– Az egykor ezerötszáz lelkes faluban ma mintegy ötszázan élnek, a lakosság közel fele roma származású. Az elvándoroltak helyett betelepülők gyökerek nélkül élnek itt, nem érzik magukénak a falut – fogalmazza meg az egyik gondjukat a polgármester. "A falu javai zömmel idegenek és külföldiek kezébe kerültek, az emberek többsége a közeli városok gyáraiba jár dolgozni, a mezőgazdasággal nem igazán tudnak és nem is akarnak foglalkozni" – sorolja a problémákat. Mind a polgármester, mind az egyesület elnöke szavaiból mégsem a csüggedés, hanem a tettvágy érződik. A Bérbaltavár jövőjéért dolgozó egyesület, melyet az elszármazottak hoztak létre tizennyolc évvel ezelőtt, eredményes értékmentést végez. Összefogva a településvezetéssel és a plébániával – Déri Péter Csehimindszenttel együtt látja el itt a lelkipásztori szolgálatot – folyamatosan újulnak meg közterek, lakóházak; múzeum, keresztút, emlékhelyek létesültek, folyamatban van az 1754-ben épült barokk templom felújítása. Most is jövőt építő ünneplésre gyűltek össze.
Már akkor az Árvácska jutott eszembe, mert számunkra ennek az archetípusnak (ha létezik ilyen) Árvácska a legplasztikusabb megtestesítője, a kultúránk része. Ezután láttam az Árvácska új, színházi feldolgozását a Trafóban, a Dollár Papa Gyermekei társulatának előadásában. Az új színdarab arról híresült el, hogy Kulka János először lép benne közönség elé a három évvel ezelőtti sztrókja óta. A kritikák, beszámolók legalább felerészben erről szólnak, ha meg is említik, hogy az esemény hírértéke ellenére az előadás fókuszában nem ő áll. Az Árvácska végtére is Csibéről (azaz Csöréről), Móricz Zsigmond pártfogoltjáról, az egykor bántalmazott gyerekről szól, bárhogy fogalmazzák is újra. A gyermeki kiszolgáltatottság és szeretetéhség drámája ez, nem egy idősödő férfié. Bár lényegi eleme az új produkciónak Kulka megfigyelői, néma, támogató jelenléte is (szövege nincs, de végig a színpadon van), de a fókuszban mégis a címszerepet alakító Simkó Katalin áll, akinek teljesítménye olyan elementáris és tiszteletet parancsoló, hogy minden egyéb másodlagossá válik mellette.
Május 1-én örömmel értesítette a nagyközönséget a kölkedi Fehér Gólya Múzeum, hogy a szombati nappal az egyedülálló baranyai gólya múzeum kapui újra nyitva állnak a látogatók előtt. Mohácstól délre található Kölked település, amelynek lakossága évszázadok óta együtt él a gólyákkal. A dunai ártér határában fekvő község mindig biztos fészkelő és táplálkozó helye volt a Magyarországon nagyon kedvelt és feltett fehér gólyáknak. Nem meglepő hát, hogy Kölkeden található az országban egyedülállóképpen egy Fehér Gólya Múzeum. 2002 óta működik a faluban az a, nem csak hazai, de még európai viszonylatban is egyedülálló tematikus kiállítás, amely egyetlen állatfaj életének bemutatására, a fehér gólya (Ciconia Ciconia) életmódja köré szerveződött. A gólya múzeumban dolgozók hasonló létesítményről csak a lengyelországi Klopot településen tudnak, amellyel jó szakmai kapcsolatot tartanak fenn. Az gólya múzeum a település egykori iskolaépületében kapott helyet, ahol a tematikus kiállításon megismerkedhetünk a fehér gólyák táplálkozásával, fészkelési szokásaival, vonulásukkal.
A dunai ártér határában, Mohácstól délre fekvő Kölked mindig biztos fészkelő és táplálkozó helye volt a fehér gólyáknak. Itt található az országban egyedülálló Fehér Gólya Múzeum. A tematikus kiállításon élményt adó tárlatvezetés keretében ismerkedhetünk meg a fehér gólyák táplálkozásával, fészkelési szokásaival, vonulásukkal. Kitekintést kapunk a gólyák családjának valamennyi tagjáról, melyek közül hazánkban csak két faj él. A gólya irodalmi, néprajzi vonatkozásai is megtalálhatók itt. Költési időszakban a környező villanyoszlopokon élőben is megtekinthető a gyönyörű madár. A Fehér Gólya Múzeum terepi és oktatótermi foglalkozásai, gyermek- és családi programjai, kézműves foglalkozásai élményszerűen, interaktívan segítik a természeti értékek megismerését. A létesítményben lehetőség nyílik kerékpárkölcsönzésre, lessátor bérlésre is. Nyitva tartás: máj. 01 – aug. 31. : K-Szo: 8. 00-16. 00 szept. 01 – ápr. 30. : K-Szo: 10. 00 Elhelyezkedés: Kölked, Széchenyi u. 1. Elérhetőség: Tel. : 69/384-208, 30/846-6020 E-mail: További információk árakról, kedvezményekről, a környék kínálatáról a múzeum honlapján
Költési időszakban a környező villanyoszlopok fészkeiben élőben is megtekinthető a gyönyörű madár. A Fehér Gólya Múzeum terepi és múzeumi oktatási programjai élményszerűen, interaktívan segítik a természeti értékek megismerését. A gólyák családjából hazánkban csak két faj, a fehér gólya (Ciconia ciconia) és a fekete gólya (Ciconia nigra) él, melyek irodalmi, néprajzi vonatkozásairól is hallhatnak az érdeklődők a múzeumban. A Fehér Gólya Múzeum előre meghirdetett időpontokban rendszeresen ad helyet különböző gyermek- és családi programoknak, ajándékkészítő kézműves foglalkozásoknak, melyek során a résztvevők természetes alapanyagokból készíthetnek szebbnél szebb tárgyakat, szakértő segítők közreműködésével.
