Nyilvánosságra hozták pénteken az illetékes michigani hatóságok Chris Cornell toxikológiai jelentését. A felreppent pletykákkal ellentétben a Soundgarden frontemberének szervezetében nem találtak illegális anyagszármazékokat – receptre felírhatókat azonban bőségesen. Egyértelmű öngyilkosság Chris Cornell halála – tette közzé a michigani Wayne megye orvosszakértői hivatala. A Soundgarden 52 éves énekes/gitárosa május 17-ei detroiti koncertje után akasztotta fel magát szállodai szobájában, ami előtt azóta is értetlenül áll mindenki, aki ismerte. A halál feldolgozásáról és a gyászról beszélgetett Chris Cornell volt felesége és lánya | Rockbook.hu. Noha korábban az amerikai bulvársajtóban felreppentek olyan hírek, amelyek szerint Chris karján friss tűszúrásnyomokat találtak az orvosok, a végleges jelentés mindezt cáfolja. Miközben eddig azt valószínűsítették a hozzá közel állók, hogy Cornell többet vehetett be az Ativan nevű szorongásoldóból, amely nagyobb dózisban paranoid gondolkodáshoz és öngyilkos késztetésekhez vezethet, Theodore Brown orvosszakértő véleménye szerint mégsem ez okozta a tragédiát.
"Nem túlzás azt állítani, hogy a '90-es évek, seattle-i grunge zenéin felnőtt generációnkat sokkolta Chris Cornell halála", mondja Pintér Miklós. "Talán azért is, mert a tragikusan fiatalon elhunyt Andy Wood (Mother Love Bone) munkásságát csupán a Pearl Jam sikerei révén ismertük meg, Kurt Cobain, Nirvana-frontember elvesztésének idején csupán tizenévesek voltunk, Layne Staley, Alice in Chains énekes halála pedig a függősége miatt sajnos nem ért teljesen váratlanul senkit sem. Chris Cornell azonban egy aktív, ereje teljében lévő, háromgyermekes családapa volt, telis-tele távlati tervekkel. Semmi sem utalt arra, hogy eldobni készül az életét! Döbbenetes és rendkívül szomorú, hogy Chris halálával a nagy seattle-i grunge négyesből – Pearl Jam, Soundgarden, Alice in Chains, Nirvana – mára csupán Eddie Vedderék maradtak életben. Egy nagyon szép emlékesttel készülünk, ami remélhetőleg méltó búcsút és valamiféle megnyugvást hoz majd a magyar rajongók számára. " A június 23-ai eseményen koncertek, vetítések, színpadi beszélgetések, továbbá egyenesen Seattle-ből érkező videóüzenetek elevenítik majd fel Chris Cornell életútját és munkásságának legfontosabb mozzanatait, hogy a közös megemlékezésen túl egy valóban teljes és megnyugvást hozó élményt kapjanak a résztvevők, a szervezők és a fellépő művészek egyaránt.
Mindezt arra alapozza, hogy ugyan a Chris vérében mért 200 ng/milliliteres mennyiség lényegesen magasabb a gyógyszerrel élők 30-50 ng/milliliteres szintjénél, de még így is 100 ng/milliliterrel alacsonyabb annál az átlagnál, amit azoknál szokás mérni, akiknek halála bizonyíthatóan összefüggésbe hozható az Ativannal. Mint a jelentésből kiderül, Chris ugyanakkor nem kizárólag Ativant szedett: szervezetében összesen hét különböző, receptre felírható gyógyszer maradványait lelték meg, ezek hatóanyagai között a lorazepám mellett a pszeudoefedrin (utóbbi számos országban nem is engedélyezett, az énekes orrsprayként alkalmazta), a butalbitál (ez Magyarországon pszichotróp anyagnak minősül), illetve az ópiátfüggők esetében a gyógykezelések során alkalmazott naloxon is megtalálható. Cornell emellett koffeintablettákat is szedett nem sokkal halála előtt. "Akik ismerjük Christ, sokan észrevettük, hogy utolsó óráiban nem volt önmaga, és valami nagyon nem volt nála rendben", nyilatkozta a Rolling Stone-nak a jelentés közzétételét követően az énekes özvegye, Vicky.
Válogatás az egri Szent István Rádióban 2002-2010 között elhangzott jegyzetekből; Szent István Társulat, Bp., 2012 A kereszténység a vallás koronája. Válogatás az egri Szent István Rádióban elhangzott jegyzetekből; Szent István Társulat, Bp., 2013 Szűz Mária levelei. Elmélkedések a rózsafüzér titkairól; Érseki Vagyonkezelő Központ, Eger, 2015 References [ edit] Catholic Church titles Preceded by László Gábor Kádár Archbishop of Eger 1987–2007 Succeeded by Csaba Ternyák
Az Ausztriából hazaérkezett Szent Jobbot papok viszik a vállukon a körmeneten a Ferenciek terén (1951 és 1991 között Felszabadulás tér), a lövedéknyomokkal teli romos templom előtt (Fotó/MAFIRT: Bojár Sándor) Szent István koronájának hazatérését nem csak a hidegháborús szembenállás, hanem az amerikai magyar emigráció is nehezítette, hiszen azt szerették volna, hogy nemzeti kincsünk egy szabad Magyarországba érkezzen vissza. Noha az 1978-as esztendőben ez még nem következett be, az amerikaiak jóvoltából Szent István koronája mégis hazatért. Persze voltak feltételek: az egyik például az, hogy Kádár János nem vehetett részt az átadó ünnepségen. A Ferihegyi repülőtéren átrakják a repülőgépből a koronát és a koronázási ékszereket tartalmazó ládát a szállító gépkocsiba (Fotó: MTI/Tóth István) Biztonsági okok miatt titkosan kezelték a koronát hazahozó gép érkezésének pontos időpontját. Nem csak a hivatalból kivezényelt, gondosan kiválogatott kétszáz fős spontán ünneplő tömeg, de még a pártküldöttség sem tudta az időpontott.
