Princz Gábor olyan intézményre épített, amely szinte a legapróbb településeken is jelen volt. Megszervezte, felfuttatta, a bankrendszer imponáló szereplőjévé tette a részben állami, részben magántulajdonban lévő Postabankot, amelyet friss és üde macis reklámkampányával példátlanul rokonszenves jellemvonásokkal ruházott fel. Ezt a bársonyos és csalogató hangot azóta sem találta meg egyik bank reklámguruja sem, hiába jöttek elő a csacska és bájos Emesével, az ügyfeleiket személyesen ismerő, empatikus ügyintézők sorával vagy a csodás Budapestet körbe görkorizó fiatalemberrel. © Túry Gergely Princz Gábor maga volt a maci. Nagylelkűen támogatott minden jó ötletet, kulturális értéket – és valamennyi pártot. A kor celebjeinek kijárt a VIP-számla, a VIP-hitel. Külön portfólióba szervezte a veszteséges vagy bukással fenyegető napi- és hetilapokat, mesterségesen kiemelve őket a piaci közegből. Amely sajtótermék nem tartozott a portfoliójába, piaci hátrányba került velük szemben. Épp úgy, mint bárki és bármi, aki és amely vagy nem élvezte az állam célzott támogatását, vagy nem folyamodott a Postabankhoz apanázsért.
2017-ben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette az összes vádlottat, az ítélet indoklásában a bíró kitért arra, hogy Császy Zsolt " alapbűncselekmény hiányában nem követhette el a bűnpártolás bűntettét ". Forrás: Wikipedia Princz Gábor Princz Gábor (Moszkva, 1956. március 9. – Bécs, 2018. november 17. ) magyar közgazdász, a Postabank volt vezérigazgatója. 1997-ben büntetőeljárás indult ellene és hat munkatársa ellen, amelyben hibás üzletpolitikával és hűtlen kezeléssel vádolták őket, de ebben az ügyben 2006-ban felmentő ítélet született. A Legfelsőbb Bíróság 2009. február 11-én jogerősen 3, 6 millió forint pénzbüntetésre ítélte, miután úgy ítélte, hogy tevékenységével több társával bankpánikot keltett. Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 1] Oldalak: 1 Eltelt két év a kormányzásból, íme a Fidesz által beígért elszámoltatás mérlege: eddig 51 jelentősebb témában született gyanúsítás, vádemelés, illetve első- vagy másodfokú ítélet. A háromszáz fős érintetti listán Gyurcsány Ferenc, négy volt miniszter és hat exállamtitkár neve szerepel.
Az 1988-tól 1998 -ig terjedő időszakban a Postabank Rt. elnök-vezérigazgatója. Támogatást nyújtott a Lakiteleki Népfőiskolának és minden politikai pártnak, így a Fidesznek is. [2] 1992 -ben egyik alapító tagja volt a Láthatatlan Kollégiumnak. Az 1998-as kormányváltás után menesztették, később Ausztriába költözött. 1996 -ban maga is szerepelt – mint a légiós tábor bankára – az általa szponzorált A három testőr Afrikában c. filmvígjátékban, amelyet Bujtor István rendezett. [3] 1997 -ben büntetőeljárás indult ellene és hat munkatársa ellen, amelyben hibás üzletpolitikával és hűtlen kezeléssel vádolták őket, de ebben az ügyben a Fővárosi Bíróságon első fokon felmentő ítélet született 2006 -ban. A Fővárosi Ítélőtábla 2008. január 10-én a korábban felmentett Princz Gábort és a Postabank három másik vezetőjét másodfokon bűnösnek mondta ki. A Fővárosi Ítélőtábla Princz Gábort 3, 6 millió forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítéletet azzal indokolták, hogy az eljárás akkor már egy évtizede húzódott, illetve a vádiratban felrótt legtöbb cselekmény miatt a bankvezetők büntetőjogi felelőssége nem volt megállapítható.
