Ezekből láthatjuk, hogy Bécsben az 1766-ig kibocsátott rendeletek már kezdettől fogva nem csupán a nép nevelésének, hanem egyszersmind a nemzetiségeknek tervszerű és fokozott elnémetesítésére is törekedtek. Mária Teréziának ez intézkedései azonban jó sokáig csupán írott malaszt maradtak, mert a nemzetiségi papság még mindig míveletlen volt, hiányoztak az alkalmas tanítók, az iskolaépületek, a tankönyvek és szerek, sőt a kapzsi hivatalnokok éktelen visszaélései miatt elkeseredett lakosság idegenkedett az iskoláktól szaporított közterhek viselésétől, míg végre e viszonyokról a bécsi kormány is tudomást szerezvén, Mária Terézia fiát, Józsefet, küldte ki a Temesi Bánság állapotainak megvizsgálására.
Ezekkel az intézkedésekkel gyakorlatilag megszüntette az örökös jobbágyságot. Meg akarta adóztatni a nemességet is, de a halál közbeszólt. Magyarország története - 5.1.4. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei: Mária Terézia reformjai - MeRSZ. Halálos ágyán minden rendeletet visszavont, kivéve a türelmi és jobbágyrendeletet. II. József hibája az volt, hogy nem volt tekintettel az egyes tartományok fejlettségére. Mindent egységesen akart látni, túl gyorsan és erőszakosanpróbálta megreformálni az országot. Halála után újjáéledtek a megyék, nőtt a nemzeti öntudat és terjedtek a forradalmi eszmék.
Meghatározta az egységes jobbágytelek nagyságát (16-40 hold) és az utána fizetett járadékokat. A jobbágy 52 napi igás- vagy 104 napi gyalogrobottal tartozott, de ettől "dologidőben" el lehetett térni. Kötelezte a földesurat a terhek beszedésére, de tiltotta a túlkapásokat, mert féltette az állami bevételeket ("Etetni kell a juhot, hogy nyírni lehessen! ") Meghatározta a telek tartozékait is. A belső telekhez tartozott a ház és a konyhakert, a külső telekhez tartozott a szántó, a kaszáló. Az redőket és a legelőket a falu közösen használta. A telki állományon kívüli földek közé tartoztak az irtványok, a szőlő és a bérelt föld. Ezeken többnyire zsellérek gazdálkodtak. 1777-ben kiadta a Ratio Educationist, melyben kötelezővé tette az elemi iskola elvégzését. A rendelet hatására több iskola épült az országban (pl. 1778-Révai elődje Győrben) Katonai főiskolát alapított. Érettségi-felvételi: Mária Terézia és II. József - Garantált minőségű történelem érettségi tétel - EDULINE.hu. Létrehozta a Teresiumot, mely egy hivatalnokképző intézet volt. Feloszlatta a Jezsuita rendet, törekedett az egyház visszaszorítására.
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor. Mária terézia reformjai jobbágy. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba Előzmények III. Károlynak (1711-1740) nem volt fiú örököse, ezért még életében el kellett fogadtatnia a Birodalomban a leány-ág öröklését. Megalkotta aPragmatica Sanctio (törvényes szabályozás) nevű törvényt, melyet el akart fogadtatni a birodalom különböző területeivel. A magyar országgyűlés 1722-23-ban cikkelyezte be jelentős ellenállás nélkül. Ez azért ment ilyen simán, mert a magyar rendek még mindig tartottak a töröktől és ez a szerződés biztonságot nyújtott egy esetleges támadás ellen, továbbá az uralkodó biztosította a nemesi adómentességet és a vallásszabadságot, ezen felül az országot a saját törvényei szerint fogják kormányozni. Kialakultak azok a viszonyok, melyek 1918-ig meghatározóak maradtak hazánkban.
Külpolitika: védekezés és terjeszkedés chevron_right 2. Integrálódás Európába (1116–1205) 2. A keresztes hadjáratok és Magyarország 2. Expanzió és regionális politika 2. A politikai elit és az uralkodó viszonya 2. Betelepülők nyugatról és keletről 2. Az írásbeliség és a művelődés chevron_right 2. Az "új berendezkedés" gazdasági-társadalmi következményei (1205–1301) chevron_right 2. Mária terézia és ii. józsef reformjai. Birtokkoncentráció, várépítés, magánfamília A birtokkoncentráció A várépítés A magánfamília 2. Munkaerőpiac és szerkezetváltás chevron_right 2. A nemesség formálódása és rétegződése A jogok megfogalmazása A köznemesség kialakulása A megye és a generalis congregatiók chevron_right 2. A királyi udvar és az egyház Gazdasági és kormányzati konfliktusok a pápával és a magyarországi főpapokkal Az írásbeliség szerepe a világi életben 2. Nemesi öntudat, királyi hatalom chevron_right 3. A középkori Magyar Királyság A vegyes házi királyok kora (1301–1526) chevron_right 3. Anjou-kor: a tartományuraságoktól I. (Nagy) Lajos birodalmának felbomlásáig (1301–1403) 3.
