További cikkek
A Megasztár egykori versenyzője, a
Felelősségtudat és szokásrend kialakításával lehet csak hosszú távú eredményeket elérni. – Mennyi időt szánjunk a tanulásra? – Ez a tanulás intenzitásától és az iskolai követelményektől is függ. A legoptimálisabb az lenne, ha alsóban a napközin kívül már nem kellene tanulni a gyerekeknek. Felsőben pedig maximum két órát, ami az iskolában töltött hat órával már nyolcórányi munkát jelent. – A szülő tanuljon együtt a gyerekkel? – Alsóban még szükség lehet rá, hogy segítsünk, ha a gyerek nem ért valamit, de inkább alkalomszerűen: semmiképp sem szabad minden nap együtt tanulniuk. Felső tagozatban viszont már inkább árt, mert elveszi a gyerek egyéni felelősségét. Segítség! Rossz tanuló a gyerekem! | Szabad Föld. Jobb, ha véletlenszerűen ellenőrizzük, felkészült-e a másnapi tanórákra. – S ha hiába szán a gyermek elég időt a tanulásra, mégis rossz jegyekkel tér haza? – Érdemes utánajárni, hogy megfelelően tud-e olvasni. A tanulási problémák túlnyomó részét ugyanis szövegértési nehézségek okozzák. Rohamosan romlik az olvasáskultúra, százból harminc gyerek nem érti, hogy mit olvas.
Mindent az érzelmi evésről Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. A Lenyelt vágyak, Az éhes lélek gyógyítása és a Hogyan szeretsz? Alakítsatok zenekarokat és szarjatok le mindent! Súlyos böllérbál pénteken a Dürerben | Koncert.hu. című könyv szerzőjével az evési szokások és a kötődési minták kapcsolatát tárják fel. Az előadásról részletesen itt olvashatsz » Jegyek kizárólag online érhetőek el, kattints ide a vásárlásért! Időpont: 2022. április 25. 18 óra Helyszín: József Attila Színház Promóció
Ahogy azt megírtuk, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által végzett felmérés szerint "a magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is. Elfogadhatatlan az új egészségügyi törvény - mfor.hu. " Skandináviába is mennének a magyar orvosok az új egészségügyi törvény miatt Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létrehozó törvény november 18-án lép hatályba, de a végrehajtási rendeletek egyelőre sehol sincsenek. "A magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is" - áll a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felméréséről kiadott október végi közleményben. A helyzet legalább ennyire tragikus a szakdolgozói oldalon: a nagyjából 70 ezer szakdolgozó közül a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felhívására mindössze egy hét alatt 23 771 aláírás érkezett azért, hogy a törvényt a hatályba lépése előtt módosítsák.
A kedden váratlan gyorsasággal elfogadott, az egészségügy régóta húzódó kérdéseit rendező új jogszabály alapjaiban forgatta fel a szektort, a ezért a helyzet elemzésére meghívta a hazai magánszektor meghatározó szereplőit. Az orvosi bérrendezés, valamint a hálapénz kivezetése vitán felül állóan szükséges volt, azonban az ehhez kapcsolódó feltételrendszer a hétvége óta borzolja az ágazat szereplőinek kedélyeit, legyen az közkórház vagy privát klinika vezetője, vagy az érdekképviseleti szervezetek egyike – hangoztatta több megszólaló is. Elfogadták az új tb-törvényt - Napi.hu. Straub Fanni, a megbízható magánorvos foglalását segítő alapítója, az egészségügyi szolgálati jogviszony kapcsán kerekasztal-beszélgetést szervezett a magánegészségügy meghatározó szereplőivel és véleményvezéreivel a hazai orvoslás jövőjéről csütörtökön este. "A nagy magánszolgáltatóknak kedvez a törvény" A törvény mély elemzése és a későbbi szabályozó rendeletek ismerete nélkül, a rendelkezésre álló információk alapján Dr. Kóka János a Doktor24 Csoport elnöke azt hangsúlyozta, a politika által egységesen támogatott jogszabályról van szó, üdvözölte a három legfontosabb törekvését, a bérek rendezését, a hálapénz kivezetését, valamint az állami – és magánegészségügy szétválasztását szolgáló intézkedéseket.
A szövetség szerint a jogszabály elfogadtatásának időzítése sem szerencsés, mert az egészségügyi és egészségügyben dolgozókat az egyre súlyosabbá váló járványhelyzetben végzett munkájukban megzavarja, hogy egzisztenciájukat veszélyben érzik. Kiürült rendelőkhöz vezethet az új egészségügyi törvény - A MOK is lassan rájön, hogy megetették - Az én pénzem. Fontosnak tartják, hogy az elfogadott jogszabály nem alkalmas az egészségügy teljes területének a szabályozására, hiszen több speciális ága van, ahol további feszültségeket kelt. Ilyen például az egészségügyi felsőoktatás is – jegyezték meg, hozzátéve, az OSZSZ ezért kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Korábban a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) és a Liga Szakszervezetek is azt kérte az államfőtől, hogy ne írja alá a parlament által elfogadott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt.