Legfelsőbb Bíróság szerdán délután határozatot hozott Princz Gábor, a Postabank volt elnök-vezérigazgatója az ellene és három társa ellen zajló, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult bűntetőperben. A harmadfokú ítélet szerint Princz Gábort 3, 6 millió, három egykori helyettese pedig fejenként 1, 5 millió forint pénzbüntetést kapott. Az utolsó tárgyalás után (Fotó: Barakonyi Szabolcs) Princz Gábort, a Postabank volt elnök-vezérigazgatóját és hat vezetőtársát azért állították bíróság elé 2004 októberében, mert az ügyészség szerint 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank látszatát keltették. Mindezzel a 2003-as vádirat szerint 34, 6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelést követtek el. Helyszíni tudósítónk szerint a Legfelsőbb Bíróság az ügyészségi álláspontotot osztotta lényegében: a vádlottak bűnösségének alapja az, hogy tevékenységükkel hozzájárultak a bankpánik kialakulásához, ami a bank vagyonvesztéséhez vezetett.
A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú ítéletet 2008 januárjában megváltoztatta, és hanyag kezelés miatt elítélte az egykori elnök-vezérigazgatót és három volt banki vezetőt. A táblabíróság két vádlottat jogerősen felmentett, egy vádlott pedig időközben elhunyt, ezért áll már csak négy vádlott a bíróság előtt. A Postabank-per kezdetén Princz Gábor másodfokon 3, 6 millió, három egykori helyettese pedig fejenként 1, 5 millió forint pénzbüntetést kapott. Miután az Ítélőtábla döntése ellentétes a Fővárosi Bíróság döntésével, harmadfokon a Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy. A Fővárosi Ítélőtábla korábban 17 milliárdos vagyonvesztést állapított meg. Az ügyész a harmadfokú eljárásban 27, 5 milliárd forintos hűtlen kezelés megállapítását és próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, továbbá pénzbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra. Hol a pénz? A Postabank-ügy elsőrendű vádlottja a 2009. február 4-i tárgyaláson elmondta, hogy a Postabank létrehozásának az volt a célja, hogy látványosan nőjenek a lakossági megtakarítások.
Császy Zsolt Császy Zsolt (Budapest, 1965. ) jogász. 2010 augusztus 31-én a Sukoró-ügy kapcsán előzetes letartóztatásba helyezték. December 17-én helyezte szabadlábra a másodfokú bíróság azzal, hogy az előzetes letartóztatás feltételei annak elrendelésekor sem álltak fenn. Négy büntetőeljárást is indítottak ellene, ezek közül kettőben megszüntették a nyomozást, egyben viszont 2015-ben első fokon három év hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Császy Zsolt 2015 novemberében börtönnaplót adott ki Az Orbán-rezsim börtönében címmel, amelyben részletesen ismerteti előzetes letartóztatásának körülményeit, az ott elszenvedett törvénysértéseket, szabálysértéseket. Kifejti meggyőződését, hogy politikai jellegű koncepciós per áldozata lett, és amennyiben hajlandó lett volna alaptalanul megvádolni Gyurcsány Ferencet, ejtették volna ellene a mondvacsinált vádakat. A moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) értékesítése ügyében bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolták. A vádhatóság szerint tudott arról, hogy Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet úgy írta alá az ingatlanról szóló adásvételi szerződést, hogy erről nem értesítette feletteseit.
Szentendre, Pest Megyei Könyvtár, 1983. (Pest megyei téka) Szentiványi Kálmán: Czóbel Béla emlékkönyv. [Fotók: Gajzágó Jolán. ] Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1983. 67 o. Jegyzetek Szerkesztés ↑ 2017. augusztus 22., ↑ Béla Adelbert Czòbel ↑ Bela Adalbert Czobel (angol nyelven), 2006 ↑ Le Delarge (francia nyelven), 2001. (Hozzáférés: 2017. október 9. ) ↑ Brockhaus (német nyelven). ) ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1. ) ↑ Testvérének, Czóbel Ernőnek fogolytörzskönyve Archiválva 2014. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine -ben ↑ Születési bejegyzése a pesti izr. hitközség születési akv. 1397/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 21. ) ↑ Zobel József halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 272/1899. ) ↑ König Sarolta halotti bejegyzése a Budapest VI. 926/1939. ) ↑ Barki Gergely: A vaddá válás evolúciója Czóbel Béla korai portréin. In: Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig 1904–1914. Szerk. Passuth Krisztina, Szücs György.
