A gönci barack és a magja Tokaj-Hegyalját világszerte ismerik hiszen méltán híres bortermelő régió. Nem sokan tudják azonban, hogy a hegy másik oldala hasonló adottságainak köszönhetően valamikor ugyanolyan kíváló minőségű szőlőt termelt, a borkereskedelem központja pedig Gönc volt, ahonnan a borászok között jól ismert gönci hordó is származik. A Gönci Kajszibarack azután terjedt el a gönci vidéken, hogy az 1920-as években a szőlőt megtámadta a pusztító filoxéra. Ezután döntöttek úgy a helyiek, hogy a szőlő helyett barackost telepítenek. Azóta vált legendássá Gönc - a bor helyett - a barackosairól. A kíváló minőségű Gönci Kajszibarack 2004. szeptember 27-től nemzeti oltalom alatt áll, ami azt jelenti, hogy csak azt a gyümölcsöt szabad gönci kajszinak nevezni, amelyet itt termeltek, itt dolgoztak fel és itt is csomagoltak. Az Európai Bizottság 2011. május 20-án bejegyezte a "Gönci kajszibarack" elnevezést az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. Ezzel egy ezer élelmiszert magában foglaló eredetvédelmet élvező termékcsoportba került, amivel megnyílt a lehetőség arra, hogy a gönci gyümölcs és az abból készült termékek, mint a lekvár a pálinka, befőtt és ivólé különleges megkülönböztetést kapjanak az európai piacon.
E tájfajta az 1950-60-as évektől lett közismert, és 1976-ban külön fajtának is elismerték. Márkanévként az 1970-es évektől, a belőle készült pálinka nagyobb mennyiségben való előállítása és forgalmazása óta lett híres. Emésztést elősegítő italként az étkezés végén van a helye. Jól felhasználható kevert italok, koktélok és gyümölcssaláták készítésénél. A gönci barackpálinka gyártását a Miskolci Likőrgyár Rt. fogja össze. Szerződéses kapcsolatban áll a termőtáj mintegy 50-70 (ebből 6-8 nagyobb) baracktermelőjével, előírva számukra a feldolgozási technológiát. Cefrézésre csak optimálisan érett, romló hibától, idegen anyagtól mentes, a megadott földrajzi területről származó gyümölcs használható fel. A mosott, magozott gyümölcsből készített, pépesített cefrét1 rozsdamentes acéltartályokban és más erjesztőedényben, viszonylag alacsony hőmérsékleten (18-20 °C) erjesztik. Az erjedés időtartama 10-14 nap. A lepárlás Gönc és környékének pálinkafőzdéiben történik, természetesen az elő- és utópárlatok gondos elválasztásával.
A Bestillo gönci barackpálinkájában a kellemes tónusú mag karaktert és a jól hangsúlyozott gyümölcsös ízvilágot édeskés, friss virág illatok gazdagítják. Termesztésének kezdete a Krisztus előtti harmadik évezred fordulójáig nyúlik vissza. A tibeti kajszi megmaradt a világtól elzárt Tibetben. A kis-ázsiai és örmény kajszi bizonyítékai a kőmag leletek. A görögök Nagy Sándor hadjárata idején ismerték meg a sárgabarackot. Lucullus hadjárata során már mint ismert gyümölcsfajjal találkozott vele Kis-Ázsiában, ahonnan Rómába is eljutott. 1541-ben Tolna városánál a török flottilláról kajszi oltóvesszőket is kirakodtak. Ez a valószínű időpontja a kajszi magyarországi megjelenésének. A gönci magyar kajszi a fajtacsoport egyik legértékesebb változata. Koronája zömök, egészséges lombozatú, könnyen kezelhető. Rügyfakadása és virágzása elhúzódó, ezért jobb a termésbiztonsága. Gyümölcse kiváló zamatú és húsállományú, közepesen nagy vagy nagy (40-45 mm), élénk narancsszínű. Középidőben, július közepén érik.
