Betegsége óta sok barátja kerüli Kulka Jánost – ezt állítja a színész. Közben egyre jobban beszél, és már a színpadra is visszatért. A színész 2016-ban kapott stroke-ot, azóta afáziával küzd. Ezzel az jár, hogy mindent megért, viszont nem, vagy csak nehezen találja a szavakat. A Magyar Narancsnak adott interjúban elárulta, gyakran tapasztalja azt, hogy sokan zavarban vannak amiatt, mert egy betegséggel élő emberrel kell beszélniük, azonban elmondása szerint ez nem zavarja őt. Kulka János azt mondja, hogy sokan elfordultak tőle. Lang Györgyi a sztrók után félt, nem ébred fel többé - Blikk. Betegsége óta azonban sokat unatkozik. Arról is beszélt, hogy a napjait a konditerem és a gyógytorna teszi ki, de azon kívül nem nagyon csinál semmit. Szerencsére vissza tudott térni a színpadra, az Árvácska és a Cseresznyéskert színdarabokban játszik. Nemsokára egy filmszerepben is láthatjuk. Pszichológushoz nem jár, betegségét is saját maga dolgozta fel. Azt vallja, hogy az öngyógyításnál nincsen jobb módszer. A három év kihagyás anyagilag is megviselte a Kossuth-díjas színészt.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2018. feb 7. 7:10 Két éve szenvedett sztrókot / Fotó: Weber Zsolt Budapest – Forgatókönyvíró barátja szerint nagyon szépen gyógyul a sztrókon átesett Kulka János. – János biztosan szerepet kap a következő filmemben – árulta el a Bors riportjában Köbli Norbert, aki baráti viszonyt is ápol a két évvel ezelőtt sztrókon átesett színésszel. Nehézségek kövezik útját: Kulka János | Senior.hu. – Ma már ugyanúgy lehet vele társalogni, mint régen. Nagyon szépen gyógyul – magyarázta a forgatókönyvíró, de hozzátette: még időbe telhet, mire Kulka János (59) visszanyerheti a régi formáját. – De már nincs messze a nap, amikor újra együtt dolgozhatunk – mondta Köbli. kulka agyvérzés visszatérés
Aztán komolyra fordult: nem csak hogy felvették, de Kazimir Károly osztályában illusztris társaságban találta magát: Kubik Anna, Bubik István, voltak többek között az osztálytársai. Az 1981-es végzést követően Pécsre került, Schiller Haramiák című művében debütált. Bár nagyon szeretett a Baranya megyei székhelyen játszani, 1985-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött. A színház ekkor fénykorát élte, és Kulka is itt gyűjtötte be első szakmai elismeréseit, többek között a Jászai-díjat és a Színikritikusok díját. 1987-ben jött a Szomszédok, a Doktor úr 14 éven át "lakott" a családok életében – több millió néző ismerte meg Kulkát. 1993-tól a budapesti Radnóti Miklós Színház tagja lett, tíz évvel később került a Nemzetibe, majd újabb 10 év múlva a Katona József Színházba. Ennek a társulatnak a tagja volt 2016 áprilisában, amikor már többször megfogalmazódott benne, hogy elfáradt, felhagy a színészettel. Kollégáinak említette is terveit, éppen 3 héttel a stroke előtt – derül ki a Nők Lapjának adott interjújából.
Vissza a kezdőlapra
magyar építész, művészettörténész, egyetemi tanár Szalai András ( Makó, 1953. november 29. ) magyar építész, művészettörténész, egyetemi tanár. Életpályája Szerkesztés Szülei: Szalai Sándor és Szirbik Margit. 1973–1978 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt; okleveles építészmérnök lett. 1978–1987 a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájegységfelelős építészeként dolgozott. Magyar Építész Kamara weboldala - Könyvajánló - Kis magyar snassz és neociki. 1982–1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar művészettörténet szakán tanult. 1985-től az Iparművészeti Főiskola részmunkaidős oktatója volt. 1987–1990 között az Iparművészeti Főiskola főállású, 1990–1997 között mellékállású tanára volt. 1990 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézetének (1996-tól építészettörténeti és műemléki tanszék) adjunktusa. 1997-től az Új Magyar Építőművészet szerkesztőbizottsági tagja. 2002–2008 között az Iparművészeti Főiskola félállású oktatója volt. 2008–2012 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktori Iskolájának tanára volt.
