Mostanában több Erdély-posztot láttam, és a kommentek között többen is írták, hogy onnan származnak vagy sokat járnak oda. Tőletek kérdezem: Hová utazzak Erdélyen belül, ha még sosem voltam ott? Már egy ideje tervezzük a feleségemmel, hogy elutaznánk, de nincs ötletünk, hogy mit kéne megnézni első utazási keretről annyit tudok mondani, hogy 1 hétnél nem hosszabb utazásról lenne szó és első sorban a természeti látnivalók érdekelnek minket ( túrázás)Illetve én személy szerint a történelmre is nyitott tippet értékelnék pirosarannyal. Természeti látnivalók magyarország. Köszi! Editke: Köszi a sok választ!
Ezen kívül pedig egy sűrű véderdő is körbe veszi a tavat, amely konzerválja a párát és a hőt, ezért a melegvizű tó télen-nyáron alkalmas a fürdőzésre. A hely nagyon népszerű a külföldi-elsősorban orosz és német – turisták körében, ennek köszönhetően Hévíz, hazánk egyik leglátogatottabb települése. Magyarország tíz legszebb természeti csodája. 5. Egerszalóki sódomb Az Egertől egy kőhajításnyira fekvő Egerszalók fő látványossága egy sódomb, amely Egerszalókot a "magyar Pamukkalévá" tette. A domboldalban előtörő 65 fokostermálvíz lenyűgöző, közel 120 négyzetméternyi területet lefedő mészkőlerakódást alakított ki. A 410 méteres mélységből eredő ként, kalciumot, nátriumot és magnéziumot egyaránt tartalmazó gyógyvizet gyógyfürdő létesítésére használták fel, amely gyógyítja a mozgásszervi eredetű betegségeket, valamint az ízületi és a reumatikus fájdalmakat is enyhíti. A környéken idővel egy horgásztó is létesült, amely mára a vidék legnagyobb vízfelülete is lett egyben, de aki erre jár, annak nem szabad kihagynia a Kaptárköveket és a barlanglakásokat sem, amelyek az ember és a természet különleges kapcsolatáról árulkodnak.
Célunk, hogy összegyűjtsük és egymás számára bemutasssuk Magyarország épített és természeti értékeit, apróbb és jelentős méretű látnivalóit. Indulj velünk, fedezzük fel Magyarország ismert és ismeretlen értékeit! Tegyük mindezeket láthatóvá a Reddit közösségének; magyarul (is)!
fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1972, rendező: Ember Judit, Gazdag Gyula operatőr: Jankura Péter, 105 perc A film adatlapja a Filmkeresőn A teljes film elérhető itt: Miről szól? A bicskei járási pártbizottság elhatározza, hogy leváltja a felcsúti téeszelnököt, aki néhány év leforgása alatt megmentette a csődtől, majd fel is virágoztatta a felcsúti termelőszövetkezetet. Koholt vádak alapján próbálják meggyőzni az elnökkel szimpatizáló közgyűlést, hogy hívják vissza tisztségéből Ferenczi Józsefet. Mitől különleges? A határozat a szocializmus diktatórikus hatalomgyakorlásának önleplező filmje. Azt a folyamatot éri tetten, amikor felső politikai nyomásra visszavonták az ún. új gazdasági mechanizmust. A kádári konszolidáció a hatvanas években a gazdaságban is reformokat hozott, a termelőszövetkezeteknek megengedték, hogy saját maguk válasszák meg vezetőiket, és ún. melléküzemágakban saját hasznukra termeljenek. Ennek köszönhetően a piacszerű működést megvalósító téeszek jelentős profitra tehettek szert.
A párt tehát sikerrel keresztülvitte eredeti határozatát. A határozat a Kádár-kori látszatdemokrácia működésének páratlan dokumentuma. Ember Judit és Gazdag Gyula a fenti eseményeken végig jelen volt kamerájával. A kiszámíthatatlan sorrendben megszólaló közreműködőket kivételes rugalmassággal követik Jankura Péter operatőr szűk közelképei, de igen kifejezők az elkapott pillanatok önleleplező gesztusai is. A film hitelességét az erősíti fel, hogy kizárólag szituációkban forgattak, vagyis nincsenek riportok, kommentárok. Az események szereplői természetesen tudtak a forgatásról – a párttaggyűlésen a titkár tájékoztatja is a stábról a jelenlévőket, s arra kéri őket, "gondolják úgy, mintha itt sem lenne" –, sőt a keretjelenet, a Végrehajtó Bizottság két bicskei ülése a forgatás kedvéért jött létre. Ahogy Ember Judit a Tarr Bélának adott interjúban felidézte: "nekünk csinálták, nekünk játszottak. S csak mert azt mondhattak, amit akartak, valószínűleg úgy csinálták, ahogy szokták". Vagyis az a két "jelenet" szintén hiteles dokumentumnak tekinthető, amelyben a pártkáderek felelősségük teljes tudatában, meggyőződéssel, voltaképpen jóhiszeműen mutatják be, miképp próbálnak megfelelni a demokratikus elveknek, hogyan próbálnak ezen a módon érvényt szerezni a párt akaratának, s amikor ez nem sikerül, milyen módszerrel folytatják a küzdelmet egészen a végső sikerig.
Szövegkönyve megjelent a Gazdag Gyula dokumentumfilmjeinek dialógusait közreadó Képes Könyv 1968 – 1979 című kiadványban. Az elhangzott mondatok szó szerinti leirata önmagában is tanulságos olvasmány, hiszen megrendítő híradással szolgál a korabeli káderek kulturális színvonaláról. A határozat ban bemutatott eset tehát hiteles képet nyújt a téeszdemokrácia, illetve általában a magyarországi demokrácia álságos, képmutató, a párt által manipulált működési módjáról. Mindezen túl a film egy konkrétabb, a hetvenes évek elejére jellemző politikai és gazdasági folyamatról is beszámol. Fel kell tenni ugyanis a kérdést: vajon miért rendült meg a bizalma a pártnak a téeszelnökben? A válasz zavaros, tele van csúsztatással, mégis sokatmondó. Azt a végrehajtó bizottság is elismeri, hogy Ferenci egy fizetésképtelenné vált, szanálás előtt álló szövetkezetet tett néhány év alatt nyereségessé. Csakhogy a módszerei elfogadhatatlanok, emiatt mindenfélével megvádolják, lejárató cikkek jelennek meg róla a pártsajtóban (magas a fizetése és a reprezentációs költsége, büntetett előéletű anyagbeszerzőt alkalmaz, akinek most is van valami zavaros ügye).
(A Kúria devizahitelekről hozott jogegységi döntésének szakmai elemzését hamarosan folytatjuk dr. Gárdos Istvánnal – a szerk. )