Fehér Gólya Múzeum Kölked jan. 04 Kölked, Múzeum A Fehér Gólya Múzeum weboldala: A Fehér Gólya Múzeum címe: 7717 Kölked, Széchenyi u. 1. A Múzeum elérhetősége: Levélcím: 7717 Kölked, Széchenyi u. 1. Telefon: (+36 69) 384 208, (+36 30) 846 6020 Email: Belépő: felnőtt: 450Ft/fő gyermek 18 éves korig: 350Ft/fő nyugdíjas: 350ft/fő óvodás: 200Ft/fő Csoportkedvezmény 20 fő felett: 300ft/fő A belépőjegy tartalmazza a szakvezetést! Hungary Card elfogadóhely A Fehér Gólya Múzeum nyitva tartása szeptember 1 – április 30. : keddtől szombatig 10. 00-16. 00 május 1 – augusztus 31. : keddtől vasárnapig 9. 00-17. 00 A Fehér Gólya Múzeum története A dunai ártér határában fekvő Kölked község mindig biztos fészkelő- és táplálkozó helyet biztosított a fehér gólyák számára. A 2002 óta itt működő Fehér Gólya Múzeum európai kitekintésben is egyedülálló, hozzá hasonló tematikus létesítményről csak a lengyelországi Klopot településen tudunk. A múzeumban a látogatók élményt adó tárlatvezetés keretében ismerkedhetnek meg a gólyák életmódjával, vándorlási szokásaival, valamint a gólyagyűrűzés módszereibe is betekintést nyerhetnek.
A baranyai megyei faluban, Kölkeden található hazánk egyetlen Fehér Gólya Múzeuma. A múzeumban a látogatók élményt adó tárlatvezetés keretében ismerkedhetnek meg a gólyák életmódjával, vándorlási szokásaival, valamint a gólyagyűrűzés módszereibe is betekintést nyerhetnek. Fehér Gólya Múzeum A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található Kölkeden nemcsak a múzeumban találkozhatunk gólyákkal. A Béda-Karapancsa Tájegység fontos élettere vadon élő állatoknak, így a fehér és a fekete gólyáknak is. Hazánk egyetlen Fehér Gólya Múzeuma 2002-ben nyitotta meg kapuit. A múzeumnak a volt napközi otthon épülete ad helyet, ahova annak idején én is jártam, ugyanis Kölkeden nőttem fel. Igényesen, szakértelemmel kialakított kiállítás és lelkes tárlatvezetők várják a látogatókat. Mi nem kértünk tárlatvezetést, mert siettünk, inkább magunk néztük meg a kiállítást. Volt alkalmunk azonban a tárlatvezetésbe is bele hallgatni. Amikor távozni készültünk, akkor érkezett egy 20-25 fős kis iskolásokból és néhány kísérő felnőttből álló csapat.
Érdekes volt látni, hogy a csöppségek is milyen érdeklődéssel figyelték az ismertetőt és az udvaron sétálgató gólyát. A gólya egyébként sérült, nem tud repülni, ezért a múzeum udvarán él. Van ugyan az udvaron kis tó, de a gondozók etetik. Nem békával, nem valami csúszómászóval, hanem fagyasztott kis csirkékkel táplálják. A múzeum épületben egy ember nagyságú gólya fogadja az érkezőket. A kiállításon élet nagyságú, kb. 1 méter átmérőjű fészkeket is láthatunk. Interaktív táblán követhetjük nyomon a gólyák vonulási útvonalát. A zöld részek mutatják azt, hogy nyáron hol fordulnak elő gólyák. A piros foltok pedig a telelő helyeket jelölik. A kölkedi gólyák a Boszporuszon szelik át a kontinenst és jutnak el Afrikába a Tanganyika tóig. Életképeken keresztül ismerkedhetünk meg a tájegység élővilágával. A múzeum 2013-ban "Az év ökoturisztikai létesítménye" versenyben második helyen végzett. Mit kell tudni a gólyákról? A gólya vadon élő madár, a lápos, mocsaras vidékeket kedveli, ahol elég élelmet talál magának.
A másik faj Ázsia középső részén él, telelni pedig Indiába jár. A gólya kecses, de méretes madár, testhossza 100-115 centiméter, szárnyfesztávolsága 155-165 centiméter, testtömege 2200-4400 gramm. Testének nagy része fehér vagy piszkosfehér, szárnyai feketék, csőre és lába pedig piros. Március végén érkeznek meg hazánkba. A párok egy költési időszakra állnak össze, a hím választja ki nőstényt. Először a hímek érkeznek, ők foglalják le a fészket. A fészket a gólyapár közösen építi száraz növényekből, gallyakból. Az ujjnyi vastagságú, kb. 40-50 cm hosszú ágakat csőrükben szálanként hordják össze. A visszatérő gólyák az előző évben rakott fészket szokták renoválni, friss tollal, lágyszárú növénnyel, száraz levelekkel, füvekkel kibélelni. Az öregekkel visszatérő előző évi gólyafiak vagy új fészket építenek vagy keresnek egy árván maradt fészket és azt javítják ki. A fészek átmérője az 1 métert is elérheti. A gólyák a költés idejét leszámítva mindig állnak a fészekben, még pedig a széllel szembe fordulnak.