Hozzájárulás sütik (browser cookies) kezeléséhez A felhasználói élmény javítása érdekében adatokat (sütiket) adunk át a böngészőprogramjának a biztonságos használat, a weboldal forgalmának elemzése érdekében. Kérjük, adja ehhez hozzájárulását a jobb oldali gombra kattintva! Hozzájárulok Süti tájékoztató
KÖZNAPOKON: Hétfő: nincs Szentmise Szerda, Péntek: 7:00 Kedd, Csütörtök, Szombat: 18:00 VASÁRNAP: 8:00; 10:00 (Litánia: 9:00)
Tekintettel a koronavírus okozta körülményekre, Ferenc pápa úgy döntött, hogy a Szent Márta-ház kápolnájában reggel hét órakor bemutatott magán szentmiséjét internetes egyenes adásban, "streamingben" közvetítsék, amit kérésre a különféle médiafelületek és tv-társaságok is sugározhatnak. P: Vértesaljai László SJ – Vatikán Március 9-én hétfőn reggel tették közzé a Vatikánban Matteo Bruni szentszéki szóvivő nyilatkozatát, aki újságírói kérdésre válaszolt: "A koronavírus terjedésének veszélye miatt a Szentatya úgy döntött, hogy a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott magán szentmiséjét a következő napokban egyenes adásban közvetítse a Vatikan News lejátszó, melyet a Vatican Media oszt meg az összekapcsolt médiumokkal és azokkal, akik ezt kérelmezik, hogy lehetővé tegyék a szentmise közvetítését az érdeklődőknek, Róma Püspökének imájával egyesülve". Közelség a betegekhez, idősekhez és a karanténban lévő személyekhez Ferenc pápa ezzel a döntésével a közelségét szeretné kifejezésre juttatni elsősorban a betegek, idősek és a karanténban lévő személyek iránt, akik szabad mozgásukban korlátozottak.
Értékelés: 3 szavazatból Karácsony éjszakáján Jézus születését ünnepli a keresztény világ. Ősi szokás, hogy éjfélkor összegyűlnek a hívek a templomokban, és a karácsonyi éjféli misével veszi kezdetét az ünnep. Tizennyolc évvel ezelőtt karácsonykor kezdte meg adását a Duna Televízió, II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetével és áldásával. Mise közvetítés. Ezután kapcsoltuk Rómát, ahol a Világegyház fejével - vagy ahogy a boldog emlékezetű pápa szerette mondani -: Isten szolgáinak szolgájával együtt vettünk részt az éjféli misén. Most a Nemzet Televíziójának első karácsonyi adásnapjára emlékezve XVI. Benedek pápával ünnepelünk, közvetítve az Örök Városban bemutatandó éjféli misét. Ezzel kívánunk szép, felemelő karácsonyi ajándékot nyújtani azon kedves nézőink számára, akiknek lakóhelyén nincs éjfélkor szentmise. Stáblista:
A szentmisén a hívek egy kisebb csoportja vesz részt és a pápa meg akarja őrizni a misének ezt a családias jellegét. A beérkező igények ellenére a pápa kifejezetten azt akarta, hogy ne közvetítse a misét se a rádió, se a televízió". A jelenlegi megélt szükséghelyzet adja, hogy Ferenc pápa beleegyezett a szentmise direkt közvetítésébe, hogy ezáltal legyen közel napról napra a családokhoz és azokhoz, akik szenvednek.
Jancsó Miklós Szegénylegények című alkotása meghívást kapott a 68. cannes-i filmfesztivál nagy klasszikusok felújított változatát bemutató programjába - jelentették be szerdán a szervezők. Az idén ötvenéves korszakalkotó mű felújított változatát a Filmalap kezdeményezésére hívták meg a Cannes Classics nevű programba, amelynek idei díszvendége Costa-Gavras lesz. A Mafilmben készült Szegénylegények forgatókönyvét Jancsó állandó alkotótársa, Hernádi Gyula és Karall Luca jegyzi, producere Nemeskürty István volt. A Szegénylegények nemzetközi premierjét 1966-ban tartották a cannes-i filmfesztiválon. A teljes egészében restaurált filmet digitális hordozóról vetítik Cannes-ban. A tavaly elhunyt Jancsó Miklós a Szegénylegények című alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb színész díját (Görbe János) is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, a rangos londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díjával tüntették ki - emlékeztetett a Magyar Filmunió.
Jancsó Miklós történelmi parabolája a hatalom és az egyén komplex viszonyát modellezi. A Szegénylegények a szabadságot eltipró rendszerek kortól függetlenül érvényes, sokkolóan pontos látlelete, a magyar filmtörténet mérföldköve, a modernizmus nemzetközileg elismert alapműve. Jancsó ezzel az alkotásával a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A kiegyezés után, 1869-ben játszódó történetben a kormány elrendeli a betyárvilág felszámolását. Az elfogott gyanúsítottakat egy alföldi sáncba zárják, a kihallgatások a közeli tanyán zajlanak. A csendőrök a legkülönbözőbb módszerekkel próbálják megtörni a rabokat, gyenge pontjaikat kihasználva kegyetlen játszmát űznek velük. Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat (Somló Tamás) és a legjobb színész díját (Görbe János) is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a nemzetközi filmkritikusokat tömörítő FIPRESCI díjával, a rangos londoni filmfesztiválon pedig a legjobb külföldi film díjával tüntették ki, Cannes-ban Arany Pálmára jelölték.