I. Károly uralkodása (1301–1342) 3. Társadalmi átalakulás, belső piac és városiasodás 3. (Nagy) Lajos kül- és belpolitikája (1342–1382) 3. Az Anjouk udvari kultúrája 3. Az Anjou-monarchia vége és a királyi hatalom meggyengülése Zsigmond uralkodásának kezdetén (1387–1437) chevron_right 3. Luxemburgi Zsigmond konszolidációs eredményei a 15. század első harmadában 3. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai 3. Európai szerepek és a török elleni védekezés ügye 3. A király, a bárók és a rendek Politikai és igazságszolgáltatási reformok 3. Mária Terézia reformjai. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár. Társadalmi feszültségek Az 1437–1438-as erdélyi parasztfelkelés 3. Királyi reprezentáció. A humanizmus kezdetei chevron_right 3. Belső viszálykodás és a török veszély a 15. század második harmadában 3. Albert uralkodása (1438–1439) 3. Az ország kettészakadása és Hunyadi János felemelkedése 3. Interregnum és Hunyadi János kormányzósága 3. V. László uralkodása és a nándorfehérvári diadal chevron_right 3. Mátyás király birodalma (1458–1490) 3.
A felvilágosodás kihat: a politikai rendszerek felépítésére is, a polgárság(harmadik rend) egyre inkább öntudatra ébred az ipari forradalom szoros összefüggésben áll a felvilágosodás irányzatával, megfogalmazódik az a gondolat, hogy a tudomány és a technológia fejlődése révén minden probléma megoldhatóvá válik. Angol felvilágosodás: Egyik jeles képviselője Newton (1642-1727., gentry, Oxfordba járt iskolába)--> kidolgozza az integrális differenciálszámítást, tanulmányozza a gravitációt, egyik jelentős műve: A természetfilozófia matematikai alapproblémái (minden mechanikus mozgást képes meghatározni az alma leesésétől a legtávolabbi bolygó mozgásáig); szerinte nincs véletlen, a világ determinisztikus(meghatározott), kidolgozza a fényelméletet, kutatásokat végez az optika terén. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. Egy másik jelentős személy John Locke, jelentős az ismeretelmélete (honnan kerülnek az agyunkba az ismeretek, mikor megszületünk, semmilyen ismeretünk nincs). Nagyon fontos szerinte a tapasztalás, érzékelés (sensation - külső, reflexió - belső).
A felvilágosodás általános és egyetemes eszmerendszeréhez így kapcsolódhatott egy sajátos nemzeti probléma. Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma, Balassi Kiadó, Bp., 1995
A francia nacionalizmus nemzetállamban gondolkodott, a német inkább kulturnemzetben. A magyar nacionalizmus inkább a francia mintát alkalmazta. Szélsőséges formája: sovinizmus Konzervativizmus A latin "conservare" = megőrizni kifejezésből ered. Alapelvei: a francia forradalom egyes jelenségeivel (terror, régi értékek tagadása, vallásellenesség) szembeni ellenhatásként, a gyors változások tagadásaként jött létre a XVIII-XIX. fordulóján. A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján. a fennálló életforma, erkölcs, szokás stb. megőrzése, a múlt, a hagyományok, a tekintély és az intézmények tisztelete jellemzi. a fokozatos fejlődést szorgalmazza, ezzel szembefordul a forradalmat kísérő erőszakkal és felfordulással. ugyanakkor jelenthet olyan politikai irányzatot is, melynek célja a régi, önmagát túlélt rendszer védelmezése, illetve annak visszaállítására. A fejlődést elutasító, a régi rend változatlan fenntartását szorgalmazók (pl. Metternich) is ezt az elvet vallják. Angliában jelentkezett erőteljesebben, ahol a forradalmak helyett a reformok voltak a meghatározók.
Az iparosodottabb Angliában élő Adam Smith (1723–1790) már az ipar és a kereskedelem jelentőségét is felismerte (1776). A szabad verseny feltételei között az egyéni érdektől ösztönzött munkát tartotta a gazdasági fejlődés motorjának. A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS: Franciaország súlyos pénzügyi válságba sodródott. A XVIII. század során az újabb háborúk és az állam túlköltekezése mélyítette a válságot. Az állam gazdasági irányításával megbízott politikusok ezért reformokkal kísérleteztek. A XVIII. században a fejlett nyugat-európai vidékektől (centrum) elmaradó területeken (amelyeket a centrumhoz képest a történészek periférián ak neveznek) az abszolút uralkodók szintén változtatásokra kényszerültek. A felvilagosodas eszmerendszere. Gazdasági és óvatos társadalmi reformokat hajtottak végre. Lebontották a belső vámokat, pártolták az iparfejlődést, fejlesztették az oktatást, védték a jobbágyokat a túlzott nemesi követelésekkel szemben és megadóztatták a nemességet. A reformok úgy akartak társadalmi és gazdasági modernizáció t, hogy közben az alapvető politikai viszonyok érintetlenek maradjanak.
Kidolgozták az ún. deista felfogás t. A deizmus értelmében isten teremtette a világot, de tovább nem avatkozik be annak a működésébe. Ebből adódóan nincsen szükség egyházra. A felvilágosítók különös hangsúlyt helyeztek a szabadság, az egyenlőség, a testvériség demokratikus értékeire, eszményeire, hittek ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításában. A felvilágosodás eszmerendszere főbb képviselői, források alapján - YouTube. Ezek az új eszmék elvezettek a francia forradalomhoz. Enciklopédia A francia tudósok, gondolkodók, művészek csoportja egy nagy szellemi vállalkozás, az Enciklopédia körül kovácsolódott egységes eszmei mozgalommá. A mű alcíme: A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára. Az Enciklopédia 1751 és 1772 között 28 kötetben jelent meg, majd 1777-ben ehhez járult még 5 kötet függelék és 2 ábrakötet. A kiadványt Denis Diderot szerkesztette. A szerkesztők tekintélye és a vállalkozás tudományos rangja kitűnő francia és külföldi munkatársak seregét gyűjtötte össze. Ez a hatalmas munka a 18. század legmodernebb ismeretanyagát foglalta magába, s így lett az új világnézet tudományos megalapozójá vá.