Francia, olasz film, Alexandre Dumas père 1844-es regényén alapul 1815-ben Edmond Dantest, a fiatal hadnagyot esküvője előtt koholt vádak alapján letartóztatták és If várába zárták, ahol közel húsz évig raboskodott ártatlanul. Mikor végre sikerül megszöknie, ott áll névtelenül, Isten és ember által elfeledve egy számára ismeretlen világban. rendező: Josée Dayan szereplők: Gérard Depardieu Edmond Dantes/Monte Cristo grófja/Busoni abbé/Lord Wilmore Ornella Muti Mercedes Jean Rochefort Fernand De Morcerf Pierre Arditi Villefort Sergio Rubini Bertuccio Florence Darel Camille de la Richardais Julie Depardieu Valentine De Villefort Jean-Claude Brialy Pere Morrel Guillaume Depardieu Edmond Dantes Jeune Georges Moustaki Faria abbé Michel Aumont Danglars báró Stanislas Merhar Albert De Morcerf Christopher Thompson Maximilien Morrel
[1] Olaszországban először a Canale 5 -ön sugározták 1998. szeptember 27-én és 28-án, valamint október 4-én és 11-én, magas (átlagosan 8 millió) nézőszámmal, majd a Rete 4 többször is megismételte, még két órával csökkentett változatban is. Magyarországon 2021. december 20-tól az M5 (televízióadó) hat, egy-egy órás részben újra műsorra tűzte. Monte Cristo grófja - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Cselekmény [ szerkesztés] Első epizód [ szerkesztés] Edmond Dantès az If várába zárva találkozik Faria abbéval a hozzá ásott alagúton keresztül. Edmond elmondja a papnak igazságtalan bebörtönzését, és Faria felajánlja, hogy segít neki megszökni. Amikor az öregember epilepsziás rohamban meghal, Edmondnak sikerül megszöknie, és Montecristo szigetén megtalálja a kincset, amelyről Faria beszélt neki. Bertuccióval, egy sorhajószakáccsal, akit jobb kezének magához vesz, Edmond elkezdi saját bosszúját tervezni, miután Caderousse-tól megtudja ellenségei jelenlegi tartózkodási helyét. Olaszországban Edmond megmenti Albert de Morcerf életét, volt menyasszonya, Mercedes és unokatestvére, Fernand fiát Luigi Vampa rablóvezér kezéből.
Egyéb helyszínek voltak a Château de Champs-sur-Marne, a Chateau de Villette a Condécourt és a Notre-Dame-de-l'Assomption templom Le Plessis-Gassot. Franciaországban, ahol 1998. szeptember 7- én sugározták először a Der Graf von Monte Christót, a négyrészes sorozat az 1999-es nézettségi sláger volt, akár 12, 6 millió nézővel. Németországban a Sat. 1 1999. január 9-én a tévében. Monte cristo grófja 1998 online. kritika A nemzetközi filmek lexikona a Dumas-adaptációt "csak mérsékelten izgalmasnak" minősítette, amely az ismert anyagot ugyanúgy reprodukálja, mint egy kiterjedt "képeskönyvben", "amely furcsán steril marad, és a" szép "felé hajlamos tendencia ellenére is aránytalanul megmarad légköri ". Még a regény főbb témáinak megvalósításával sem meggyőző a film: "Sem a mesék kalandossága, sem az erkölcsi igazságosság határain a hűséggel, a joggal és az igazságossággal kapcsolatos morális kérdések nem teljesülnek". A Prisma tévémagazin megállapította, hogy a több részes sorozatnak "egy különleges szereplési puccs profitált: a fiatal Edmont Dantes-t Gérard Depardieu tehetséges fia, Guillaume, a fiatal Mercedest Ornella Muti lánya, Naike Rivelli játssza".
Hagyja, hogy Villefort megőrüljön, és csendben részt vesz egy családi tragédiában, Danglars anyagi tönkremenetelbe kerül, a Comte de Morcerf-et pedig katonai szolgálata alatt nyilvánosan hazaárulásért teszik elérhetővé, és öngyilkosságot követ el, miután megtudta a gróf kilétét. Danglars-t egy bűnöző király elfogja, de Dantès közbenjárása után ismét szabadon engedik, amikor úgy dönt, hogy engedékenyebb - de nem anélkül, hogy értesülne róla, hogy egykori áldozata még mindig életben van. Monte Christo grófja 1998 (teljes) | Filmek videók. A sablon különbségei Összességében a film elég közel áll a regényhez. Azokat a monológokat, amelyekkel Edmond Dantès igazolja megközelítését a könyvben, itt szolgája és barátja, Bertuccio váltja fel. A filmben Dantès és Mercédès a végén újra egymásra találnak, ami az eredetiben nem így van. háttér A Château d'If Marseille előtt, ahol a filmet rendezték A forgatás zajlott Máltán, Nápoly, Párizs, Marseille, Senlis és Mongeroult, többek között. A Marseille partjainál fekvő sziklás szigeten található Château d'If erőd Edmond Dantès börtöneként szolgált a filmben.
