LEADER 01312nem a2200301 i 4500 001 3286352 005 20110629112841. 0 007 ajocanza 008 110511s2011 hu cbg e 0 hun d 020 |a 978-963-262-524-9 |h CM 040 |a OSZK |b hun |c OSZK 130 0 |a Európa (közép) |k természetföldrajzi térkép |f 2011 245 1 2 |a A Duna vízgyűjtő területe / |c Cartographia Tankönyvkiadó Kft. 255 |a 1:1 150 000 [! 1:4 550 000] 260 |a Budapest: |b Cartographia Tk., |c [2011] 300 |a 1 térkl. : |b színes; |c 19, 9x37, 5 cm 500 |a Iskolai falitérkép kereskedelmi fogalomba nem kerülő, kicsinyített mintapéldánya 501 |a Mtérk. : A Duna évi átlagos középvízhozama a forrás és a torkolat között; A meder és az ártér változásai a Duna hossz-szelvényében; A Duna hossz-szelvénye (Magyarországi szakasz) 651 4 |a Duna |a Közép-Európa 655 7 |a iskolai térkép |2 doktip |a természetföldrajzi térkép |a vízrajzi térkép 710 |a Cartographia Tankönyvkiadó Kft. Vízgyűjtő terület – Wikipédia. (Budapest) |4 kész 787 |t Európa (közép) természetföldrajzi térkép 2010 |d Budapest Cartographia Tk. [2010] |w 3301319 850 |a B1 852 |m T 10 567 |i 5506829 |m T 10 567 arch |i 5506830
A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek asszimilációs képességét a Föld szárazföldi területeinek 38 százalékán. – A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni – idézte Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét az tudományos hírportál. A tanulmány eredményei megmutatták, hogy azokban a térségekben, ahol jelentős a vízszennyezés az édesvizek eutrofizációban szenvednek, azaz a szennyvízben lévő foszfor és nitrogén túl nagy mennyisége a víz elalgásodásához vezet. Szimpatika – A Duna őshonos halát is kihalás fenyegeti. – Az elalgásodás a halak és a növények pusztulását idézi elő, mivel kevés a vízben az oxigén és a fény – magyarázta Joep Schyns, a hollandiai Twente Egyetem kutatója. A tanulmány szerint a legsúlyosabban szennyezett térségek az oroszországi Aral-tó, a kínai Sárga-folyó menti Huang-ho térsége, az indiai Indus és Gangesz folyók és Európában a Duna vízgyűjtő területe.
Vízfolyás név: Szelvény: Vízmérce név: Vízmérce nullpont: LKV: LNV: I. készültségi szint: II. készültségi szint: III. készültségi szint: Védekezési szint: Utolsó mérés időpontja: Vízállás: Vízhozam: Vízhő:
A Water Resources Research című folyóiratban megjelent tanulmány készítői számszerűsítették, hogy az emberi tevékenységből - műtrágyázásból, növényvédő szerek használatából - származó foszforból mekkora mennyiség került 2002 és 2010 között a Föld édesvízi vízgyűjtő területeire. A foszfor a műtrágyák és növényvédő szerek mindennapos összetevője, mivel segíti a terméshozamok növekedését. Azonban a műtrágyaként alkalmazott foszfor nagy részét a növények nem dolgozzák fel, ezért felhalmozódik a talajban vagy belemosódik a folyókba, tavakba és a tengerek, óceánok part menti vizeibe. Vízügyi honlap. A számítások szerint a vizsgált időszakban globálisan évente emberi tevékenységből 1, 62 millió tonna foszfor került be a világ legnagyobb vízgyűjtő medencéibe. A szakemberek kimutatták, hogy a foszforterhelés meghaladja az édesvizek asszimilációs képességét a Föld szárazföldi területeinek 38 százalékán. "A világ számos térségében nincs elég víz ahhoz, hogy a foszfor felszívódjon vagy a foszforszennyezés olyan mértékű, hogy a vízrendszer képtelen mindet asszimilálni" - idézte Mesfin Mekonnent, a Nebraskai Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét az tudományos hírportál.
A tevékenységek, ezekre az alábbi célterületekre összpontosulnak az elkövetkező finanszírozási időszakban: veszélyes anyagok, szennyvíz, ivóvíz, vándorló halak, éghajlatváltozás, mezőgazdaság és kommunikációs feladatok témaköreihez. A továbbiakban a fenti célterületekhez kapcsolódó, 2021-ben elkészült kiadványok kerülnek bemutatásra. 2021. december 10. 15:50 Az EUSDR magyar koordináció megjelenése a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére és fővédnökségével 2021. november 29. és december 5. között, a Hungexpón rendezték meg a visegrádi országok első közös fenntarthatósági expóját, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozót. Az esemény kiemelt célja Magyarország, illetve a visegrádi országok fenntarthatósági teljesítményének bemutatása és láthatóvá tétele volt. 2021. 8:05 Mikroműanyagok szennyvizekben – új eredmények Duna menti szennyvíztisztítók hatékonysága kapcsán A PA4 vízminőségi terület korábbi tanulmánya a szennyvíziszap Duna régióban történő kezeléséről 2020-ban jelent meg jelentős nemzetközi érdeklődésnek örvendve és a tanulmány témájához kapcsolódóan egy sikeres szakmai műhelymunka is megszervezésre került a 2021. évi Európai Zöld Hét (EU Green Week) keretében.
