Az FTC vezetése minden olimpiai aranyérmet nyert sportolójának szobrot állít az Olimpiai Bajnokok sétányán, példaképül az idejáró növendék sportolóinak. Idén 22 év után újra szobrot avattak. Kozák Danuta kajakozó kapott mellszobrot, aki Magyarország eddigi legeredményesebb női sportolója hatszoros olimpiai, 15-szörös világ- és 17-szeres Európa-bajnoki helyezésével. Kozák Danuta 2021. januárjában igazolt az FTC csapatához. A hatodik olimpiai aranyérmét a 2021-es tokiói olimpián a kajak négyes csapatával nyerte 500 méteren. Ezzel kiérdemelte a szoborállítást. A szobor készítésének folyamatairól az ünnepélyes átadásáig videó is készült, itt látható: Az elkészült szobrot Kozák Danuta és Kubatov Gábor az FTC elnöke közösen leplezte le. Források: avatás:
Több versenyző, így az ötszörös olimpiai bajnok Kozák Danuta is megosztotta közösségi oldalán azt a felhívást, amellyel a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) olimpiai programot érintő legfrissebb döntése ellen tiltakoznak. Az ICF vezető testülete, a board úgy szavazott, hogy a 2024-es párizsi nyári játékokkal kapcsolatban a gyorsasági szakág rovására az extrém szlalom kajak-kenu programba vételét javasolja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB). Ahogy fogalmaznak, ez egy viszonylag új szakág, de az izgalmas lebonyolításnak köszönhetően tetszik a szurkolóknak, és bemutatkozása óta magas a televíziós nézettsége. Kiemelik, hogy a két szám műsorba vétele nem igényelne több sportolói kvótát, mert a szlalomversenyzők többsége az extrém válfajban is szívesen indulna. "Miután a NOB leszögezte, hogy a versenyszámok száma nem változhat, az ICF boardja úgy voksolt, hogy a gyorsasági szakág két éremosztó számát csoportosítja át az extrém szlalomba" – áll az ICF közleményében. A vezetőtestület megvizsgálja a gyorsasági olimpiai programot – amely most 12 számból áll –, és ha a NOB elfogadja a javaslatát, 2024-ben már csak 10 számban lehet majd versengeni az érmekért Párizsban.
Kozák Danuta az egyes után Bodonyi Dórával párosban is nyert Szegeden a kajakosok és kenusok válogatóversenyén, amelyen az olimpiai, illetve az Európa-bajnoki csapatba kerülés a tét, míg a többi szombaton lebonyolított ötkarikás számban Tótka Sándor, Varga Ádám és Takács Kincső diadalmaskodott. A férfi kajakosok sprintversenyében – amelyben az esetleges pályaelőnyök elkerülése miatt mindössze hárman csaptak össze a döntőben – Tótka magabiztos teljesítménnyel nyert. Csizmadia Kolos ugyan sokáig csatázott vele a győzelemért, de az UTE sportolója végig bírta a saját maga által diktált remek tempót, így már készülhet Tokióra. Tótka a befutó után elmondta: az utóbbi években nagy hangsúlyt fektetett a mentális felkészülésre, ennek pedig meglett az eredménye. Tudtam, hogy milyen pályát kell ma jönnöm, sajnos nem tudtam megvalósítani, mert maradt benne még egy kicsi. De örülök, hogy nyertem – fogalmazott a 26 éves kajakos. Ezer méteren ugyancsak hárman, a világbajnoki címvédő Kopasz Bálint, a tavalyi országos bajnokságon őt legyőző Varga Ádám, valamint Noé Bálint szállt vízre a fináléban.
