A csemeték közé behajtott csorda azonban elpusztítja a fácskákat. A fent említett podkasztban megszólaló dr. Mohammad Mahmood Abubakar nigériai környezetvédelmi miniszter szerint a program sikerének egyik legfontosabb kulcsa a helyi közösségek bevonása. Érdekeltté kell őket tenni abban, hogy részt vegyenek a rehabilitációs munkában, meg kell nekik mutatni, hogy az abból származó előnyök már rövid távon is komoly előrelépést jelenthetnek számukra. Ezzel együtt még nagyobb együttműködésre van szükség a Száhel nemzetei között is, hogy a Nagy Zöld Falról szőtt álom egy napon valósággá váljon. Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét! Novák Zsombor A szerző humánökológus, kezdő vidéki. A szerző további cikkei
A mintegy 15 kilométernyi szélességű fasor pozitív változást hozhat a környezetben, helyreállíthatja a talajt, ami lehetővé teszi, hogy a földeken ismét növényt termeszthessenek, és az állattartás feltételeit is nagyban megkönnyíti. Szenegál esővíztározók megépítését is tervezi a fal mentén – ez életmentő lehet olyan vidéken, ahol az év mindössze három hónapjában lehet csapadékra számítani. "Franciaország azzal segíti munkánkat, hogy katonákat küld, akik részt vesznek a fasor ültetésében illetve a tározók építési munkálataiban" – nyilatkozta Wade elnök. A szakértők szerint a gigantikus "zöld gát" bizonyos mennyiségű légköri szén-dioxid megkötését is biztosítani fogja, továbbá ritka növények és állatok számára menedékként is funkcionálhat. A fák közül néhány önmagában is értékes termést hozhat. Például az őshonos szenegáli akácia, amely a "Nagy Zöld Fal" legalapvetőbb növénye, gumiarábikumot produkál, ami különböző fogyasztási cikkek, így például üdítőitalok fontos összetevője. Djeng szerint a farmereknek lehetőségük lesz begyűjteni a nedvet, továbbá a kész fasor fáinak fenntartható mértékű kitermelésével faszénhez illetve szerszámalapanyagokhoz is hozzájuthatnak.
A koronavírus-járvány árnyékában alig keltett visszhangot a nemzetközi médiában, hogy január közepén a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról szóló párizsi One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozón részt vevő államok a Világbankon keresztül több mint 14 milliárd dolláros támogatást szavaztak meg a 11 afrikai ország részvételével 2007-ben elindított Nagy Zöld Fal projektnek, amely a valaha volt legnagyobb léptékű tudatosan tervezett tájátalakítás az emberiség történetében. A Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Szudán, Csád, Niger, Nigéria, Mali, Burkina Faso, Mauritánia és Szenegál összefogásával zajló program eredeti célja az volt, hogy erdősítéssel állítsa meg a Száhel-övezet további elsivatagosodását. Az alapkoncepció szerint az Afrikai Unió égisze alatt egy 8 ezer kilométer hosszan elnyúló, 18 millió hektáros erdősáv jött volna létre, csakhogy 2020-ig a tervezett erdősítésnek mindössze 4 százaléka valósult meg. Mert bár Etiópiában 5, 5 milliárd facsemetét telepítettek, összesen 792 ezer élőhelyen, Burkina Faso mindössze 16, 6 millió, Csád pedig alig 1, 1 millió fa ültetését végezte el, ráadásul az eddig telepített állomány 80 százaléka szinte azonnal ki is pusztult – derül ki a Medium cikkéből.