Büszkeségüknél fogva csalják csapdába közülük a volt Kossuth-katonákat. Jancsó Miklós a Még kér a nép című filmjéért 1972-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendező díját, majd 1979-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát a filmfesztivál. A filmklasszikusokat bemutató válogatás idén a száz éve született Ingrid Bergman svéd-amerikai színésznő és Orson Welles amerikai színész, rendező előtt több filmmel is tiszteleg, megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Manoel de Oliveira portugál filmrendezőről, valamint többek között Hitchcock, Truffaut filmjeit és Korda Sándor (Alexander Korda) egyik 1931-ben készült alkotását, a Mariust is bemutatják a Cannes Classics-ban. A 68. cannes-i filmfesztivál május 13-án nyílik meg a francia Riviérán, és május 24-ig tart. A nemzetközi zsűrinek idén két elnöke lesz, Joel és Ethan Coen. A hivatalos versenyprogram 19 film versenyezhet az Arany Pálmáért, köztük Nemes Jeles László Saul fia című alkotása az egyetlen kelet-európai és az egyetlen első filmként. Figyelem!
A magyar filmnek számos korszakos mestere van, de az egyetemes filmtörténet csak kettőt ismer el közülük a maga klasszikusaként. Azt a két alkotót, akik önálló poétikát teremtettek, és olyan filmeket készítettek, amelyekhez hasonlóakat előttük senki más a filmtörténelemben. Egyikük Tarr Béla, a másik Jancsó Miklós. A jellegzetes jancsói stílus a Szegénylegények ben mutatkozik meg először, a korábbi munkák minden kiválóságukkal együtt is inkább csupán előtanulmányok ehhez a filmhez. Az Oldás és kötés ben (1963) még erős Antonioni-hatás ( Az éjszaka [ La notte, 1961]) és Fellini-inspiráció ( Az édes élet [ La dolce vita, 1960]) meggyengül, és – mint B. Nagy László kiemelte a Szegénylegények filmtörténeti jelentőségét már a bemutató pillanatában regisztráló kritikájában – inkább a lengyel Jerzy Kawalerowicz hatása ( Máter Johanna [ Matka Joanna od Aniolów, 1961]), továbbá a magyar alkotók közül Ranódy Lászlóé ( Szakadék, 1956) és Szőts Istváné ( Ének a búzamezőkről, 1947/1979) érzékelhető.
Teljes Jancsó-filmekkel búcsúzunk - 444 kategória (F/4112/J) További információk IMDb Történet Szerkesztés A kiegyezés után gróf Ráday Gedeon a kormány megbízásából megkezdi az ország közbiztonságának újraszervezését. Többek között azon dolgozik, hogy a szegénylegényeket megtalálja, és ártalmatlanná tegye, akik az 1848-49-es szabadságharcban Rózsa Sándor betyárcsapatában harcoltak. Az elfogottakat az Alföldön, egy sáncban tartják fogva. Itt magánzárkákban és szabad ég alatt élnek a rabok, a puszta földön alszanak. Egy tanyán a közelben folynak a kihallgatások. Bírósági tárgyalások, jogszerű ítélethozatal itt nem zajlik. A hatalom emberei megpróbálják egymás ellen kijátszani a fogvatartottakat. Gajdor, aki három embert ölt meg, besúgóvá válik, hogy mentse a bőrét. Miután fogolytársai szemében gyanússá válik, hiába kér védelmet a csendőröktől: azok nyitva hagyják éjjel a cellája ajtaját, és valaki megfojtja az árulót. A film végén a hatalom katonái újonctoborzást szerveznek. Az egyik volt szegénylegény lovas tudását dicsérve megbízzák, hogy válogassa ki a volt betyárokat az újoncok közül, mert ezekből szabadcsapatot alakítanak.
A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
5 (magyar dokumentumfilm, 48 perc, 1996) 1995 1994 Kövek üzenete (magyar dokumentumfilm, 1994) 1992 Kék Duna keringő 3. 8 (magyar filmszatíra, 95 perc, 1992) 1991 Isten hátrafelé megy színész színész, rendező (magyar filmdráma, 95 perc, 1991) 1990 1988 1987 Szörnyek évadja 4. 3 (magyar filmdráma, 89 perc, 1987) 1985 Hajnal (francia-magyar-izraeli filmdráma, 100 perc, 1985) 1984 Budapest - Muzsika (magyar dokumentumfilm, 54 perc, 1984) 1982 Jelenlét III. 6. 6 (magyar dokumentumfilm, 12 perc, 1982) 1981 1980 Faustus (magyar tévéfilmsorozat, 1980) 1979 Magyar rapszódia 5. 8 (magyar filmdráma, 91 perc, 1979) Allegro Barbaro (magyar történelmi dráma, 78 perc, 1979) 1977 1976 Jelenlét II. (magyar dokumentumfilm, 19 perc, 1976) 1975 1974 Szerelmem, Elektra 5. 6 (magyar filmdráma, 76 perc, 1974) 1971 Még kér a nép 6. 0 (magyar filmdráma, 87 perc, 1971) A pacifista rendező, író, forgatókönyvíró (olasz-francia-német játékfilm, 82 perc, 1971) író 1970 Égi bárány 5. 5 (magyar filmdráma, 92 perc, 1970) 1969 Téli sirokkó 4.