Miközben ismét eleredt az eső a Sea Forest kajak-kenu pályán, a magyarok a lengyelek és az új-zélandiak között, az ötös pályáról vágtak neki a távnak. Nem kezdtek rosszul, ahogy a riválisok sem, fétávnál fehérorosz, magyar, új-zélandi volt a sorrend. Kozák aztán növelte a csapásszámot, és a hajrához közeledve már a magyar hajó orra volt elöl. A lendület kitartott egészen a célig, ahol Kozák a magabiztos győzelem után a levegőbe csapva az öklével jelezte, hogy ez a szám továbbra is magyar felségterület. Másodikként a fehéroroszok, harmadikként pedig a lengyelek értek be, Új-Zéland lett a negyedik, így Lisa Carringtonnak a korábbi három aranyérem után nem sikerült a negyedik számban is dobogóra állnia Tokióban. Tokió, 2021. A késõbbi aranyérmes Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna és Bodonyi Dóra (b-j) a nõi kajaknégyesek 500 méteres versenyének döntõjében a világméretû koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Sea Forest Kajak-kenu Pályán 2021. MTI/Kovács Tamás A Ferencváros 34 éves kajakosa, Kozák Danuta pályafutása hatodik olimpiai aranyérmével a magyar örökrangsorban utolérte a vívó Kovács Pált és Kárpáti Rudolfot, s az összesen nyolc dobogós helyével – hat első, valamint egy-egy második és harmadik – a hét elsőséggel (plusz egy ezüsttel és két bronzzal) csúcstartó Gerevich Aladár mögött minden idők második legeredményesebb magyar olimpikonja lett.
Ezzel szemben a szlalom szakágban négyről hatra nő a megszerezhető aranyérmek száma. Az olimpiai sportágak közül Magyarország gyorsasági kajak-kenuban az egyik legeredményesebb. A sportolók – köztük több magyar – felháborodással fogadták a javaslatot és felhívást is megfogalmaztak. Ezt Kozák Danuta is megosztotta a közösségi oldalán. "Az extrém szlalom kajak-kenu tulajdonképpen egy nem létező sportág, semmilyen háttere nincs a klubokban és a szövetségekben. Mesterségesen hozták létre, és az ICF eseményein nagyon kevés sportolóhoz és nézőhöz jutott el. Szégyen, hogy minket (sportolókat, szövetségeket) nem is értesítettek arról, hogy egy ilyen, pályafutásunkat jelentősen befolyásoló döntés előkészítése, vitája zajlik, arról nem is beszélve, hogy konzultációra sem kértek bennünket A felhívásban ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a NOB még nem határozott, ők pedig mindent el fognak követni azért, hogy hallassák a hangjukat és az ICF döntéshozóival megértessék, ők nem ezt akarják. Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke az M1 aktuális csatornának elmondta, ők is megdöbbenve értesültek az ICF tervéről.
Aztán később lesz idő kitalálni, hogy van-e kedvem hozzá. Amúgy sem egyszerű, gyerekkel meg pláne nem. " Csipes azt is elárulta, hogy önbecsülést adott neki a tokiói szereplés, visszaigazolást adott neki a siker. "Így majd képes leszek bármire a sport után is. Ha megkérdezik majd, hogy mit akarok csinálni, mondhatom: bármit, mert képes vagyok rá. " Kozák szerint számára egy dorgálással ért fel az olimpia, arról, hogy "hidd már el magadról, hogy jó vagy. " Csipes erre hitetlenkedve fordult felé "Hat arany után? " A hatszoros olimpiai bajnok erre azt válaszolta, hogy nagyon könnyen "el tudja ásni magát", amire Csipes úgy reagált: "Tudom, miről beszélsz, mert elég sokat csinálom én is ezt, de nagyon durva ezt hallani. " A két klasszis végül arra jutott, hogy ez azért lehet, mert így szocializálódtak gyerekkoruk óta. Hogy ez még lehet jobb, még jobb, és annyira maximalista vagy, hogy amikor már tényleg jót mész, akkor is azt keresed, hogy hol a hiba. Nem tudsz elégedett lenni" – magyarázta Kozák.
2020. augusztus 31. hétfő - 16:00 Szeptember 2-án ülnek vissza az iskolapadba az alapiskolások és a középiskolások, ám több iskolai szünetet is élvezhetnek a 2020/2021-es tanévben. TASR-HÍR Az első az őszi szünet lesz október 29-én és 30-án, a tanítás hétfőn, november 2-án folytatódik. A karácsonyi szünet előtt december 22-én, kedden lesz az utolsó tanítási nap, az oktatás 2021. január 8-án, pénteken folytatódik. Ezután február 1-jén lesz egynapos félévi szünet. Besztercebánya, Zsolna és Trencsén megyében február 15. és 19. között lesz a tavaszi szünet, Kassa és Eperjes megyében február 22. és 26. között. Utolsóként Pozsony, Nyitra és Nagyszombat megyében élvezhetik a gyerekek a tavaszi szünetet, március 1. és 5. között. Döntött a kormány: itt a 2021/2022-es tanév rendje - Napi.hu. A húsvéti szünet április 1-től 6-ig tart, a diákok április 7-én, szerdán ülnek vissza az iskolapadba. A nyári szünet július 1-jén kezdődik és augusztus 31-én ér véget, a 2021/2022-es tanévet szeptember 2-án nyitják meg. Az iskolai szünetek időpontját a oldalon tette közzé az oktatási minisztérium.