Az évek során ez súlyos élelmiszer- és vízhiányt, a természeti erőforrások csökkenése miatti visszatérő konfliktusokat, tömeges munkanélküliséget és kényszermigrációt eredményezett. Az egyre kétségbeejtőbb körülmények és a hosszú távú megoldás keresése közepette a nyolcvanas évekre erősödött fel az a kivételes ötlet, hogy a régió leromlott tájait a nyugati Szenegáltól a keleti Dzsibutiig húzódó "Nagy Zöld Falon" keresztül alakítsák át, a kontinens teljes szélességében. A régió országai végül az Afrikai Unió vezetésével vágtak bele 2007-ben a nem mindennapi kezdeményezésbe. A pánafrikai indítványhoz eredetileg 11 tagállam csatlakozott, napjainkra viszont már 20 fölött jár az együttműködő országok száma. Tervek A világ legforróbb sivatagaként ismert Szahara terjeszkedése egyre több, egyre súlyosabb problémával és azok következményeivel fenyegeti a régió lakosságát. A Nagy Zöld Fal projekt hosszútávú megoldást jelenthet Afrika éghajlatának alakításában. A kezdeményezés célja 2030-ig 100 millió hektár leromlott állapotú termőföld minőségének feljavítása, továbbá 250 millió tonna szén-dioxid megkötése.
Az Afrikai Fejlesztési Bank és a Világbank támogatásával együtt a következő négy évre felajánlott 14, 32 milliárd dollár (mintegy 4300 milliárd forint) a Száhel-övezet 100 millió hektáros helyreállítási költségeinek jelentős részét fedezni fogja a remények szerint. 2030-ig több mint egymilliárd fát telepítenek, hogy a kietlen sivatagtól délre egy virágzó, barátságos szavannát varázsoljanak. Mit jelent a Nagy Zöld Fal projekt? Ahogy egy korábbi cikkében az Origo már összefoglalta az előzményeket, a Nagy Zöld Fal projekt egy pánafrikai mozgalom, amelynek célja, hogy egy világon egyedülálló, 8000 kilométeres fásított övezetet hozzanak létre Afrika teljes szélességében az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig. A tervek szerint a Nagy Zöld Fal lesz a bolygó legnagyobb élő építménye, háromszor akkora, mint a Nagy Korallzátony. A 2007-ben indult, és jelenleg nagyjából 15 százalékos készültségű megaprojekt a tervek szerint újra életet lehelne a Száhel-övezet kietlen vidékére, biztosítva az élelmezésbiztonságot és a munkahelyeket, mégpedig milliók számára.
A kezdeményezés visszaállítaná az életet Afrika szárazság sújtotta övezetében, növelné a termőföldet, javítaná az élelmiszer ellátottságot, munkahelyeket és új otthonokat teremtene. A zöld fal 15%-át már felépítették, Szenegálban 525 kilométer hosszú faültetvényt hoztak létre, 11 millió fát ültettek el. A 2016-os adatok szerint 4 millió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba. A projekt nem csak klímavédelmi szempontból egyedülálló, de elősegítheti a térségben a békét is. Megvalósításához hatalmas összefogás szükséges, olyan országok között, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus és háború dúlt. Jelenleg 20 afrikai ország vesz részt a faültetésben. Forrás: és 2019. 05. 15. (szerda) 12. 53
Hát igyekezet az van, mindenesetre. Szerencsés időben kezdtem a TOTB-nél, éppen a környezetvédelem miatt kezdtek el az országban ezrek kifelé araszolni a dobozból (ketrecből), szívesen követem őket szemmel, míg új értékeket találnak, új (nem gazdasági) érdekeket követnek. Közben meg lavírozom az írás szabadsága és felelőssége között, több kevesebb sikerrel. S próbálom becsukni a szemem, hátha más állati, emberi szemei jobbak látni. Bakk-Dávid Timea Négy éve még a tengerszint-emelkedést előrevetítő jóslatok megbízhatóságáról faggatja a kutatókat, de közben rájön, az igazán izgalmas téma az egyéni cselekvés, a hatásgyakorlás tétova kísérlete. Tudja, hogy nincs "kívül", csak Matrjoska-szerűen egymásba rakott dobozok végtelenje, és a lehetetlen feladat: Think Outside The Box. Hajlamos volna elfilózni ezen, de a valóság közbelép: egy járókelő képében lazán a folyóba hajítja az üdítőspalackot. Alapító Csibi Magor Éjjel három órakor megszállta az ihlet, és úgy döntött, hogy dobozon kívül szeretne élni.
