, hogy a Vidékfejlesztési Program széles körű pályázati lehetőségei a kertészeti ágazat fejlődését is ösztönözték, ösztönzik. A felhívások támogatták például a gyümölcs- és borszőlő-ültetvények telepítését, az építéssel járó kertészeti technológia kialakítását, az üveg- és fóliaházak létesítését, hűtőházak, tárolók, manipulálók és hozzájuk kapcsolódó beépített műszaki, technológia rendszerek kiépítését és egyéb üzemi létesítmények kialakítását is. Régi 500 forintos. A támogatásoknak is köszönhető, hogy a jelenlegi 2130 hektár növényháznak körülbelül az ötöde már korszerű, fejlett technikával felszerelt berendezés. Kiemelte a gombaágazat lendületes fejlődését is, amely lehetővé tette, hogy a hazai igények kielégítése mellett csaknem 8000 tonna árut exportálunk.
Az Országos Kéktúra igazolófüzetének tavaly előtti sikeres megújítása után most a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalvázlata és igazolófüzete is megújult – számol be honlapján a Magyar Természetjáró Szövetség. Bővebben… Egy négynapos vándorlás történetét közölte augusztus végétől kezdődően a Turistamagazin. Balaton-felvidéki Kéktúra. A cikk írója a Balaton-felvidéki Kéktúra több mint 100 km-es útját járta be. A cikk sorozat első részéből korábban már közzétettünk egy részletet, következzen most egy kis ízelítő a második részből. Bővebben…
Kővágóörs felé egy viszonylag hosszú és monoton útszakasz visz, melyet megszakítva egy kis letérővel, a kék romjelzéseket követve megszemlélhetjük az egykori Sóstókáli-templomromot. Mi ezúttal restek voltunk, de mint tudjuk, a rest kétszer fárad, tehát majd legközelebb fogunk ide kitérőt tenni. 4 / 13 Kővágóörsön is áthaladtunk Fotó: Gulyás Attila 5 / 13 A Hősök kútjánál találjuk a Kéktúra bélyegzőt Fotó: Lánczi Péter Kővágóörstől Kékútig aszfaltutas menetelésbe kezdtünk, amit lehet, hogy jobban élveztünk volna, ha kevésbé süt a nap, vagy mondjuk kerékpárral haladunk, de a beszélgetéssel sikerült elterelni a figyelmünket az aszfaltról visszaverődő tikkasztó hőségről. Szomjunkat a Kékkúti-forrás csillapította, ami manapság Theodora néven ismertebb. Beiktattunk egy frissítő cicamosdást is, majd végiggyalogoltunk Kékkút főutcáján. Balaton-felvidéki kéktúra az arany őszben – Csámborgó. Ne hagyjuk ki Salföldet Kiérve a faluból kisvártatva a Kütyüi-domb oldalában közelítettünk a Balaton egyik ékszerdobozának számító Salföldre. A település szélén álló híres Salföldi majorhoz érve megnéztük a tradicionális magyar háziállatfajtákat, a mezőgazdasági gépkiállítást, a fűszer- és gyógynövénykertet, valamint a népművészet legkülönbözőbb alkotásait, igaz, ez alkalommal kutyafuttában és csak a kerítésen kívülről, mert korábban már mindketten jártunk itt.
A látványos képződmény a vulkáni kráterben megdermedt és a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált lávafolyamnak köszönhető. A Hegyes-tű megdermedt, sokszögletű és függőleges oszlopokra vált lávafolyama izgalmas látványt nyújt A Hegyes-tűt manapság geológiai bemutatóhelyként, belépődíj ellenében lehet megcsodálni, de a páratlan látványért és a hegyről elénk táruló panorámáért mindenképpen érdemes ide legalább egyszer ellátogatni. Számunkra sem volt kérdéses, hogy a kék útról rövid kitérőt tegyünk erre az egyedi bazaltkúpra, ahol akár egy óránál is több időt lehet eltölteni, ha az ember nem csupán körbenézni, de informálódni is akar a kiállítótér és az információs táblák segítségével. Kilátás a Hegyes-tűről a környék többi tűzhányójára A Káli-medence és a tanúhegyek mediterrán vidéket idéző hangulatát nem csupán a magasból tapasztalhatjuk meg, kék utunk keresztül is vezet ezen a páratlan tájon, érintve Kővágóörs, Kékkút és Salföld jellegzetes településeit, amelyek jelentős népi építészeti értékekkel bírnak.
Ez a téma kétségtelenül a nehezen elviselhető hőség miatt került szóba, ami minket is megviselt. Megfogalmaztuk, hogy egy többnapos balatoni túra előtt érdemes az embernek pár dologgal tisztába lennie, mielőtt belevág a kalandba. Jó tanácsok a túrával kacérkodóknak Bármennyire is festői a Balaton-felvidék, gyalogtúrázóként azért nem árt megfogadni néhány jó tanácsot, amelyek nagyban hozzájárulhatnak kalandunk komfortjához. Az út bejárásához választott évszak nagyban befolyásolja az élményszerzést, hiszen ez a vidék sokkal kevesebbet tud mutatni magából télen, akár más tájakhoz viszonyítva is, mint mondjuk lombfakadás után. Az időjárás, pontosabban a hőmérséklet szempontjából a tavasz és az ősz lenne ideális a gyalogláshoz, de ebben az időszakban a balatoni vendéglátás, a szállás- és a tömegközlekedési lehetőségek lényegesen gyatrábbak a főszezonhoz képest. Észszerűnek tűnhet, hogy nyáron, a vakáció ideje alatt, frissítő strandolással egybekötve járjuk be az utat, de az év ezen szakában kell talán a legtöbb hátráltató tényezőre felkészülnünk.