A tavaszi szóbeli érettségi vizsgák időpontja: Az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákat: 2021. június 3–10-ig, míg a középszintű szóbeli érettségi vizsgákat: 2021. június 14–25-ig tartják meg. A 2020/2011-es tanévről további tudnivalókat valamint a középiskolai felvételivel kapcsolatos információkat itt találja.
Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. október 22. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap. 2021. november 2. (kedd). A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. december 21. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2022. január 3. (hétfő). A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. Iskolai szünetek 2021 - Iskolai szünetek. április 13. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2022. április 20. (szerda). A középiskolai felvételivel kapcsolatos legfontosabb dátumok A középfokú iskolák 2021. október 20-ig hozzák nyilvánosságra felvételi tájékoztatójukat, az általános iskolák pedig október 31-ig tájékoztatják a nyolcadikosokat a felvételi eljárással kapcsolatban. Az Oktatási Hivatal november 16-ig teszi közzé azoknak a középiskoláknak a listáját, amelyek központi írásbeli felvételi vizsgát szerveznek. A központi felvételi vizsga jelentkezési határideje 2021. december 3. Az írásbeli felvételit 2022. január 22-én 10:00 órakor tartják az érintett középiskolák. A pótló írásbeli vizsgákra pedig január 27-én 14:00 órakor kerül sor.
A központi írásbeli felvételi vizsgák 2022. január 22-én, 10. 00-kor lesznek az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, a kilencedik évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára az érintett intézményekben. A pótló központi írásbeli felvételi vizsgát 2022. január 27-én 14. 00-kor tartják a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a kilencedik évfolyamra, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára; illetve azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. A központi írásbeli vizsgák eredményéről 2022. február 7-ig értesítik a diákokat. 2022. február 18. Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapot a Hivatalnak. 2021 és 2022 tanev szünetek . (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is továbbíthatja a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Hivatalnak. ) A szóbeli meghallgatásokat 2022. február 22. és március 11. között szervezik meg az érintett középiskolák.
A rendeletben az iskolai szünetek idejét is meghatározták: Az őszi szünet 2021. október 23. és 2021. november 1. között, A téli szünet 2021. december 22 és 2022. január 3. között, A tavaszi szünet pedig 2022. április 14. és 2022. április 19 között lesz majd. Az iskolák – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhatnak a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatják, ha a vonatkozó jogszabály szerint valamely pihenőnapon tartott tanítási nappal az ehhez a szükséges feltételeket megteremti. A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák a szünetek időpontjától eltérhetnek, továbbá a tanulók részére extra szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják. A szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat. Címlapfotó: Shutterstock Szólj hozzá!
Iskolai szünetek 2022 – mutatjuk az információkat! 2022-ben az első iskolai szünet a tavaszi szünet lesz, még a 2021/22-es tanévben. A tavaszi szünet: 2022. április 14-től (csütörtök) 2022. április 19-ig (kedd) tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2022. április 13. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2022. április 20. (szerda). A nyári szünet 2022. június 16-án, csütörtökön kezdődik, vagyis az utolsó tanítási nap 2022. június 15. (szerda). Ekkor ér véget a 2021/22-es tanév. A 2022/23-as tanév kezdete szokásjog alapján várhatón 2022. szeptember 1. (csütörtök) lesz. Amint a Magyar Közlönyben megjelenik a 2022/23-as tanév rendje, frissítjük a cikket az új dátumokkal a következő tanévre vonatkozólag. – írja a Forrás: Iskolai szünetek 2022 The post Iskolai szünetek 2022 – mutatjuk az információkat! appeared first on.