Különleges gönczi barackpálinka Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Gönc és környéke Gyümölcspálinka a gyümölcs-fajta (Gönci magyar kajszi) és a termőtáj jellegéből adódó egyéni illat és zamat, melyet a forgalomban lévő terméknél a hozzáadott aroma még tovább hangsúlyoz, és amely megkülönbözteti más régiók barackpálinkáitól. A gönci barackpálinka világos halványsárga színű, intenzív, határozott kajsziillatú, kerek, telt, jellegzetes zamatú pálinka. A forgalomban kapható Különleges gönczi barackpálinka alkoholtartalma 44 V/V%, Gönci magyar kajszi, finomszesz és természetazonos aroma felhasználásával készül. Korponay János 1871-es településmonográfiájában olvashatunk először arról, hogy Göncön és környékén híres és nagy mennyiségű kajszibarackot termesztenek, bár 1895-ben Gönc gyümölcsfaállományának még alig több mint 7%-a volt kajszi (1272 db). Igazi elterjedése a XIX. század végén bekövetkezett szőlőpusztulás nyomán telepített gyümölcskultúráknak köszönhető. Az 1920-as évekre jellemző céltudatos fajtakiválasztás, faiskolai telepítések nyomán a magyar kajszinak több - különféle minőségű, tulajdonságú - változatát nemesítették ki, ennek egyik változata a Gönci magyar kajszi.
Szükséges zöldségek vagy gyümölcsök mennyisége egy liternyi párlat elkészítéséhez a cukortartalmuk szerint változik. Sárgabarack pálinka – avagy egyszerűen kajszipálinka Hazánban két gyümölcs is van, amelyből több vidékünkön is régóta főznek pálinkát: ezek pedig a szilva és a sárgabarack. A szilva mellett a kajszi is kiemelt alapanyag, amelyből a Borsod megyei Gönc környékén és Kecskemét környékén készítenek tradicionálisan pálinkát. A két párlat elkészítésének munkafolyamatai között óriási különbségek nincsenek. A pálinka készítéséhez olyan gyümölcsöt használnak, melyek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba a nem szép külsejük, esetleg mechanikai sérülések miatt, vagy mert túlérettek, de semmi esetre sem rothadtak. A minőségi pálinka ízét és zamatát a tulipánformájú pohár emeli ki igazán, mely a nyelv alá vezeti a párlatot, ahol a legintenzívebben érzékelhetők a gyümölcsös aromák. Gönci Barackpálinka Ez a gyümölcspárlat a Gönc körzetében termelt, minőségi kajsziból, hagyományos módon előállított gyümölcspálinka.
A termék alkoholtartalmát a palackozás előtt állítják be 44 V/V% alkoholtartalomra, majd a szűrést követően 0, 5 l űrtartalmú, hengeres, színtelen palackokba töltik. A termőtájon a házaknál kierjesztett cefrét ún. bérfőzést végző szeszfőzdékben kisüsti pálinkafőző berendezésen (rézből készült üst, 10 hl alatti űrtartalommal), az elő- és utópárlat gondos elválasztásával főzik, majd otthon, ízlés szerint érlelik. A barackpálinka a szilva után a legkeresettebb hazai pálinkafajtánk. A dél-alföldi régióban termelt barackpálinkánál (Kecskemét, Kiskunhalas stb. ) lényegesen kevesebb Gönc környékének termése. Üzemi előállítást a Miskolci Likőrgyár Rt. folytat, két barackpálinkát is forgalmazva. Ezek közül a Különleges gönczi barackpálinka 1999-ben elnyerte a Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegy használati jogát. Az értékesítés ebből a termékből mintegy 10-12 ezer palack (becsült adat). Ezenkívül jelentős a térségben a termelők által lefőzetett, házi felhasználású, valódi kisüsti pálinka is 50-51 V/V% alkoholtartalommal, évente mintegy 3-5000 hl mennyiségben (becsült adat).
Levente Péter műsora? 14:00 – 15:30 Gasztro versenyek eredményhirdetése 15:30 – 16:00 A legvidámabb bara(c)k: Badár Sándor stand-up műsora 16:00 Amit még kínálnak az egész nap folyamán: gasztronómiai élmények, pálinkakóstolás-üzemlátogatás, gyermekmegőrző, gumikerekes kisvonat a helyszínek bejárásához. Boldogkői Vár Kézműves foglalkozások 10:00 – 18:00 Játékos vetélkedők a Játékkommandó közreműdödésével 10:00 – 15:00 Népi zene és tánc előadások 15:00 – 18:00 Ferenczi György és a Rackajam 20:00 Várlátogatás interaktív vezetéssel, íjászkodás, népi játszótér Amit még kínálunk a nap folyamán: népi játszótér, várlátogatás – interakív vezetéssel, íjászkodás a Vár lábánál, gumikerekes kisvonat a helyszínek bejárásához. Péchy-Kúria udvara és Tájház Kié a legjobb? Hatalmas baracklekvár-főzés és lekvárverseny. Barackvirág Játékudvar DióBisztró: Jaczenkó Dóra Gasztroblogger ételei Arka Szabadtéri Színpad Balázs Elemér Group: remek jazz mesés környezetben, barackos ízjegyeket mutató borok kóstolása mellett.