Ez az első feldolgozás, ahol nem utáltam Danglars-t: mert ő sem tudott annyira érdekelni, hogy bármilyen érzelmet kiváltson belőlem. Fernand jelentéktelen és infantilis. Franz, akit amúgy nagyon bírok, ellenszenves, és teljesen a háttérbe szorul, Mercédés pedig… Mercédésnek koherens karaktere sincs, egyszer nagyon szerelmes, másszor annyira nem, egyszer azt mutatják, hogy cselekvő figura, másszor annyira mégsem… egyszerűen fogalmam sem volt, mit akarnak vele. Monte cristo grófja 1998 for sale. Számomra egyértelműen a leggyengébb feldolgozás a történetből, amit eddig láttam. Nagy kár érte, mert lett volna benne potenciál. Előkerült az "Egy karakter ezer arca" bejegyzésemben:
A mellékszereplők az idő rövidsége miatt, és a főszereplő játéka miatt is eléggé háttérbe szorulnak, de ezzel semmi gond nincsen. Látszanak a motivációk, működnek a jelenetek, Albert szokás szerint szerencsétlen de szerethető, Valentine aranyos, az antagonisták jól játszanak, Mercédés annak ellenére is hiteles, hogy kinézetre csak akkor üthetne el jobban a könyves leírástól ha szőke lenne. És amit ki kell emelnem: látszik, hogy telik az idő. Monte Christo grófja (1998) - abcdef.wiki. A 2002-es filmben bosszantott legjobban, de sokszor előfordul, hogy a karakterek egyszerűen mintha nem öregednének (különösen Mercédés). Itt viszont mindenkin hagyott nyomot az idő. Edmondról simán elhiszi az ember, hogy tizenkilenc az elején, és azt is, hogy negyven múlt a végére. Mercédés őszül, az arca beesik, egyre idősebb és egyre fáradtabb, ahogy halad előre a történet, Fernand, Villefort, Danglars is változnak. Kis elem, de nagyon kell. És persze nagyon megdobja a film értékét egyetlen apró tény: spoiler Egyedül a zene az, ami kicsit gyenge ahhoz képest, hogy mennyire jó az egész film, de nem zavaró, inkább csak elfelejtkezik róla az ember.
A háromemeletes Református Palota szokatlan megjelenésével hívja fel magára a figyelmet. Az épület egy ötszögű telken épült, ahol az épületszárnyak egy terecskét zárnak körben. Az udvara nyitott, így belépve megcsodálhatjuk a gyönyörű homlokzatát. A szecessziós karakter jellegzetes jegyeit a stukkódíszeken, és a két mozaikképen fedezhetjük fel. Az egyik a Szántás-vetés, a másik az Aratás misztériumát idézi meg. A díszek sokasága ellenére a palota egészére a puritán jelleg uralkodik. 1953-ig a szegedi református egyház parókiája működött benne. Gróf-palota | Századfordulós ékkövek - tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában. Ma már a Debreceni Református Hittudományi Egyetem hittanári tanszékének ad helyet. A földszinten üzletek kaptak helyet, az emeleteken pedig bérlakások vannak. Az épület kívülről tekinthető meg!
A homlokzat szelíden hullámzó plaszticitása a növényi ornamentika sajátos formarendjének engedelmeskedik. A változatos alakítású nyílászárók, a zárt és nyitott erkélyek is ebbe a hullámos, lekerekített világba illeszkednek. A nap járásával változó fények játéka különös hatásokat eredményez a homlokzaton, amelyen minden forma szelíd engedelmességgel simul a falfelületekbe. Sehol egy éles szöglet, párkány vagy bármi, ami ezt a fenséges játékot megzavarná. Reök-palota | Századfordulós ékkövek - tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában. Ha mégis, akkor annak kivételes szerep jut a látványban: az erkélyek indás-fonadékos rácsozata, az előtetők csipkézett bádog ornamentikája a funkcionalitást szelídíti az épület organikus világához. A homlokzat egészét eredetileg mélyebb tónusú csontszín uralta, amelyen csak a fölső traktusokban, az attika falakon és a vaskos oszlopfejezetekben jelentek meg erősebb kék színnel kiemelt kinyílt virágú épület leglátványosabb része a sarokrész, itt sűrűsödik össze az díszítő elemeinek java. Tervezőjük kivételes komponáló készséggel társította egymáshoz a földszinti rész hordóformájú zömök, virágdíszes oszlopok karéjából kibontakozó körerkélyt, a rákövetkező emelet zárt erkélyét körülölelő kecses ablakok sorával.