A némi rosszallást is kifejező snassz olyan dolgokra – dolgok kinézetére és cselekedetek eredményére – vonatkozik, amelyek esendőek, rosszul sikerültek, amelyek kapcsán olyan érzésünk támadhat, hogy "ez van, ezt kell szeretni", most már mindegy, így sikerült. A snassz egyszerre jelent rosszallást, esendőséget és sikertelenséget, és valaminek – anyag, eszköz, készség, ízlés – vagy mindezek együttes hiányából sarjad ki és buherálással keletkezik. A snassz valójában a kádári gulyáskommunizmus és a szocreál voluntarista szerelemgyereke, a "háztájis", "kiskertes" hiányvilágában szökkent szárba és virágzott ki. A snassz virága mindenütt ott virított a bérlakásokban, a hétvégi víkendtelkeken és a magánszférában ugyanúgy, mint a köztereken. A snassz televénye a hatvanas, hetvenes évek, vidéket és várost politikai erővel "szocialista típusú" környezetté alakító világában szaporodott el a legjobban. W é r G i d A: Szalai András: Az építészeti formaalkotás néhány művészetelméleti vonatkozása. A fentiekből már eddig is érezhető volt, hogy a snassz alapvetően kelet-európai műfaj, de – nem szociológia, hanem szociálpszichológia dimenzióit tekintve – a Nyugattól sem esik olykor olyan nagyon távol.
Pór Attila írása. Pór Attila 6 perc Enteriőr Less be velünk híres építészek otthonába! Zseniális művészek, akiknek kézjegyét grandiózus épületek viselik világszerte. De vajon milyen a legendás építészek otthona? Ennek jártunk utána a tegnapi építészet világnapja és az új Nők Lapja Enteriőr megjelenésének alkalmából. Nők Lapja 2 perc Aktív Olvasnivaló Podcast Videó Retró Lapozgató Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Kapcsolat Médiaajánlat GYIK
De vizsgálhatunk így akár egy egész utcát is. Óbuda egyik – amúgy romantikusnak tartott – lejtősen kanyargó utcája például a kisvárosi jellegű egy- és kétemeletes házaival elvileg egységesnek tűnik, de elég néhány felújítás és az épületmagasságok, tetőtér-beépítések, ereszcsatorna- és ablakmegoldások már a civil kurázsi csodálatos összevisszaságával képesek meglepni. Egyik oldalon csinosan felújított századfordulós ház, vele szemben egy új, amelynek bejáratát posztmodern kavalkád veszi körül meztelen női szoborcsoporttal, rózsaablak-imitációval, kerámia oszlopfős és más stílidézetekkel. Ráadásnak pedig még egy velencei-szerű oroszlánocska is őrzi a bejáratot. Miközben Szalai albuma környezet-önismereti kézikönyv, a magyar buheraépítészet látványa egyrészt kínos, másrészt azonnal felébreszti az esztétikai felsőbbrendűségünket. Olykor otthonosan magunkra ismerünk: az ízlésnyomor mögött felfedezhető a találékonyság is, az, ahogy ki tudunk/tudtunk fogni a hiánygazdaságon. Mindez elvezet egy nagyon érzékeny határvonalhoz is: honnan ciki még a neociki és honnan a civil találékonyság lenyomata?
Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson. " A használati utasítás viszont a "magyar narancs" irányába is lendítheti a gondolatainkat: "Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk! "