A szabad királyi városok mellett megjelentek a mezővárosok. Nem volt városfaluk. Lakói főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. A mezővárosok a földesúr hatalma alá tartoztak. Kiváltságokat kaptak a feldesuruktól. Sok mezővárosból fontos vásártartó hely lett. Vázlat I. Lajos halála utáni helyzet: két leánya örökli királyságát: Mária és Hedvig Mária az első magyar királynő (1382-1387) Mária férje, Luxemburgi Zsigmond lesz a király---> Zsigmond uralma: 1387-1437. Bárók legyőzése. 1396. nikápolyi vereség II. Királyi hatalom megerősítése: új bárói csoport Török elleni védelem: végvárak (tk. 100. oldal) III. Konstanzi zsinat: egyházi ügyek rendezése, Husz János elítélése (tk. ) IV. Falvak és városok: parasztház megjelenése Mezővárosok megjelenése (tk. 101. oldal)
2014. április 29., kedd 19:39 A magyar Szent Koronát eltüntette, saját alakját viszont ráfestette a Bihari Sándor-festmény reprodukciójára a kép elkészítésével megbízott bukaresti festőművész. Amint beszámoltunk róla, a Luxemburgi Zsigmond fogadja Nagyváradon Jagelló Ulászlót című Bihari Sándor festmény 1903 és 1923 között díszítette a nagyváradi városháza falát. Ilie Bolojan polgármester kezdeményezésére a képviselőtestület úgy döntött, hogy a közgyűlési termet 1903-as arculatába állítják vissza, és ennek a projektnek részeként újra megfestik a művet, egy Ferdinánd királyt és Mária királynét ábrázoló festménnyel együtt. A kép elkészítésével Valentin Tănase festőt bízták meg, aki az eredetin látható Szent Korona helyett valami más, koronára hasonlító fejdíszt helyezett Luxemburgi Zsigmond fejére. A Bihoreanul által megkérdezett művész azzal indokolta az eltérést, hogy a Múzeumban csupán egy vázlat tekinthető meg, és azon ez a korona szerepel. Elismerte ugyanakkor, hogy az interneten is fellelhető fotókon nem ezzel a koronával szerepel Luxemburgi Zsigmond, azonban túl kicsi méretűek voltak ahhoz, hogy ezek alapján végezze el a reprodukciót.
1. 2 Az 1351-es törvények: A nápolyi hadjáratokban résztvevő köznemesek érdekeinek védelmében I. Lajos 135-ben felújította az Aranybullát. A megújítás a korabeli állapotokat rögzítette. Változások: - "egy é s ugyanazon nemesi szabads á g " elve à nincs különbség jogilag a nemesek és a bárók között - kilenced törvénye: a 9. tized a földesúré - ősiség törvénye: a birtok csak a családon belül örökölhető férfiágon Utódlás kérdése: I. Lajosnak 2 lánya volt: Mária – Magyarországot örökölte és Luxemburgi Zsigmond felesége lett Hedvig – Lengyelországot örökölte és Jagelló litván fejedelem felesége lett 2. Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387-1437) – A magyar nagyhatalom születése: Lajos király halála után leánya Mária uralkodott, de a bárók hatalmi érdekeik szerint befolyásolták uralmát à anarchia bontakozott ki az országban à Mária férje, Luxemburgi Zsigmond 1387-ben az ország tanácsának (bárók) segítségével magához ragadta a hatalmat (1395-ig, Mária haláláig társuralkodók). 2. 1 Zsigmond belpolitikája: Célja: a bárók hatalmának megtörése volt à saját, szakképzett bizalmasait helyezte kulcspozíciókba à a bárók 1401-ben Visegrádon foglyul ejtették a királyt à Zsigmond szövetséget kötött a leghatalmasabb bárói szövetséggel (Garai-Cillei liga) és feleségül vette Cillei Borbálát.