Károlyt először csak a nyugati határszélen élt magyar oligarchák és a pápai udvar támogatták, majd fokozatosan megnyerte magának a befolyásos urakat is. 1307. október 10-én a rákosi országos gyűlésen megjelent nemesek hűséget esküdtek Károly Róbertnek. Az ő eltökéltségét mutatja, hogy többször, háromszor vetette magát alá a koronázási szertartásnak, csupán azért, hogy elnyerje a magyar trónt. Hajsza a korona után Károly Róbert megkoronázása addig nem lehetett érvényes, amíg nem a magyar Szent Koronát helyezték a fejére. Ez csak 1310. augusztus 27-én történt meg, amikor sikerült visszaszerezni a legfőbb magyar királyi jelvényt. A korabeli krónikák így írtak az eseményről: "A nemesek összegyűltek Rákos mezején az Úr ezerháromszáztizedik évében és a már többször említett Károlyt egyhangúlag elfogadták királyuknak, majd Albába siettek, és Szent István király nyolcadán, csütörtökön megkoronázták a László vajda által visszaadott szent koronával. OB
2013. augusztus 23. 12:01 Csernus Szilveszter A hazánk államiságát megtestesítő Szent Korona ezeréves története nem mentes a kalandos viszontagságoktól. Volt, hogy ellopták, országút szélén porosodott, sőt még benzines hordóban is állt. Ám 164 éve – 1849. augusztus 23-án – kezdődött legveszedelmesebb odüsszeiája, földalatti fogsága, amikor a menekülő kormányfő, Szemere Bertalan elásta a koronázási jelvényekkel együtt Orsova környékén. A négyéves "bezártság" fizikailag ma is látszó nyomokat hagyott a koronaékszereken. A korona országjárása Szent István Koronája 1848-49-ben valóságos kálváriát járt be. Ám annak ellenére, hogy Magyarország Habsburg királyai azt hosszú időn át bécsi, vagy prágai székhelyükön őrizték, 1849-ben nem történt meg ismételt külföldre vitele. A napóleoni háborúk óta a Szent Korona csak V. Ferdinánd 1830-as pozsonyi koronázásakor hagyta el Budát. Az 1848-as forradalom után a Szent Korona jelentősége megnőtt. Az 1848-ban megválasztott első népképviseleti országgyűlés már vizsgálóbizottságot küldött ki félvén, hogy az Ausztriába távozó István nádor azt magával vitte – ami álhírnek bizonyult.
Magyarországon a Szent Istvánnak tulajdonított korona több volt, mint uralkodói jelkép. A Szent Korona valódi intézmény volt, a királyi hatalom legitimálója. Törvényes magyar királynak ugyanis azt tekintették, akinek fejére Székesfehérváron az esztergomi érsek helyezte István koronáját. Ezért koronáztatta magát három alkalommal Károly Róbert, mire minden feltétel teljesült, és a korona szerepét ismerve zsarolt Mátyás királyból egy vagyont Frigyes osztrák herceg. Nem tűrt ellentmondást Elképzelhető a felháborodás, amikor a koronát, a magyar államiság jelképét 1784. április 13-án II. József egyszerűen Bécsbe szállítatta és elzárta. Nem akart ő "rosszat", csupán sokkal nagyobb tervei voltak, mint amit adott viszonyok között reálisan megvalósíthatott volna. Édesanyja, Mária Terézia mellett már 1765 óta vezette a birodalmat, ám a trónra 1780-ig, 39 éves koráig kellett várnia. Tele volt tervekkel, amiket minden hagyományt és hatalmát gátló tényezőt figyelmen kívül hagyva egyszerre akart megvalósítani.
A koronamásolatot végül Takács József ötvösmester és gemmológus vezetésével húsz szakember készítette el, több mint két évig tartó munkával. Az erről készült videó most megtekinthető. Ebből kiderül, hogy a korona minden apró részletről fotósorozat készült, azokról digitális feldolgozás, azt is megtudhatjuk, hogyan alakították ki a korona kupoláját, s hogy 192 különböző drágakőre is szükség volt, ráadásul mind egyedi foglalatban. A Bocskai-korona, a Hajdúk Szent Koronája misztikus tárgy. A múzeum tájékoztatása szerint eredete kérdéses, szerepe vitatott, tulajdonjoga tisztázatlan. Bizánci, török, vagy perzsa műhelyben is készülhetett. Ez az egyetlen korona, amellyel erdélyi fejedelmet magyar királlyá koronáztak. A Bocskai-korona az egyik legnagyobb magyar uralkodó hatalmának a jelképe volt, amitől annyira féltek a Habsburgok, hogy a Bocskai István (1557-1606) fejedelem halála után, 1610-ben Bécsbe vitették, ám azt a magyar és a román állam is máig saját tulajdonának tartja.