1948-ban az elsők közt kapott Kossuth-díjat. Czóbel részt vett a szentendrei művészek rendezvényein, bár nem tartozott szorosan semmilyen csoporthoz. Jelentősebb késői képei: Fő tér, Lugas, Szentendrei Vénusz, Csendélet chiantis üveggel, Rózsaszínruhás lány. A párizsi Galérie Zak hetvenötödik és nyolcvanadik születésnapját is kiállítással ünnepelte meg, itt Braque és Picasso egyaránt üdvözölte, emlékezve első párizsi bemutatkozására. Kései festményei egyre világosabbak, fiatalosabbak lettek, s eláradt rajtuk a mester nyugalma, szelídsége, emberszeretete. Öregen is kerékpáron járt, cajgnadrágban. 1973-ban 90. születésnapja alkalmából a budapesti Ernst Múzeumban születésnapja tiszteletére rendezik meg kiállítását, és ez év novemberében utoljára járt Párizsban. 1975-ben, még életében önálló múzeuma nyílt Szentendrén. 1976 elején Párizsban előterjesztették az Akadémiai Pálmák kitüntetésre, de átadására már nem kerülhetett sor, 1976. január 30-án Budapesten halt meg. Felhasznált irodalom: Czóbel Béla: Születtem… / Magyar képzőművészek önéletrajza, 2002, MEK, Magyar Nemzeti Galéria / Czóbel Béla
A 17. századi kályhacsempék közül figyelemre méltó egy 1660-ra datált mázatlan cserép, amely 22 ezer forinttól vár gazdára. A textilek a 20. század második feléből valók, de szerepelnek a gyűjteményben 19. századi mézeskalács formák, öntött fogadalmi viasztárgyak és fémikonok - ismertette Nagy József. A galéria festménykínálatában a mediterrán hangulatú olajképek mellett Herman Lipót őszi tájképe, valamint a maga idejében nagyon népszerű Déry Béla felvidéki városról készült tájképe szerepel. Az értékbecsüs felhívta a figyelmet Molnár Z. János posztimpresszionista alkotására, amely nagy mérete miatt szokatlan az 1880-ban született festő életművében. Berkes Antal egyik Budapest-látképe indul a tételek közül a legmagasabb kikiáltási árról, 320 ezer forintról. A huszadik századi alkotások közül az értékbecsüs megemlítette Pentelei Molnár János virágcsendéletét és Diener Dénes Rudolf utcarészletét. Klie Zoltán, Czóbel Béla, László Gyula festményei mellett Bernáth Aurél rézkarc önarcképére, valamint Mednyánszky László ceruzarajzára is lehet licitálni - tette hozzá.
A múzeuma nyitásakor, 1975-ben maga Czóbel is kifejezte óhaját, hogy feleségének egy állandó kamara-kiállítást berendezzenek. Erre ugyan az 1983-as átépítés után sor került, de csak pár évig állt fenn. Most alkalom adódik arra, hogy nagyobb volumenben, együtt is megmutatkozhasson a két művész. A kiállítás egyik fő érdekessége az a kétoldalas, korai mű, aminek egyik oldalán egy enteriőr, a másik oldalán egy csendélet látható Czóbel Bélától. A datált, szignált festmény 1917-es, ami igazi szenzáció, hiszen ebből a periódusból alig ismerünk művet. Idén, Modok Mária halálának és Czóbel Béla Műcsarnokban rendezett kiállításának 50. évfordulóján a két művész festményei úgy kerültek a falakra, hogy valóban párbeszédet folytathassanak, és a nézők meglepő, új összefüggéseket tárhassanak fel bennük. A kiállítás címének forrása: Lányi Sarolta: Szentendrén című verse. A kiállítás 2021. október 30-ig, csütörtöktől vasárnapig, 10:00–18:00 óra között látogatható a Czóbel Múzeumban (Szentendre, Templom tér 1.