I. Lajos halála utáni helyzet: Nagy Lajos halála után örökségén két leánya osztozott. A történelemben először nő került a magyar trónra Mária, Lengyelország trónjára pedig huga, Hedvig. Máriának az uralmát a magyar urak kelletlenül fogadták. Ellenében Lajos egyik férfi rokonát, Károlyt hozták be az országból, aki termete miatt a "Kis" melléknevet kapta. Pár hónap múlva meggyilkolták Budán. Halálában az országban belső háború tört ki. A bárók többsége végül Mária mellé állt; egy feltétellel: koronázzák királlyá férjét is, Zsigmondot. Mária rövidesen meghalt, így Zsigmond egyedül uralkodhatott. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) magyar király. A király helyett jórészt a bárók és a főpapok döntöttek az ország ügyeiben. A király közben háborút indított a török ellen, melynek 1396-ban a nikápolyi vereség gel lett vége. Itthon az uralmával elégedetlen főurak bebörtönözték. hívei rövidesen kiszabadították. II. A királyi hatalom megerősítése - a török elleni védelem Zsigmond úgy erősítette meg hatalmát, hogy b árók egy kisebb csoportjára támaszkodott.
Királyi tanácsokon való részvétel joga -> döntéshozó szerv is volt. – Végrehajtók ún. familiárisok (hűbéresek) Károly Róbert nem tartotta fontosnak a rendiséget nem hívott össze rendi országgyűlést. – Főtisztviselők: nádor, országbíró, tárnokmester, kincstárnok. 6. Gazdaságpolitikája: Regálékra alapozott tudatos gazdaságpolitikája volt. – Necskei Dömötör: gazdasági reform végrehajtója. – Értékálló aranyforint bevezetése 1325-től. (Magyarország Európa aranytermelésének 2/3-át biztosította) – Nemesérc monopólium: pénzveretés joga a királyé. – 1327-től megszűnt a bányászat királyi monopólium uralma. (bányabér: csak 1/3-a a tulajdonosé) – Kamara haszna (pénzcsere): bevezette a kapuadót, a jobbágyok 1. állami adója. – 30-ad vám – 1335. visegrádi királytalálkozó (lengyel, cseh, magyar): Bécs árumegállító jogának kikerülése. 7. Hadsereg és – banderiális hadsereg: egy zászló alatt felvonuló katonák egysége – főként királyi bandériumhoz tartoztak – lovas, könnyűlovas, páncélos Külpolitika – Hadjáratokat folytat, de sikertelenek.
2 Károly Róbert reformjai: A belső rend helyreállításával egy időben Károly Róbert hozzákezdett az ország újjászervezéséhez. Reformjai: 1. 2. 1 Hadseregreform: banderiális hadszervezet kiépítése. Bandérium = magánföldesúri hadsereg. (Aki nem tud 50 főt kiállítani az a vármegyei sereghez csatlakozik. ) 1. 2 Gazdaság i reformok: (A gazdasági reformokról bővebben a Károly Róbert gazdaságpolitikája című oldalon olvasható! ) Regálék (a királyi felségjogon szedett jövedelmek) bővítése: harmincadvám (a kereskedelmi cikkek megvámolása) pénzverés monopóliuma bányamonopólium a földtulajdonosoknak adta a bányabér 1/3-át (urbura=bányabér) Értékálló pénz bevezetése (aranyforint, ezüstdukát 1325-től) Kapuadó (18dénár évente, jobbágyportánként) Kamara felállítása (tárnokmester: Nekcsei Dömötör) Pápai jövedelmek 1/3 részének lefoglalása 1. 3 Aktív külpolitika: Dinasztikus kapcsolatok erősítése (Lengyelország, Nápoly) Déli befolyási övezetek visszaszerzése à Nándorfehérvár és Galambóc várát visszafoglalta kudarc: Horvátország, Havasalföld (Basarab vajda*) 1335 visegrádi királytalálkozó: Luxemburgi János és Lokietek Kázmér kibékítése kereskedelmi együttműködés Bécs ellen à Nagyszombat 1339 örökösödési szerződés III.