Miután 1949-ben a kommunisták legyőzték a nacionalistákat a polgárháborúban, egy magas rangú nacionalista tisztviselő, aki addig ott élt, elhagyta feleségét és Tajvanra menekült. Az asszony bánatában felakasztotta magát a háromemeletes kastélyban, a helyi lakosok máig pedig úgy tartják, hogy lelke azóta is az elhagyatott otthonban kísért. - Peking, Kína Forrás: Wikimedia Commons/Daniel Case 3. Château Miranda - Celles, Belgium A Château de Noisy néven is ismert kastélyt, a Liedekerke-Beaufort család építette 1866-ban. Világ nevezetességei: Magyarország legszebb kastélyai. Egészen a II. Világháborúig az ő tulajdonukban maradt, majd a belga nemzeti vasútvállalat elvette tőlük. 1980-ig beteg és árva gyermekek intézeteként működött, azóta üresen állt. A romos, de gyönyörű kastélyt többen is meg akarták venni, de végül 2017-ben lebontották. Château Miranda - Celles, Belgium Forrás: Wikimedia Commons/Bert Kaufmann 4. Liu családi kúria - Tajvan A Mínxióng szellem ház néven is ismert, háromemeletes barokk kúria 1929-ben épült. A Liu család az 1950-es években költözött ki, mivel egy szellem keserítette meg az életüket.
Mára azonban a terület teljesen elhagyatott, az épületek teljesen kifosztottak. Ez viszont mind hozzájárul ahhoz, hogy egy igazi hátborzongató élményben legyen itt részed. Kicsit olyanban, mintha a Csernobil melletti szellemvárosban, Pripjatyban járnál. Elhagyott helyek Romos, szellemjárta kúriák és kastélyok. Szállások Veszprémben, Szentkirályszabadja közelében >> Mezőhegyesi silótorony A minőségi állat, kiváltképpen a lótenyésztés fontos feltétele volt a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányozás a 19. század elején Magyarországon. Ennek kapcsán Mezőhegyesen több zabsiló is épült az 1800-as években. Az egyik legjellegzetesebb épület a 39-es majorban található még ma is, azonban a gazdasági épület ma már csak üresen áll. A magas építményt Bolondtoronyként is szokták emlegetni, a pletykák szerint az egykor a környék legmagasabb épületének számító silót, gyakran választották utolsó úti célul a helybéliek. Szállások Mezőgyesen és környékén >> Mónosbéli szénrakodó A Szilvásárad és Eger közötti úton, Mónosbél vasútállomásával szemben magasodik az egykori szénbányák rakodó épülete.
Eladó Kastélyok és Kúriák Magyarországon A magyar kastélyok káprázatos méretük, gazdag és gyakran titokzatos történelmük, valamint csodálatos környezetük miatt rendkívül vonzóak. A végtelen birtok kiváló lehetőséget kínál a befektetők számára, mivel a kastélyok kiválóan használhatók luxusszállodaként vagy múzeumként. Magyarország Európa-szerte ismert patinás kastélyairól, a belföldi turizmus mellett nagy lehetőségeket rejtenek a nyugati látogatók bevonzásában. Nézze meg legújabb kastély és kúria ajánlatainkat, és további részletekért vegye fel a kapcsolatot tanácsadóinkkal. Válogatás eladó kiskastélyokból és kúriákból Magyarországon Kúria Vác 7 Hálószobák 1500. 00 m² 1 750 000 000 Ft Kastélyokkal és kúriákkal kapcsolatos további információért lépjen kapcsolatba velünk.