Kapcsolódóan a szennyvízkezelés témaköréhez és ugyancsak kiemelve a mikroműanyag szennyezések mára igen jelentőssé vált terhelésének problémáját, 2021-ben a Duna Régió Stratégia nemzeti koordináció megbízásából egy hiánypótló tanulmány készült a "Mikroműanyagok a szennyvizekben – Szennyvízanalitika a magyarországi szennyvíztisztítókban a Duna mentén" címmel. A munkához a Magyar Víziközmű Szövetség nyújtott hátteret, elősegítve a kijelölt szennyvíztisztítókkal történő kapcsolatfelvételt és ezzel támogatva a vizsgálatokat végző Wessling Hungary Kft munkáját.
Ha ezt nem tesszük meg a fő ZFS-csomag előtt, akkor az 10 percen keresztül sleep 1 -ekkel vár valamire, bár utána rendben lefordítja a kernel modulokat. Ezt a 10 percet kerülhetjük ki a két apt utasítással. apt-get install zfsutils-linux apt-get install debootstrap # ZFS root filerendszeru gep telepitesehez Az első sor után, a lsmod | grep zfs utasításra ezt kell látnunk: zfs 2707456 8 zunicode 331776 1 zfs zavl 16384 1 zfs zcommon 53248 1 zfs znvpair 90112 2 zcommon, zfs spl 98304 3 znvpair, zcommon, zfs A debootstrap csomag új gép kézi installálásához kell. Némi helyet (kb. 50M-et) visszanyerhetünk csomagtörléssel. E csomagok a ZFS kernel-modulok fordításához kellettek. apt-get purge linux-headers-4. 9. 0-6-amd64 apt-get autoremove Az e fejezetben leírtakat megtehetjük másik gépen is, pl. a munkaállomásunkon, majd a lefordított kernel-modulok két debian csomagba tehetők. A ZFS-hez elég a két csomagot és a zfsutils-linux -ot telepíteni: ezzel megtakarítjuk a fordításhoz szükséges csomagok telepítését az éles rendszeren.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. A ZFS egy fájlrendszer és logikai kötetkezelő, de tartalmaz szofver RAID-et is. Jó tulajdonságainak köszönhetően linuxon is egyre népszerűbb. Van viszont egy probléma vele: a licensze tiltja a bináris formában történő terjesztést, ennek következtében az install és live CD-k nem tartalmazzák. Ez olyankor okoz problémát, ha a telepítendő gép root fájlrendszerét is ZFS-ben szeretnénk létrehozni, aminek számos előnye van. ZFS root fájlrendszerű gép telepítése [ szerkesztés] ZFS root fájlrendszerű gépet úgy lehet telepíteni, hogy egy "gyári" live CD-t [1] bebootolunk, a memóriában előbb felinstalláljuk a ZFS-t, majd arról telepítjük a gépet. Ha rescue CD-re van szükség, ugyanezt meg kell ismételni, ami gond lehet, hiszen internet-hozzáférést feltételez, és időbe telik. Rescue CD katasztrófahelyzetben kell, amikor ez a két dolog nem feltétlenül van meg. Az ubuntu install CD-je az egyetlen, ami (már a 16. 04-es verzió óta) tartalmazza a ZFS kernel modulokat, viszont a fájlrendszer létrehozásához és kezeléséhez szükséges programokat nem.
Kilépés chroot-ből [ szerkesztés] A már ismert módon kilépünk chroot-ból az eredeti munkakönyvtárba. apt-get clean -t ne felejtsük el: 100M-nyi feleslegessé vált fájltól tudunk megszabadulni. Tovább: ISO generálása. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Pl. Grml () ↑ Ubuntu 16. 04 Root on ZFS ↑ E szócikk írásakor a 18. 04-es ubuntu és a 9. 4-es debian a stabil. Az előbbivel létrehozott poolt a debianbeli zfs csak olvasható módban tudja megnyitni – kivéve, ha előre tudjuk, hogy a létrehozáskor zpool -nak meg kell adni a -o feature@userobj_accounting=disabled kapcsolót, amit utólag már nem lehet. Ez a feature a debianban még nincs benne, az ubuntuban pedig nem működik a zpool -d kapcsolója, amivel az összes feature-t tiltani lehetne a hasonló problémák megelőzése érdekében. Forrás [ szerkesztés] Debian 9 "Stretch" szerver profi telepítése (Linuxakadémia, a 2017. aug. 15-i ingyenes előadás felvétele)
Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.
(Ebből következik, hogy az installáló menüből nem is választható ki ZFS sem a root, sem más fájlrendszer számára: az ubuntu is az itt leírt módot javasolja. [2]) A kernel-modulok megléte nagy segítség, hiszen a ZFS-installálás legnagyobb részét ez teszi ki, és ubuntu-ból más debian-alapú rendszert is fel lehet installálni, ez mégsem jó ötlet a disztribúciók között eltérő ZFS-verziók miatt. [3] Marad a saját live CD. Kiinduló állapot [ szerkesztés] Telepítettünk egy minimális tartalmú debian live CD-t, esetleg ki is egészítettük más csomagokkal. Chroot-ban vagyunk. (Ha közben kiléptünk volna, lépjünk be újra. ) chroot-ban [ szerkesztés] A bevezetőben említett licensz okok miatt a ZFS a debian repository-ban a contrib szekcióban van, amit tudatni kell az apt paranccsal. A /etc/apt/ -et kell kiegészíteni: deb stretch main contrib apt-get update # a repository-k ujraolvasasa ln -s /bin/rm /usr/bin/rm # /usr/bin-ben keresi az rm parancsot. Rejtely, miert. apt-get install spl-dkms # a ZFS elso resze Az spl-dkms installálása feltelepíti a linux kernel headerjeit és a kernelmodul-fordításhoz szükséges programokat, majd le is fordít két kernel modult.