KIÁLLÍTÁS A Ferenczy Múzeum 2014. május 30-án nyitja meg a MűvészetMalomban azt az átfogó kiállítást, amelyben csaknem 200 darab, külföldi és magyar magángyűjteményekből érkező festménnyel összegzi a 131 évvel ezelőtt született Czóbel Béla életművét. Magyar Múzeumok Online 2014-05-24 21:19 A 2014. május 30-án nyíló Czóbel, egy francia magyar című kiállítás épp úgy könnyedén kezeli a távolságokat, államhatárokat, mint ahogy maga a művész is tette élete során. A neves nemzetközi és hazai köz-, illetve magángyűjteményekből kölcsönzött műveknek köszönhetően a közönség újra együtt láthatja a külföldi sikereiről, kalandjairól is ismert Czóbel Béla (1883–1976) jól és kevésbé ismert vagy régen látott műalkotásait. A több mint hét évtizedet átívelő munkásságot csaknem 200 műalkotás reprezentálja, köztük olyanok is, amelyek a legfrissebb kutatások során kerültek elő. Szentendrei Vénusz (1968, olaj, vászon, 83 x 110 cm; Ferenczy Múzeum) A modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, nemzetközi rangú egyénisége kétséget kizáróan Czóbel Béla volt.
© fotók: Deim Balázs Kapcsolódó programok: November 5. péntek 17:00 Kurátori tárlatvezetés | a Két Paletta. Modok Mária és Czóbel Béla kiállításon. Kurátor: Muladi Brigitta Belépőjeggyel látogatható. November 27. szombat 17:00 18+ Múzeumi mesék | Önismereti foglalkozás Nagy Luca meseterapeutával a Két Paletta. Belépőjeggyel látogatható. December 2. csütörtök 17:00 Kurátori tárlatvezetés | a Két Paletta. Kurátor: Muladi Brigitta Belépőjeggyel látogatható. December 12. vasárnap 16. 00 Egy szerelem három éjszakája | Filmvetítés és beszélgetés a Két paletta. Modok Mária és Czóbel Béla kiállításhoz kapcsolódóan. További részletek: és a Ferenczy Múzeumi Centrum Facebook-oldalán December 19. vasárnap 10:00 – 12:00 Családi nap | a Két Paletta. Gyerekeknek játékos múzeumpedagógiai foglalkozás, adventi hangulatban. Felnőtteknek tárlatvezetés Muladi Brigittával, a kiállítás kurátorával. Belépőjegy: 500 Ft (7 év alatti gyerek 1 kísérőjének ingyenes) A tárlatvezetés belépőjeggyel látogatható. Jegyvásárlás: A helyszínen, a vagy a oldalon.
A datált, szignált mű 1917-es, ami igazi szenzáció, hiszen ebből a periódusból alig ismerünk művet. Az olajkép mellett Czóbeltől egy ritka, lírai pasztell női arckép szintén bemutatásra kerül. Megnyitó: 2021. (csütörtök), 17:00 Helyszín: Czóbel Múzeum, Templom tér 1. A vendégeket üdvözli: Prosek Zoltán múzeumigazgató A kiállítást megnyitja: Egri János műgyűjtő A megnyitó vendége: Kratochwill Mimi művészettörténész Közreműködik: Kiss Eszter színművész A kiállítás 2022. október 30-ig, csütörtöktől vasárnapig 10:00-18:00 óra között látogatható. Az FMC a programváltoztatás jogát fenntartja! A kiállítás a hatályos járványügyi szabályok szerint látogatható. A kiállítás címének forrása: Lányi Sarolta, Szentendrén című verse.