Az 1. kategóriába az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész és a törvény 1. mellékletében felsorolt egyéb egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók tartoznak. Számukra a törvény – a jelen fórum 78. kérdésére adott válaszban is jelzettek szerint valószínűleg jogalkotási hiba miatt – fizetési fokozat számának megfelelő pótszabadságot nem ír elő, ahogy életkor szerintit sem. A 2. kategóriába az Eütv. 2. melléklete szerinti egészségügyi szakdolgozó tartoznak, az ő esetükben rendelkezik az új törvény 6. § (2) bekezdése a fizetési fokozatnak megfelelő számú pótszabadságról. Végül a 3. kategóriába mindazok az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók tartoznak, akik nem tartoznak az előző kettőbe. Rájuk az egészségügyi szolgálati viszonyban állókra vonatkozó törvény nem határoz meg külön szabályokat, így erre az esetkörre az Mt. szabályai továbbra is vonatkoznak. Az Mt. pótszabadsággal kapcsolatos szabályai ezen körre értelmezendőek, tehát például egy 35. életévét betöltött személynek évi öt, egy 45. életévét betöltött személynek év tíz pótszabadság jár ebben a kategóriában.
A MOK is lassan rájön, hogy megetették 2020. október 7. A sebtében elfogadott egészségügyi törvényen a jogalkotók a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kezdeményezésére jószerivel csak annyit változtattak, hogy az orvosok bére nem csökkenthető. A MOK most közleményben tudatta, a jogszabály következményeként orvos nélkül marad számos szakrendelő, kórházi osztály. A héten benyújtották a parlamenthez az orvosok béremeléséről szóló törvényjavaslatot, ami mostanra már kihirdetésre vár. A T. Ház ellenszavazat nélkül fogadta el a jogszabály módosított változatát. A törvényalkotási bizottság a MOK éles tiltakozására kivette azt a passzust, ami a fizetések 20 százalékos csökkentését tette volna lehetővé. Bevették azt, hogy szakvizsga nélkül senki sem érheti el a felső fizetési fokozatot. Változatlanul megmaradt viszont a törvényben a magán és az állami egészségügy merev szétválasztása (aki az egyikben dolgozik, az alapvetően nem dolgozhat a másikban is), valamint az átvezényelhetőség. A MOK által frissen kiadott közleményből úgy tűnik, lassan a szervezet is rájön, hogy a kormány a béremelés mézesmadzagát lengetve tulajdonképpen átverhette őket.
Ha a munkavállaló súlyos érdeksérelmet vélelmezve ellenáll, s ezért felmondanak neki, bírósághoz fordulhat, ott majd eldöntik, hogy alappal tagadta-e meg a kirendelést. Ezt a beláthatatlan eljárást a munkajogászok szerint a kirendelés pontos feltételeinek törvénybe foglalásával lehetne kezelni. Szerencsétlen, nonszensz és alkotmányellenes az egyoldalú áthelyezés lehetősége - hangsúlyozták a szakértők, megjegyezve, hogy a kirendelés nem indokolható ebben a formában és el sem tudják képzelni, milyen kataklizmát képzel el a jogalkotó, amikor ez alkalmazható. Hasonlóképp nonszenszként értékelték a kollektív szerződés kötésének tilalmát, kiemelve, hogy komoly nemzetközi egyezményekbe ütközik, hogy egy komplett szektorban ezt egy tollvonással kizárják. Ez ebben a formában megindokolhatatlan. Kártyás Gábor úgy vélte, munkajogászként senkinek nem kíván ilyen döntési helyzetet. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy ennyire méltatlan, kidolgozatlan elkapkodott, indokolatlan körülményeket teremtsenek az új törvénnyel és valakit az élethivatása tárgykörében ilyen választásra kényszerítsenek.
Úgy fogalmazott: a törvény felhatalmazást ad rá, hogy rendeleti formában szabályozzák az összes vitás kérdést - főleg a kirendelés és a másodállás korlátozása a neuralgikus pont - s e részletszabályok kialakításánál a MOK és a többi szervezet véleményére fognak támaszkodni. A kirendelést illetően elfogadják a MOK 8 pontos javaslatát, e téren a vita lezárható, s megengedőek lesznek a másodállás engedélyezésénél. Szavai szerint senkinek nem akarják korlátozni azt a jogát, hogy a rendes munkája mellett többletmunkát végezzen. Automatikus lesz az engedélyezés, de azt elvárják, hogy az új jogviszonyban a jelentősen megnövelt bérért cserébe az orvosok a teljes munkaidejüket a kórházi gyógyítással töltsék el - hangsúlyozta Gulyás Gergely, aki szerint az egyeztetésre szerinte rövidesen sor kerül (ismételjük, 2 nap van hátra a hatályba lépésig, a MOK számlálója szerint eddig nem volt egyeztetés). Mi a baj törvénnyel? De hogy mi is a baj valójában ezzel az orvosoknak jelentős béremelést ígérő törvénnyel, munkajogászok is számba vették.